Húsvétvasárnapi szentmisén szentelték meg egykor az ételt és az italt

A víznek is fontos szerepe volt húsvétvasárnap is, nem csak hétfői locsoláskor. Bukovinában úgy tartották, aki hamarabb merít vizet vasárnap, az lesz a szerencsés. Moldvában a napfelkelte előtt keresztútra öntött vizet hasznosnak tartották a jégeső és veszedelem ellen. Szokás volt ilyenkor piros tojást tenni a mosdóvízbe, és arról mosakodni, hogy az egész család egészséges legyen.

A tavasz, a megújulás jegyében húsvétkor a zöld ág a májusfához hasonló szerepet kapott a székelyföldi falvakban. Múlt századi leírásban olvashatjuk, hogy az udvarló legény „tudniillik már húsvét hetében fenyőágat szerzett, azt színes szalagokkal, czifra papírosokkal, piros tojással feldíszítette és választottjainak kaputetejére felhelyezte. Amely leánynak húsvét reggelén nem volt virága, vagy azt jelentette, hogy rossz magaviseletű, vagy hogy szeretője nincs. Ünnep másodnapján korán a virágtevő legények szeretőiket meglátogatták, leöntötték, és váltság fejében piros tojást és más emléket kaptak” – olvasható az Arcanumon.