Kultúra
Egy kísértés története: Sztravinszkij műve a Magyar Zene Házában
Már készülnek a nyárra a Fesztivál Akadémia Budapest zenészei
Nem sokkal azután, hogy Európában elhallgattak a fegyverek, 1918 szeptemberében a svájci Lausanne-ben bemutatták Igor Sztravinszkij A katona története című művét, amely kompozíciós technikája mellett abban is újat hozott, hogy egyesítette a zenét, a színházat és a táncművészetet, így joggal tekintik a mai napig az első multiart kísérletek egyikének.
A librettót a svájci Charles Ferdinand Ramuz jegyzi, a szöveg pedig orosz népi történetek alapján készült. A művet nézvén, hallgatván nem véletlenül ugrik be rögtön Faust története: Goethe halhatatlan műve népi-vásári történetekből és előadásokból született, a Sztravinszkij-Ramuz szerzőpáros pedig szándékosan ehhez a népies elbeszélésmódhoz nyúl vissza. A megkísértés témája örök, Faust és a katona története azonban egy alapvető tényben különbözik: a befejezésben. Míg Goethe hősét végül az isteni kegyelem megmenti, a katonát illetően a mesélő végül sommásan összegzi: „ki meg nem jegyzi, bődült szamár – ördög viszi azt, ki ördöggel cimborál” (Lackfi János fordítása).
A katona története rendkívül sokat játszott mű, hazai színpadokon is gyakorta látni. Ascher Tamás a Fesztivál Akadémia Budapest alapítóival, Kokas Katalinnal és Kelemen Barnabással együttműködve állította színpadra, a szerző által előírt héttagú kamarazenekart ők vezetik. Ascher Tamás rendezése minden lehetséges eszközt megragad arra, hogy rájátsszon a vásári játék stílusára: Ifj Vidnyánszky Attila sarkos, bábszerű mozgása, az ördögként feltűnő Bezerédi Zoltán teátrális, olykor skandálós szövegmondása, az egy mozdulattal átlényegíthető kellékek, díszletek mind-mind ezt a játékmódot idézik, hogy aztán Molnár Piroska történetmondása mesévé szelídítse ezt a kavargást. Az előadás nyilván nem a böjti időszakra készült, hiszen hosszan utazik az országban, ám így, hamvazószerda és húsvét között különösen hat a lelkét elveszejtő katona története.
A produkció egy erdélyi sorozattal indult útjára február közepén, 28-án a Magyar Zene Házában mutatták be, májusig látható lesz még Kaposvárott, Veszprémben, Szegeden, Békéscsabán, Miskolcon.
Sztravinszkij műve nem egyedül utazik. A Kokas-Kelemen házaspár vezetésével működő kamarazenekar a műsor második felében Vivaldi Négy évszakját játssza, aminek különlegessége, hogy a hagyományosan alkalmazott vonószenekart számban csökkentették, és egyes részeket olyan historikus hangszerekkel adnak elő, mint a korabeli gitár és a csembaló. A Tél című részben elhangzik továbbá egy szonett, amelyet Vivaldi programzenei műként alkotott meg, és amely rendszerint kimarad a megszokott előadásokból.
Amint azt a Magyar Zene Házában adott koncert előtt Batta András, az intézmény igazgatója elmondta, az előadás előkészület a Fesztivál Akadémia Budapest július 14–23. közötti programsorozatára.
