Kultúra
Villamoson vagy otthon is olvashatók Petőfi Sándor kéziratos versei
Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából szép „ajándékkal” lepte meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) az irodalom kedvelőt: a költő 424 verse, rajzai, továbbá számos, neki írt levél, valamint, felesége, Szendrey Júlia naplója is digitálisan elérhetővé vált 2023 márciusától (https.//copia.oszk.hu).
Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatója a digitális „átállással” kapcsolatban elmondta, hogy könyvtáruk 2021-ben indította el Copia elnevezésű tartalomszolgáltatását. A legnagyobb magyar digitális kéziratgyűjtemény egy olyan hiteles felület, amelyen a nemzeti könyvtár és más közgyűjtemények által őrzött kiemelkedő értékű kéziratok mindenki számára hozzáférhetők. Szolgáltatásunkban eddig a Babits házaspár levelezése és Kölcsey Ferenc 115 kézirata volt olvadható. Március óta pedig több mint négyszáz Petőfi-vers és nyolcvan levél kézirata, a költő rajzai, valamint Szendrey Júlia Petőfi feljegyzéseit is tartalmazó naplója felkerül a Copiára.
„Azt látni, hogy hogyan írtak valamikor nagyjaink, olyan élmény, ami a 21. században valószínűleg elveszik az utánunk következők számára, hiszen ma már nem írunk kézzel. Pedig sok mindent ki lehet olvasni a kézírásokból, például azt is, hogy Petőfinek kétfajta kézírása volt, egy szép, kalligrafikus és egy csúnyább, saját használatban alkalmazott” – hangsúlyozta Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója.
Izgalmas lehetőség, hogy elolvashatjuk Petőfi levelezését menyasszonyával, barátaival, Szendrey Júlia naplóját s fia, Petőfi Zoltán alig ismert verseit.
A költő legismertebb versének, A nemzeti dalnak két kézirata is van, az egyiket a nemzeti könyvtár, a másikat a Petőfi Irodalmi Múzeum őrzi. Arra nézve, hogy melyiket mikor és miért vetette papírra a költő, a történészek és irodalomtörténészek véleménye nem egységes.
Petőfi naplója szerint az első változatot a forradalom kitörése előtt két nappal, március 13-án írta, amelyet a 15-én először szavalt el a Pilvax kávéházban. Ezután a költő az egyre nagyobb tömeggel a Landerer és Heckenast nyomdához ment, ahol viszont kiderült, hogy a Nemzeti dal kéziratát otthon felejtette – egyes feltételezések szerint tartva a letartóztatástól, szándékosan nem vitte magával – ezért újra le kellett írnia a verset a nyomtatáshoz. Ezután a versből több ezer példányt osztottak szét a nép között.
Szendrey Júliának a naplója – mivel a tizenkilencedik században a betűket más stílusban írták – ma már nehezen olvasható. Amikor arról értesült, hogy 1849. július végén a segesvári csatában eltűnt vagy meghalt férje, keresésére Erdélybe utazott. Erről így írt november 9-én:
„El fogom hagyni nemsokára gyermekemet, hogy férjem sorsát megtudhassam; még csak arra sem számithatok bizonyosan, hogy őt életben találjam. Talán már régen nyugonni költözött s nekem el kell hagynom élő gyermekemet, hogy holt férjem poraihoz vándoroljak... Ha igy van, mi lesz énbelőlem? Inkább, oh, ezerszerte inkább osztanám meg ővele a sirt, mint gyermekemmel az életet. Hogyan tudnék elélni szerelem nélkül? ollyan szerelem nélkül, mint millyen az ő szerelme volt! Mi lenne belőlem, ha élve maradnék! Elvetődném, eltiportatnám, mint a fájáról lehervadt levél” – írta naplójába az özvegy. Mindezek után meglepetésre, meg sem várva a gyászév leteltét, 1850. július 21-én titokban feleségül ment Horváth Árpád történészhez, négy gyermekük született.
Petőfi irodalmi hagyatékát böngészve sokaknak újdonságot jelenthet az is, hogy a költő kedvenc időtöltése volt rajzolás, megcsodálhatjuk portréit, például Arany Jánosról, Bem József tábornokról.
