Kultúra
Nem mindennapi magyar film érkezik a mozikba – Beszélgetés a 129 alkotóival
A március másodikán érkező mozi egy évtizedes alkotói folyamat eredménye
– Érdekfeszítő, Budapesten forgatott sci-fit látni. Miért ebbe az irányba indultál el?
Péter: Amikor kiválasztottam a 129-et, hogy filmet készítsünk belőle, akkor az egyik motiváció az volt, hogy bár dicsérik a forgatókönyveimet, egyikből sem lett film. Christopher Nolan is azt mondja, hogy „csináld meg az első filmedet, akármilyen nehéz is, és indulj el, ez a legfontosabb”. Ez meg is történt.
A történet felépítését tekintve: 80 százaléka a múltban játszódik, 20 százaléka pedig a jövőben. Mivel én maximalista vagyok, ezért miután láttam, hogy túl sok múltbéli jelenet van, akkor a támogatókkal és Csősz Boglárkával megvalósítottuk a másik részét is a filmnek, ami 2063-ban játszódik.
– Mint producer, el tudnád mondani, hogy milyen kihívásokkal találtad magad szemben?
Boglárka: Magyarországon nincsenek olyan nagy büdzsék sci-fi típusú filmekre, mint Amerikában. Nem is lehet a kettőt összevetni. Mégis azt gondolom, hogy azokkal az alkotókkal, akikkel együtt dolgoztunk, egy egészen jó filmet tudtunk összehozni. A nehézség még az volt számunkra, hogy már eleve elkészült egy film, amikor belekerültem ebbe mint befektető és producer.
Volt egy alapvető filmünk, amelyben jelen volt a fekete humor még a 80-as évekből. Igazából azt alakítottuk úgy át, hogy szinte teljesen sci-fi lett, ami 2063-ban játszódik. Viszont mivel megvolt az élőszereplős filmünk, így nagyon sok jelenetet kellett számítógépes technológiával, CGI-jal elkészíteni. Ezek a jelenetek nem green boxban készültek, hanem képkockáról képkockára kellett haladni és mindent megtervezni.
Volt, hogy Kálloy Molnár Péter egy drónnal beszélgetett, miközben ott nem is volt drónunk. Ebből a szempontból ezek hatalmas kihívást jelentettek a színészeknek, hiszen nem látták azt, amit a közönség látni fog. Amikor rákerült a CGI, akkor láttuk, hogy ez nagyon jól fog működni, hiszen nagyon kevesen próbálkoznak Magyarországon sci-fivel.
– Hat nemzetközi versenyen nyerte el a legjobb trailernek járó díjat a 129 című magyar sci-fi. Minek köszönhető ez a hatalmas siker?
Péter: Én igazából azért neveztem a nemzetközi filmfesztiválokra, mert mielőtt kiengedjük, tudni szerettük volna, hogy nemzetközi szemmel mérve milyen is az előzetes. Én azt gondolom, hogy valószínűleg úgy van megvágva, és olyan a látványvilága, hogy az elnyerte a nézőközönség tetszését.
– Nem sok hasonló hazai produktummal találkozott eddig a magyar közönség. Már eleve sci-fit készíteni akár Amerikában is nagyon nehéz feladat. Honnan tudtad, hogy ez jó lesz, illetve jó lehet? Miért mondtál erre a filmmegvalósításra igent?
Boglárka: Ha megkeresnek egy feladattal, általában a belső megérzéseimre szoktam hallgatni. Egyszerűen el tudtam képzelni, hogy mit lehet kihozni ebből a filmből. Ez egy folyamatos alkotás volt, amelyhez mindig jöttek az újabb és újabb jelenetek, ezért úgy gondoltam, hogy ezt a filmet el lehet készíteni úgy, ahogyan azt látni szeretnénk. Úgy gondolom, hogy fontos hogy művészfilmeket is támogassunk, amelyek nem biztos, hogy tömegfilmek lesznek, de elgondolkodtatóak, és új utakat törnek a filmművészetben.
