Kultúra
Ősképeskönyv – INTERJÚ
– Hogyan kerültek most a figyelem középpontjába a töki református templom több száz éves mennyezetkazettái?
– A Ráday Kollégium 2017-ben leégett, mára gyönyörűen újjáépült. Az új épületben a hatalmas fehér falakra javaslatomra a már több mint száz éve múzeumi raktárban őrzött, eredeti, a töki (régiesen: tőki) református templomból való mennyezetkazetták kerültek. Minden mennyezetkazettás templom képeiből az ősjel-ABC segítségével ki lehet rakni a teljes egyházi évkört. Minden egyes egyházi évkörszakasznak más és más festett tábla felel meg. Az év(kör)jelek, képek: kezdet, angyali üdvözlet-advent, születés-karácsony, kiáradás, áldozat-nagypéntek, feltámadás-húsvét, teremtés, közösség-Szentlélek, védelmezés-Szűz Mária, világosság, befejezés, ítélet. El is készítettem egy színezőt a Ráday Házban kiállított eredeti tőki mennyezeti táblák egyházi évköri rendjéről. A tőki kazetták összetett, több jelentésű képek. A népi hagyományból ismert életfa gyökere az eredetet és az alvilágot jelzi, ami a tőki kazettákon a középső kör. Az életfa törzse, ágai, levelei gyümölcsei ezt a világot jelenítik, ezek Tökön a középső körben lévő képek. Az életfák csúcsdísze pedig a felvilágra mutat, a tőki kazettákon a négy sarokból az életünkre mutató tulipánok, mint az angyali üdvözlet angyalai.
– Mikor készültek, és kinek a keze munkáját dicsérik a tőki kazetták?
– 1740-ben festette Asztalos Szabó István. Ő a mennyező mesterek közé tartozott, akik Mátyás király ideje óta járták az egész országot, tudásukat és a formakincset a királyi műhelyekből örökölték. Mellettük festő asztalosok is működtek, akik a falusi templomok mennyezetével és bútorfestéssel foglalkoztak. Ma, a kazetták újrafestésének idején népi mennyezők, bútorfestők dolgoznak, olykor műanyag festékkel. Kevés természetes anyagokkal dolgozó, királyi mennyező szintű festőművész van, aki képes helyreállítani vagy újrafesteni az akár ötszáz éves, eredeti kazettákat.
– Az Ősképeskönyv azonban nem csupán a töki templom kazettáiról szól.
– Igen, a Kárpát-medencében mintegy száz templomban van még értékelhető kazettás mennyezet. Az ezekben fellelhető képeket felhasználva állítottam össze az Ősképeskönyvben az ősjel-, őskép-ábécét. Három megközelítésből lehet vizsgálni a mennyezeti táblákat, a templomi év(kör)képeket, égképeket, mennyképeket. Az első a történeti, művészettörténeti, néprajzi megközelítés: leírja, hogy mit jegyzett fel eddig a tudomány a kazetták fellelhetőségéről, készítéséről, elnevezéseiről. Röviden, mit mondtak, mit írtak a kazettákról az emberek, erről régóta nagy és szép anyagunk van. A második az asztrológiai nézőpont, általa felfedezhetjük a kazettákon az állatövi jegyeket, azt, ahogyan a kazetták megmutatják az évkör egyes szakaszainak jellemző tulajdonságait. Összefoglalóan, mi van „megírva a csillagokban”. Ezt a munkát Pap Gábor és társai nagyszerű színvonalon és pontosan elvégezték. A történeti és csillagászati vizsgálódás leíró jellegű, módszerű.
– Nyilván ezek a közelítési módok önmagukban nem hoznak sok újdonságot.
