Valóban lejárt a múzeumok kora?

A fenti kérdéseket Gáspár Ferenc és Hergár Eszter, a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont munkatársa igyekezett megválaszolni az alábbi, átfogó cikk keretében, amelyben – a hazai és nemzetközi előremutató példákat alapul véve – a modern, élményszerűen működő múzeumok létjogosultságát mutatták be. Az olyan tudásmegosztásét, amely a szórakoztatva oktatást, a figyelem lekötését és a látogatók bevonását tűzi ki céljául.

A múzeum szó hallatán elsőre sokunknak a hatalmas, oszlopos épületek jutnak az eszébe, amelyekben műalkotások, történelmi nevezetességek megtekintésére van lehetőségünk. Azonban elég csak hazai viszonylatban körülnéznünk ahhoz, hogy szembetalálkozzunk olyan élményalapú, a látogató bevonására törekvő modern létesítményekkel, mint a Light Art Museum, a Magyar Zene Háza vagy a Pénzmúzeum. Nincs hát egyszerű dolgunk, ha meg szeretnénk határozni: mi pontosan a múzeum.

A Múzeumok Nemzetközi Tanácsa tavaly ősszel – hosszas egyeztetések után – frissítette és újrafogalmazta a múzeum definícióját: „A múzeum a társadalom szolgálatában álló nem profitorientált, állandó intézmény, amely kutatja, gyűjti, megőrzi, értelmezi és kiállítja a tárgyi és szellemi örökséget. A múzeum a nyilvánosság számára nyitott, hozzáférhető és befogadó, elősegíti a sokszínűséget és a fenntarthatóságot. Etikusan, szakszerűen és a közösségek részvételével működik és kommunikál, változatos tapasztalatot nyújtva az oktatás, a szórakozás, a reflektív gondolkodás és a tudásmegosztás terén."

Az új definícióban tehát a tudásmegosztás mellett az oktatás és a szórakoztatás is helyet kapott a múzeumok nyújtotta élmények között. Tény, hogy a digitalizáció térnyerésével az ingerküszöbünk kitolódott. Ami 10–20 évvel ezelőtt lekötötte egy általános vagy középiskolás diák figyelmét, ma már lehet, hogy „radar alattinak” számít, vagy nem elég érdekfeszítő. Hogy lekössük a figyelmüket és a lényegre koncentráljanak, nem elég szűrni a számtalan csatornán érkező információkat, hanem valamilyen módon az érdeklődésüket is fenn kell tartani. A hatalmas zajban tehát a kiállítások élményközpontúságára érdemes egyre nagyobb hangsúlyt fektetni.

Az online megjelenés erősítése érdekében a múzeumok már korábban is komoly lépéseket tettek, ám az igazi elmozdulást a koronavírus-járvány okozta lezárások hozták. Számos kiállításról készült ekkor virtuálisan bejárható változat, amely által nemcsak magát a tárlatot tekinthetjük meg, hanem a tárgyakat is megvizsgálhatjuk közelebbről professzionális 3D szkennereknek köszönhetően. Ennek nyomán az ország bármely pontjáról akár azonnal átélhető a tárlatvezetés élménye.

Az otthoni elérhetőség mellett a technológia új lehetőségeket nyitott meg a vándorkiállítások előtt is.

A lehetőségek és eszközök széles tárháza tehát adott. Nézzük, hogyan éltek mindezzel a múzeumok, milyen megoldásokkal válaszoltak a jelenkor kihívásaira.

A European Museum Forum 1977 óta minden évben kiosztja az Év Európai Múzeuma díjat, amelynek elbírálása során fontos szerepet kap az innováció és a minőségi tudásátadás, valamint szemléletformálás. Az utóbbi években olyan intézmények nyerték el ezt a neves díjat, mint a holland Museum of the Mind és a Naturalis Biodiversity Center, valamint a svájci Stapferhaus.

Mindhárom intézmény különös hangsúlyt fektet a kiállítás látványelemei mellett arra, hogy a látogató élményekkel gazdagodjon, egyes esetekben akár ő maga is részévé váljon a kiállításnak. A Naturalis Biodiversity Center például lehetőséget biztosít arra, hogy a régészek és kutatók munkájába betekintést nyerjünk, az élmények gyűjtése során akár őshüllőcsontokat is kézbe vehetünk.

A Museum of the Mind egy olyan, sokakat érdeklő témát dolgoz fel, mint az elme működése. Ennek bemutatása közben a múzeum tüzetesen körbejárja a mentális egészség megőrzésének témakörét. Végül pedig mi magunk is bővíthetjük a kiállítás anyagát egy-egy feljegyzett gondolatunkkal.

A Stapferhaus koncepciója nem összpontosul egyetlen tematika köré, inkább a közösséget mozgató egyes kérdések megválaszolását tűzte ki célul. Például, hogy miként tudjuk egy információról megállapítani, hogy az igaz-e, vagy csak félre akarnak vezetni vele minket. A kérdések megválaszolásában számtalan digitális eszköz, interaktív játék és vezetett előadás segít bennünket.

A friss múzeumi szemlélet hazánkban is erősödik mind az online megjelenés, mind az élményközpontúság tekintetében. Jó példa a Néprajzi Múzeum Ethnozoom című díjnyertes animációs alkotása, amely bizonyos tárgyak kalandos útját mutatja be a feltárástól a kiállításba helyezésig.

A Petőfi Irodalmi Múzeum is élen jár a mozgóképgyártásban. Ők elsősorban a fiatalabb közönséget igyekeznek elérni, részben ennek köszönhető, hogy TikTok-felületükön számos kreatív videóval találkozhatunk.

Az élményalapúság szempontjából érdemes szót ejtenünk a Light Art Museumról, amely lenyűgöző látványvilággal vezet be minket a fényfestés és a világítástechnika világába.

A Magyar Zene Háza szintén úttörőnek számít az élményközpontúság terén: a Kreatív Hangtérben például nyolc különböző installáció segítségével lehet játszani a hangokkal, majd élvezni a saját magunk által létrehozott produkciót.

Ha már látvány és szórakozás, nem mehetünk el szó nélkül a márciusban egyéves születésnapját ünneplő Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont mellett sem. A múzeum interaktív digitális tudástár segítségével mutatja be a pénz funkcióit 5 állomáson keresztül. Lehetőség nyílik például megemelni egy valódi aranyrudat, és pénzt is nyomtathatunk saját arcképünkkel ellátva. A Pénzmúzeum csoportos múzeumi foglalkozásokkal és a teljes kiállításon átívelő játékkal is igyekszik támogatni a látogatói élményt.

A jelenkor kihívásait értő múzeumok speciális tudást és élményeket hordoznak, nem ritkán az életünket jelentősen meghatározó témák kapcsán tudnak hitelesen és eredményesen ismereteket átadni. A visszamérések, a látogatói jelzések nyomán bátran kijelenthető: a múzeumok ideje korántsem járt le, sőt egy új korszak, az élményszerű működésre fókuszáló múzeumok kora most kezdődött el.