Kultúra
Kedvenc és aktuális versek a magyar költészet napja alkalmából
A lángoktól ölelt kis ország most a szülőhazám – idézte Radnóti versét a kárpátaljai születésű Lőrincz P. Gabriella író, költő
Lőrincz P. Gabriella József Attila-díjas író, költő Kárpátalján született. Beregszászon élt a családja több generációra visszamenően. Mint lapunknak elmondta:
„Nincs kedvenc költőm, mindig van, akit aktuálisan többet olvasok, vagy többet gondolok a verseire. Ha most verset kell kiemelni, akkor a Radnóti-versek, amelyek most nagyon a lelkem közepén vannak, az egyik a Nem tudhatom, a másik a Sem emlék, sem varázslat. A »lángoktól ölelt kis ország« nekem most a szülőhazám."
Lackfi János József Attila-díjas író, költő Kosztolányi Dezső Most harminckét éves vagyok című versét ajánlja mint kedvencét.
„A boldogvers nem is igazi. A költő legyen boldogtalan. Tragikus. Baljós. Vérbajos. Vérzivataros. A boldog költő gyanús. Biztos nem érti az élet lényegét, ami a depresszió. Meg a maró magány. Meg az abban ázó éjjelek. Na, íme Kosztolányi Dezső boldogverse, mely egyben boldogtalan is. Boldog-boldogtalan. Mert úgyis meghal. És akkor majd a boldogsága jut az eszébe. Minden megoldás érdekli…”
Mihályi Gábor Kossuth-díjas táncművész, koreográfus, a Magyar Állami Népi Együttes vezetője, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja lapunknak arról beszélt, hogy mostanában két Pilinszky-vers foglalkoztatja, az egyik a Harmadnapon című, amely a húsvéthoz kapcsolódik. Úgy gondolja, hogy a megfeszítés misztériuma és a feltámadás csodája még a nem keresztény embert is mélyen megérinti, különösen ebben az időszakban.
A másik Pilinszky-vers az Egyenes labirintus. Mint mondta, nemrégiben kapott egy felkérést, hogy a labirintus témáját koreográfusként dolgozza fel, és akkor az Egyenes labirintus lett az a mű, amely segített neki abban, hogy a mozgás, a tánc nyelvén ki tudja fejezni, hogy a labirintus nem útvesztő, hanem olyan minőség, amely egyenesen föl tudja vezetni az embert az égi szférákba.
Ferenczi György Máté Péter-díjas blueszenész írta a Helység kalapácsa című játékfilm dalait. Mint lapunknak elmondta, korábban nem találkozott Petőfi Sándor Nem megyek én innen sehova című versével, de a munka során annyira megtetszett neki, hogy azóta már zenélik az 1-ső pesti rackákkal a koncertjeiken.
Dörner György Kossuth-díjas színművésznek, a Újszínház igazgatójának – mint megfogalmazta – mindig az a kedvenc költője, akinek a műveivel éppen dolgozik. De mégis Takaró Mihály irodalomtörténészt idézve: „Petőfi az első, de Arany János az egyetlen” magyar költő. Így az Újszínház igazgatója Arany Jánostól A walesi bárdok című balladát, Petőfi Sándortól pedig a Hazámban című verset ajánlotta olvasóink figyelmébe.