A 129 film mindenképpen újdonságot fog hozni a nézők számára, és szerintem több produktumnak is lennie kellene ebben a műfajban itthon. Ez a film nem fantasy, nem a Marvel Stúdió hatalmas büdzséjéből készült látványelemekkel átszőtt mese, hanem üzenete van arról, hogy hová is tartunk, ami kicsit innovatívabb, mint amit megszoktunk.
– Miben más ez a film, mint a többi?
Péter: A trailer bemutatójából három dolog derült ki a visszajelzések alapján. Elsősorban nagyon kíváncsiak arra, hogy mi is lesz 2063-ban, milyen technológia vesz körül bennünket. Másodsorra az, hogy látták az erőfeszítéseket, és ezért kíváncsiak arra a filmre, amelybe ennyi energiát fektettünk. Harmadszorra pedig, ami a leggyakoribb válasz volt, hogy a közönség örült annak, hogy igazából nem derült ki, hogy miről is szólt a film.
– Mennyi idő alatt készült el a film? Miért tartott ennyi ideig?
Boglárka: Tíz évig tarott, amíg elkészült a film, ami nem okozott különösebb problémát, hiszen a ’84-es jeleneteket vettük fel először. A technológiát követtük, ahogy teltek az évek, és a legvégére már a legmodernebb eszközökkel dolgoztunk. Olyan szakemberek dolgoztak velünk, akik amerikai produkciókon is szoktak dolgozni Magyarországon.
Ilyen szempontból a jó háttér megvolt, tehát rendelkeztünk azokkal a dolgokkal, amelyekkel meg lehet csinálni egy jó filmet. Ezért is van az, mivel több idősíkban játszódik, hogy fel sem tűnik az embernek, hogy melyik jelenetel mikor forgattuk le. Az utómunka nagyon sok évet vett igénybe, főleg, hogy kisebb csapatokról beszélünk. De a covid miatt is el kellett tolni a munkát három évre.
– Mi a film üzenete?
Péter: Azt mondják, hogy az mindig jó, ha lehet egy filmhez csatolni egy két szót, amiről szól. Én azt mondom, hogy a legfontosabb üzenete, hogy jó, hogy van nekünk a technika, a közösségi oldalak, azonban vigyázni kell velük. Elősorban az ébredésről szól, hogy a technika miként veszi át az uralmat felettünk. De természetesen a technológiának vannak pozitív tulajdonságai is. Másodszorra az irányítást mondanám, hogy miként is működik a jövőben a társadalom. Én azért egy kicsit hiszek abban, hogy a társadalomban igenis számítani fog az egyéni, önálló döntés, és hogy igenis gondolkodni kell.
– Kiknek ajánlod elsősorban a filmet?
Boglárka: A fiataloknak és az időseknek egyaránt. A fiataloknak elsősorban azért mert a filmben olyan társadalmi kérdéseket boncolgatunk, amelyek pont azokat a fiatalokat szólítják meg, akik már a digitális világban nőttek fel, akik nem tapasztalták meg azt a világot, ahol nem volt telefon. Az idősebbek viszont sokkal többrétűen tudják majd értelmezni a filmet, hiszen megélték azt is, amikor nem volt, de azt is, amikor már a mindennapjaink részévé váltak.
A kérdések, amelyeket a film felvet, felteszik maguknak a fiatalok, találnak is rá olyan válaszokat, amelyekkel eddig nem is foglalkoztak, például, hogy mit jelent az, amikor az eszközeink, a mesterséges intelligencia átveszi felettünk a hatalmat. Az idősebbek biztos, hogy a színészek miatt is megnézik a filmet, mert nagyon jó a csapat, akikkel dolgoztunk. Kálloy Molnár Péter, Pikali Gerda, Szabó Sípos Barnabás, Elek Ferenc, Csuja Imre, Molnár Piroska, Törőcsik Franciska stb., tehát elég komoly nevek vannak a filmben, így mind együtt.
Én azt gondolom, hogy még akkor is, ha furcsának fog az egész műfaj hatni, mégis a színeszek miatt egy nagyon szerethető filmet láthatnak.