– Ezért, meg azért is, mert lelkész vagyok, fordultam a teológia egészen más jellegű tudományához, ami arról beszél, amit egész egyszerűen nem lehet látni, leírni, felfogni. A Biblia azt írja, hogy a hit a nem látott dolgok valósága. A teológiai megközelítésű mennyezetkutatás a mennyezetkazetták és rendszereinek teológiai alapjeleit, ősjeleit, ősképeit keresi a Biblia igéi, tanítói képei alapján. A mennyezetkazetták megmutatják, hogy egyes időszakokhoz milyen bibliai tanító képek tartoznak, miről is kell prédikálni. Ha ilyen szempontból közelítjük meg ezeket a kazettákat, már az a kérdésünk, hogy mi az Isten igéje, és számunkra, a mai napra ebből mi következik.
– Ha már ott fent vagyunk, időzzünk el a csillagoknál, meg ami előttük és mögöttük van.
– Az eredeti mennyezetek nem csak az egyházi évkört, hanem a teljes égboltot ábrázolták az állócsillagcsoportok, azaz állatövi jegyek képeivel, az előttük mozgó bolygók meg világmodellként az idő múlását mutatják. Ezzel a rendszerrel bemutatható, lejátszható a teljes üdvtörténet a teremtés előttől az utolsó ítélet utánig. Az érthetőség kedvéért a földre helyezhető táblaképeken a bolygókat sakkbábuk jelenítik meg. Ilyen teljes égképes kazetta, amiből mindezt le tudjuk olvasni, egyetlenegy van nálunk, mégpedig a Szatmár vármegyei Csengersima református templomában.
– Van máshol is ilyen mennyezet?
– Találtam néhány olyan mennyezetet, ahol a bolygók mozgását követni lehet. Kállay Ferenc 1830-ben ezt írta az Irakban 1600 éve, igaz, ma romjaiban álló Tak-Kasra hatalmas vályogtégla ívéről: „Hová lett Khosroes pompás palotája, díszlett mennyezete, mellyeknek különféle mozgásai az égi csillagzatok járásait ábrázolták a zodiacuson?” Budán Mátyás palotájáról ezt írta Bonfini: „…kazettás mennyezetei az éteren keresztülkocsizó planétákat ábrázolják, és a bolygók pályáját mutassák a felbámulóknak…” Vagy Hollandiában, Naardenben van egy középkori templomi mennyezet, ahol 12 ószövetség-újszövetség évkép, égkép párban mutatja be a bibliai történeteket, tanítói képeket.
– Az iskolákban vajon használhatjuk ezt a nem éppen egyszerű könyvet?
– Feltétlenül. Remélem! A teljes égképes csengersimai mennyezeten található bibliai üdvtörténetet a csengersimai gyerekekkel be is mutattuk egy 12 részesmisztériumjáték keretében. Ajánlom mindenkinek ezt a játékot, aki ma a régi magyar keresztyén műveltség tiszteletére tanítja a gyerekeket. Az Ősképeskönyv végén és a világhálón bárki megtalálhatja ennek szövegét és az 2009-ben készült videót.
– Az iskolásoknál maradva, hogy lett ebből kifestőkönyv?
– A tőki kazettákat már hét évvel ezelőtt évkörbe rendeztem, hogy a hittantanítás során az egyházi évkör adott időszakának megfelelő kazetta kerüljön a gyerekek elé. A Ráday Ház tőki kazettáinak most elkészült színezője ennek a munkának a második, bővített, szebb kiadása.
Bereczky Zoltán nyugalmazott református lelkész. Életpályája változatos és fordulatos. 1953-ban Budapesten született kolozsvári szülők gyermekeként. Előbb gazdászatot, majd múzeumokban dolgozva néprajzot tanult. Korán házasodott, 1983-ban végzett a budapesti Református Teológiai Akadémián, utána történelmet és pedagógiát hallgatott. 1973-óta foglalkozik a mennyezetkazettás templomokkal. Szolgálati helyei: Vértesacsa, Bp.-Fasori gyülekezet, Zsinat – püspöki titkár, Tök-zsámbéki, majd Bp. Külső-Üllői Úti gyülekezet. Öt gyermeke és tizenhárom unokája van.