Egy életút a siker ezernyi arcával

A siker az egyik legtalányosabb szavunk, hiszen annyiféleképpen értelmezhető, annyi arca van, hogy ettől már szinte meghatározhatatlan. Kő András élete során számos könyvben boncolgatta a siker kérdéskörét, hiszen az Aranycsapattól, annak legendás játékosain át legeredményesebb sportágunk, a vívás kimagasló egyéniségeinek életútjaiig számos tételben feldolgozta. Elsősorban sportolókon keresztül, hiszen a sportpályán elért kimagasló eredmények már önmagukban is vitathatatlan sikert jelentenek.

Most bemutatott könyvében azonban sokkal többre vállalkozik, hiszen nem csupán a mérhető eredményekhez vezető utat, hanem a mérhetetlent igyekszik minél több oldalról megközelíteni. A dr. Kalmár János sportpályafutását és életútját végigkísérő könyv alcíme – „Nem csak a szépre emlékezem” – már előrejelzi, hogy egy igencsak rögös nyolc évtizedet dolgoz fel, egy olyan sorsot, amely szinte a küzdelemre volt predesztinálva, és ezen keresztül végül sikerre.

Hogyan másként jellemezhető egy olyan élet, amely a II. világháború idején indul, és vérszerinti édesapját már azelőtt tragikusan elveszti Kalmár János, hogy egyáltalán igazán megismerhetné, mintát adhatna számára. A gondoskodó égi kezek azonban egy olyan apával ajándékozzák meg a népszerű nóta és táncdalénekes, Kalmár Pál személyében, aki a genetikailag hozott értékeket kiteljesíti.

Napjainkban szinte értelmezhetetlen az a küzdéskényszer, ami az őrült eszmék présében Kalmár Jánost a folyamatos siker felé terelte. Győzni a páston, győzni a tanulásban, győzni az orvosi pályán, győzni a besúgók, az álnokok világában, győzni egy örökösen idegen közegben; hiszen az 50-es, 60-as éveket uraló kommunista haza lelkileg éppen annyira idegen volt, mint a sikeres nyugatra szökést követő Svédország, a maga – napjainkra már eltűnt – szokásaival, ahogy a nagyjából otthonná lett New Orleans sem vált teljesen hazává, hiszen mi más késztetné Kalmár Jánost, hogy nyolcvan felett is évente négyszer, ötször jöjjön Magyarországra?

A sportpályafutás, a radiológus szakmai sikerei, a családi sikerei – a tengerentúlon született unokáival is magyarul tud beszélgetni – azonban mind elhomályosulnak a vívótárs, Csillag István jellemzése nyomán. A kolozsvári származású professzor emeritus fizikaprofesszor kardozóként Svédországban barátkozott össze Kalmár Jánossal, aki jellemzése szerint „egyenes fejvágás”. Nem csupán egyenes, sallangmentes, szókimondó volt, hanem az évtizedek múltával is az maradt, s talán egy ember életében az ezernyi elérhető siker mellett a legnagyobb, ha a világ ellentmondásos kihívásai közben is meg tudja őrizni emberi értékeit.

A kalandos életút nyomán kirajzolódó korrajz, az eltérő kultúrák felvillantása, meghatározó, korszakos személyiségek megjelenése mind, mind a szerző gondos, aprólékos munkáját dicséri, ám a siker boncolgatása közben egy értékes, megbecsülést érdemlő ember ölt testet.

Aligha véletlen, hogy annyi legendás vívó tette tiszteletét a könyvbemutatón, Schmitt Páltól kezdve Kamuti Jenőn keresztül Bakonyi Péterig, hogy csak néhány nevet említsünk az estre Kalmár János személye miatt ellátogatók közül. A könybemutatónak otthont adó Budai Klub-Galéria házigazdája, Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője is éppen ezt az értékmegőrzést emelte ki köszöntőjében.