Kultúra
A magány és a varázslat kertjei a magyar írók, költők műveiben
Kert és irodalom címmel rendeznek konferenciát a Petőfi Irodalmi Múzeumban
A kerekasztal-beszélgetés a kertet körülölelő művelődéstörténeti és kultúrtörténeti képzetek boncolgatása mellett természet és kultúra viszonyának tükrében vizsgálja a fogalmat, összeveti a kertet például a környezettel, a vadonnal, az erdővel, és azt vizsgálja, hogy a kert mint lekerített, körülzárt, a térből kihasított és ember által domesztikált tér miként értelmezhető a 21. század (irodalom)tudományos keretei, új kutatási irányai felől.
A szekcióelőadások során a műelemzésének sorrendjével szeretnénk egy kronológiai ívet is felmutatni, azzal a remélt eredménnyel, hogy az értelmezések a korszakokról is képet nyújtanak. Az első szekció a 18−19. századi magyar irodalomból veszi példáit, a második a 20. századi magyar irodalom első felének néhány fontos szerzőjének műveivel foglalkozik, a harmadik szekcióban pedig szó esik a „kritikai növénykutatásról”, a poszthumanizmusról, az ökokritikáról és a biopoétikáról a 20. század második felének és a közelmúltnak a magyar költészetéből válogató, elemző előadásokon keresztül.
A Kert és irodalom című kerekasztal-beszélgetés résztvevői Géczi János, Lányi András, Lőrincz Csongor
Moderátor: Pataky Adrienn. Az egyik legérdekesebbnek ígérkező előadás A varázskert és az illúziók kertje a modern magyar irodalomban című beszélgetés lesz, amelynek szekcióelnöke: Kondor Péter János.
Major Ágnes A kert mint a diszharmónia tere címmel Csáth Géza: A varázsló kertje, Történet a három leányokról című művekben szereplő keretekről tart előadást.
Sokakat érdekelhet Pataky Adrienn Nem olvadtunk a kertbe mégsem című előadása, amelynek alcíme: Nemes Nagy Ágnes és a kert.
A konferencián a részvétel ingyenes, és nincs regisztrációhoz kötve.
