Kultúra

Az online térbe költözik a magyar film 120 évét bemutató, nagyszabású kiállítás

A tárlat sikerét mutatja, hogy öt hónap alatt majdnem negyvenezer látogatót vonzott

Az online térbe költözik a magyar film napján, április 30-án a magyar film 120 évét bemutató, nagyszabású kiállítás, amelynek digitális változatát kedden mutatták be Budapesten.

Az online térbe költözik a magyar film 120 évét bemutató, nagyszabású kiállítás
Az online térbe költözik a magyar film 120 évét bemutató, nagyszabású kiállítás
Fotó: Facebook/Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum

2021-ben láthatta a közönség a Ludwig Múzeum és a Nemzeti Filmintézet (NFI) együttműködésében megvalósult, Nagylátószög című tárlatot, amely a magyar filmtörténet 120 évét mutatta be a Duna-parti intézmény 14 termében – idézte fel a keddi budapesti sajtótájékoztatón Ráduly György, a Filmarchívum vezetője.

Mint mondta, a tárlat sikerét mutatja, hogy öt hónap alatt majdnem negyvenezer látogatót vonzott. A virtuális kiállítás az ExhibitOnline cég fejlesztésével valósul meg, és április 30-tól, a magyar film napja alkalmából lesz majd elérhető – hívta fel a figyelmet Ráduly György.

Az NFI megalakulásától kezdve a mozgóképipar egészét képviseli, és különféle igazgatóságokon keresztül a magyar filmművészet múltját és jelenét is támogatja – hangsúlyozta Pál Ákos, az NFI vezérigazgatója.

„Ez a virtuális kiállítás kiváló példa arra, hogy miként tudjuk a magyar filmművészet emlékeit ápolni és minél szélesebb körben hozzáférhetővé tenni” – magyarázta Pál Ákos, aki kifejtette, hogy a Filmlabor a Filmarchívummal karöltve a régi filmeket felújítja, digitalizálja és elérhetővé teszi a nagyközönség számára.

Pál Ákos felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt években London után Magyarországon forgatták a legtöbb nemzetközi filmet. 2021-ben 218 milliárd forint volt a regisztrált projektek összköltsége, amely az előző évhez képest 20 százalékos növekedést jelentett. Kiemelte: 2022-ben az ágazat további 30 százalékos növekedést produkált.

Pál Ákos szerint egyre nagyobb szükség van a filmes szakemberekre, az NFI több mint ezer szakember képzését segítette az elmúlt években, a filmes orientációs programon keresztül pedig a fiatalokat szeretnék az iparba csábítani.

„A Nagylátószög kiállítás egyik célja éppen az, hogy ezzel az új platformmal a fiatalokhoz is közelebb hozzuk a filmművészet elmúlt 120 évét” – magyarázta a vezérigazgató.

Ez a filmtörténeti kiállítás nagy részletességel tárja a közönség elé a magyar film értékes múltját – fogalmazott Koltai Lajos rendező, operatőr, a nemzet művésze, kiemelve, hogy a kiállítás azokra a fontos kérdésekre adhat választ a magyar mozival kapcsolatban, amelyeket korábban „elfelejtettünk” megkérdezni.

Barkóczi Janka, a Filmarchívum kutatója, a kiállítás egyik kurátora, a projekt egyik koordinátora elmondta: a tárlat a Nagylatoszog.nfi.hu linken lesz majd elérhető. A katalógusnézet klasszikus formában mutatja be a kiállítást, de 3D-ben is bejárható lesz mind a 14 terem.

A szövegekbe bele lehet kattintani, a kiállított tárgyak, képek, videók élményszerű módon tekinthetők meg. A 3D-s nézetben a látogatók nyilak segítségével közlekedhetnek a termek között, több tárgy 3D-ben tekinthető meg – egyebek mellett Szőts István gyermekkori laterna magicája is, amelynek tanulmányozása oktatási célokra is alkalmazható – mondta Barkóczi Janka, kiemelve, hogy a többféle nézetben, például virtuális valóság formájában is körüljárható a kiállítás.

A első teremben a mozi születése előtti korszakból láthatók olyan eszközök, amelyek az állóképet meg tudták mozgatni – mondta Kurucz Márton kurátor. Felhívta a figyelmet arra, hogy az első vetítésre 1895 utolsó napjaiban került sor Párizsban, majd fél évvel később már Budapesten jártak a francia Pathé cég mukatársai, és elkészítették hazánkról az első filmfelvételeket a millenniumi kiállítás alkalmából. Mint mondta, 1901-ben folytatódott a magyar filmtörténet a Táncz című filmmel, amely az Uránia tetőteraszán forgott, ekkor létesültek az első mozik a fővárosban, kezdetben sátrakban, később kőépületekben.

Kurucz Márton emlékeztetett, hogy a hangosfilmek első korszakában, 1930 és 1945 között készült alkotások nagy része a második világháború után külföldről, idegen nyelvű feliratokkal került elő.

A második világháború utáni, a rendszerváltozásig tartó magyar filmtörténetet három részre (1945–1956, 1957–1968 1969–1989) bontva mutatja be a tárlat. Külön terem taglalja a cenzúra történetét, a Balázs Béla Stúdió éveit, a filmgyártás folyamatát, de külön figyelmet szenteltek a magyar animáció történetének is.

A rendszerváltás óta eltelt három évtizedet bemutató terem nagy teret szentel az Oscar-díjas alkotásoknak, a Magyar Hollywood című terem kitér valamennyi magyar vonatkozású Oscarra. A tárlaton több mint 100 videó és 300 műtárgy tekinthető meg – mondta Kurucz Márton.

Ráduly György beszélt arról is, hogy tervezik egy filmes központ létrehozását Budapesten, ahol állandó filmtörténeti tárlat és időszaki kiállítások, fesztiválok kapnának helyet. Jelenleg a tervek előkészülete zajlik – magyarázta a Filmarchívum vezetője.

Kapcsolódó írásaink