Kultúra
Megint nagy dobásra készül a Szépművészeti
A legtöbb látogatót a Szépművészeti Múzeum századik születésnapján, 2006. december 1-jén megnyílt Van Gogh Budapesten kiállítás vonzotta, csaknem félmillió érdeklődőt

A legtöbb látogatót a Szépművészeti Múzeum századik születésnapján, 2006. december 1-jén megnyílt Van Gogh Budapesten kiállítás vonzotta, csaknem félmillió érdeklődőt – idézte fel egy interjúban Baán László. A Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója, a Liget-projekt miniszteri biztosa szerint ez a szám Budapesten nemigen lesz meghaladható.
A tavalyi évet nézve ez biztosan igaz: a nyáron bezárt a Menny és pokol között, Hieronymus Bosch rejtélyes világa című kiállítást több mint negyedmillióan nézték meg, ez lett az intézmény történetének második leglátogatottabb tárlata. Baán Lászlótól tudjuk azt is, hogy az ötvenezres látogatószám már nagy sikert jelez, a százezer fölötti szám kiugró sikert jelent. Ilyet mondhat magáénak a tavaly októberben bezárt első magyarországi Matisse-tárlat, amely abból a szempontból is különleges volt, hogy maga Novák Katalin nyitotta meg a Henri Matisse: A gondolatok színe – Remekművek a párizsi Pompidou Központból című kiállítást. – A művészetre, a kultúrára a legsötétebb időkben is szükség van – hangsúlyozta akkor a köztársasági elnök, aki kiemelte, hogy olyan művész kiállítása nyílik, akinek két világháború borzalmait kellett végigélnie és közben alkotott. Matisse nem tette le az ecsetet 1914-ben és 1939-ben sem, csak a színskála változott sötétebbre a palettáján – mutatott rá, hozzátéve: a művész azért sem tette le ecsetét, mert tudta, hogy – hangsúlyozzuk még egyszer – a művészetre, a kultúrára a legsötétebb időkben is szükség van. Novák Katalin figyelmeztetett: így tanulhatunk tőle, rajta keresztül a háború borzalmairól, a műveknek köszönhetően érthetjük meg, hogy miért kell mindent megtenni az ellen, hogy a szomszédunkban dúló háború tovább eszkalálódjon. Mint mondta, nincs jó és rossz háború, csak háború van, ami pedig szükségszerűen rossz. A háborúval szemben a béke áll, ami lehetőség a jóra, s mi, magyarok a békét akarjuk megnyerni, nem a háborút, erre szeretnénk minél többek figyelmét felhívni. A béketárgyalás olyan, mint a Matisse-képeken gyakran megjelenő nyitott ablak, ami kiutat mutathat a sötétségből – fogalmazott.
„Az elmúlt húsz évben a Szépművészeti jelentős kiállításokat rendezett mások mellett Monet, van Gogh, Cezanne és Picasso életművéből. A nagy adósságok közé tartozott azonban egy Matisse-tárlat, hiszen a francia mesternek még sosem szenteltek Magyarországon nagykiállítást” – hangsúlyozta ugyanezen bemutatóján Baán László. Hozzátette: soha ilyen erős éve nem volt még a Szépművészetinek, mint a 2022-es, hiszen februárig volt látható a Cezanne-kiállítás, július közepéig a Bosch-tárlat, most Matisse remekműveivel, ősztől pedig El Greco festményeivel találkozhat a látogató.
Tegyük hozzá: a 2023-as év is figyelemre méltó lesz: már látható a Hantai, Klee és más absztrakciók című kamaratárlattal, ősszel pedig Renoir remekműveivel várják a látogatókat.
De addig is április 14-én Csontváry képeiből nyílik tárlat. A múzeum ezt írja erről a honlapján:
Csontváry Kosztka Tivadar (1853–1919) születésének 170. évfordulóját közös kiállítással ünnepli a Szépművészeti Múzeum-Magyar Nemzeti Galéria és a pécsi Janus Pannonius Múzeum. A festőgéniusz műveit legnagyobb számban őrző két közgyűjtemény anyagából összeállított válogatás a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek keretében látható a Szépművészetiben. Innen a kiállítás augusztusban Pécsre utazik, az idén 50 éves Csontváry Múzeumba. A mintegy 40 művet felvonultató tárlat tisztelgés a magyar festészet történetének egyik legeredetibb és legismertebb alkotója előtt.
A Szépművészeti Múzeumban utoljára 60 évvel ezelőtt, 1963-ban nyílt kiállítás Csontváry műveiből. Akkor a legnagyobb műveknek a Márvány Csarnok adott helyet, most a felújított Ión-Pergamon Csarnok oszlopokkal tagolt tágas tereiben együtt látható A taorminai görög színház romjai és a Baalbek, a Panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben és a Mária kútja Názáretben, a Tengerparti sétalovaglás, a Jajcei és a Schaffhauseni vízesés, A Nagy Tarpatak a Tátrában és a híres Magányos cédrus és a Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban.