Kultúra
A börtönfalak mesélnek
A Cella – letöltendő élet 1849-2050 című sorozat hétfőtől a Duna Tv műsorán
Az epizódok nem időrendben haladnak, így hétfőn a Duna Tv-n az 1959-es történetet láthatjuk, amelynek főszereplője Vértesi Kálmán (Jankovics Péter) a diákjaiért 1956-ban kiálló mérnök-tanár, aki ezzel a tettével a fennálló rezsim szemében hazaárulónak számít, és a kivégzését várhatja, azonban közbejön az űrprogram, és kegyelmet kap. Vértesi a börtönben felsőbb parancsra végzi a számításokat, amelyek ahhoz kellenek, hogy a Szovjetunió embert indíthasson az űrbe. Magánzárkában ül, de a gondolatai az űrben járnak, amikor dolgozik, nagyobb a belső szabadsága, mint bárkié.
A szellem erejével túlnőni a korlátokon – ez jellegzetesen magyar gondolkodás – ugyanakkor Vértesi történetében felsejlik a mai hetvenesek-nyolcvanasok, a nagyszüleink múltja is, amelyben a legtehetségesebb, nem a rezsim oldalán álló magyarokat némiképp hasonlóan vették rá, hogy nekik dolgozzanak, és ezzel egész életükben elégedjenek meg.
Az epizódban olyan valós történelmi személyiségek is felbukkannak, mint Koroljov, a szovjet rakétaprogram vezetője (Rátóti Zoltán) és Kádár János (Olt Tamás).
A film alkotói nem a szokásos filmes és színházi logikát követik, amikor elsősorban azokat a jeleneteket mutatják be, amelyekről a történelmi tárgyú könyvekből a legkevesebbet tudjuk, inkább kortanúk elbeszéléseiből ismerhetünk, de amiket a legszívesebben meglesnének azok, akiket mélyen izgat a történelem és a múltbeli titkok, bűnök világa. Az alkotók nem elmondani akarnak nekünk valamit mindenáron, hanem a legjobb tudásuk szerint megmutatni azt, amire kíváncsiak vagyunk, és az alapján tesznek fel kérdéseket, amelyekre mi válaszolhatunk.
A fantáziát megmozgató, a titkos történeteket feltáró jelenetek nagy lehetőséget adnak a színészeknek a bravúros játékra. Fábián Gábor Bekő ezredes szerepében minden finom árnyalatot és karakter minden ellentmondásos vonását plasztikusan mutatja be, eggyé forrva a figurával, akiről talán sosem tudjuk meg, hogy igazából melyik oldalon állt. Király Dániel primitív tolvaj börtönőre is telitalálat, akárcsak a megfáradt, Gulágot megjárt űrtudós Koroljov szerepében Rátóti Zoltán.
A második epizód a karantén idején, 2020-ban játszódik. A női börtön egyik cellájába egy nagyon nem odavalónak látszó rab (Réti Adrienn) érkezik. A régi cellalakókat (Herczeg Adrienn és Mészáros Piroska) felizgatja az új cellatárs beköltözése, és attól sem nyugszanak meg, amikor megtudják, hogy Eszter embert ölt. Az asszonynak a börtön falai között azt kell tisztáznia, hogy bűnösnek tartja-e , és életre vagy halálra ítéli saját magát.
Rengeteg közelit látunk a börtönlakókról, a kamera azt érzékelteti, hogy ők is emberek, ha durvák és primitívek is, vagy ha szerencsétlenül jártak is, és még lehet, hogy valakiben, aki már megkérgesült, abban is felébredhet az emberség, a sors is rákényszerítheti erre. A börtönvilág komorságát csodásan ellensúlyozza Marczinka Bori bája, akit már korábban is láthattunk Megafilmes produkcióban.
A harmadik epizód 1944-ben játszódik, egy nagyon hatásos és kétértelmű jelenettel, hiszen az alsó neműben az utcán didergő nő képe fegyveres katonáktól övezve több a nyilas uralom korszakában játszódó filmben is megjelenik. Csakhogy Ilona (Tóth Auguszta) nem az, akire asszociálunk, és nem is azért áll ott, amiért gondolnánk.
Az egész epizódon át bírja szuflával a történet: folyton kiderül, hogy senki nem az, akinek látszik, és senkivel nem az történik, amire számítunk. Halász Sári (Schmidt Sára) sem az a cselédlány, akit azért vittek be a köztörvényesek közé, mert lopott a gazdáitól. Még az sem igaz, hogy bevitték oda.
A nyilas vezetőről (Gál Tamás) is kiderül, ki volt ő, mielőtt mundért vett magára, és mivel foglalkozik valójában. Gyurinak (Dékány Balázs) a jobb sorsra érdemes nyilasnak, aki az éhezés elöl állt be a fegyveresek közé, szintén titka van. A titkok mind kiderülnek, és a megmenekülésnek ebből a világból rettenetes ára van. Ebben az epizódban, amelyben bár sok második világháborús filmet láthattunk, több ponton sem tudjuk, mi lesz a vége, vagyis valódi izgalomra számíthatunk, és kiváló alakításokra. Farkas Franciska megint zseniális, Tóth Auguszta és Dékány Barnabás játéka nem csak nagyon izgalmas, sokrétű, hanem meglepetéseket is tartogat.
A továbbiakban látható egy olajszőkítős történet 1992-ből, 2010-ből egy diszkóbaleset után átvállalt büntetésről szóló cellamese, a halálbüntetés eltörlése után kiderülő igazságról egy 1990-re datált újabb epizód, 1849-ből egy vallatós történet, és végül 2050-ből egy bezárt világba született fiúról szóló filmmese.
A Nemzeti Filmintézet támogatásával készült sorozat producere Helmeczy Dorottya és Kálomista Gábor. Operatőr: Maly Róbert. A forgatókönyveket: Horváth András Dezső, Vörös András és Várkonyi Zoltán írta.
