Kultúra

Ahol a nagy író szülei nyugszanak

Hol sírjaink domborulnak: a Jókay család sírkertje a komáromi temetőben

A régi Komárom temetőjét (Meský cintorín, mostani nevén) járva a magyar utazók legelőbb Jókai Mór szüleinek a sírkertjét keresik fel, amelyhez tényleg nem kell sokat gyalogolni, mindjárt ott találjuk a míves kovácsoltvas ráccsal körülvett kis sírkertet a református temetőrész bejáratánál.

Ahol a nagy író szülei nyugszanak
A kovácsoltvas kerítéssel körbevett komáromi sírkert
Fotó: MH/Pálffy Lajos

Úgy tudni, Jókai Mór anyja, Pulay Mária 1837-ben, férje, Jókay József halála után vásárolta meg ezt a kis, talán 4 x 5 méteres földdarabot, hogy majd a férje mellett, együtt tudjon nyugodni az öttagú család. A sírhelyre végül négy embert temettek el, a férjének sírja elé az ő koporsója került, míg annak bal oldalán idősebb fiúk, Károly nyugszik. Pulay Mária mellett pedig Károly felesége, Csontos Klára alussza örök álmát.

A Halottak napjának virágai a komáromi temető bejáratánál
A halottak napjának virágai és az ősz a komáromi temető bejáratánál
Fotó: MH/Pálffy Lajos

Az ásvay Jókay család minden bizonnyal a mátyusföldi Jókáról indult el, amely vízimalmáról nevezetes település talán 50 kilométerre van Komáromtól, ahol aztán a Jókay famíliát az 1800-as évek elején találjuk. Szinnyei József Magyar írók élete és munkái című művében azt írja, hogy a török háborúk idején, egyenesen I. Lipóttól kapták Jókay Mihály és testvérei, Ferenc és Jakab a nemességet még 1668. február 2-án az erőteljes Habsburg-állal rendelkező I. Lipót (1657–1705) császárunktól és királyunktól, akinek mindenek előtt a török kiűzését, mellesleg a magyar kővárak levegőbe repítését is köszönhetjük.

Tábla is mutatja az irányt a sirkethez
Tábla is mutatja az irányt a sírkerthez
Fotó: MH/Pálffy Lajos

Szinnyei leírásában azért született eme kutyabőr, mert Mihály zászlótartóként küzdött Esztergom török ostrománál. Látván pedig, hogy a védekező vár tüzérei elszabotálják a „munkát”, maga irányzott be egy ágyút a török felé, és mindjárt el is lőtte egy török pasa karját. Ha kicsit jobban megnézzük ezt a történetet, mindjárt látszik, hogy itt valami nincs rendben, ugyanis ha a nemességet valóban 1668-ban adományozta az előnytelen ábrázatú Habsburg, akkor eme vitézi tett, remek lövés csak 1605-ben, Esztergom utolsó, sikeres török ostrománál eshetett meg. Ekkor, tízéves magyar uralom után, árulás miatt ismét török kézre került a vár és a város, és török kézen is maradt egészen 1683-ig. Amikor is Bécs sikeres felmentése és a kannenbergi nagy győzelem után Sobieski III. János lengyel király erre kanyarodott félelmetes lovasságával, Párkánynál levágott egy nagyobb török sereget, majd 1683. október 28-án Esztergom is keresztény lett újra.

Jókai apjának és bátyjának a sírköve
Jókai apjának és bátyjának a sírköve
Fotó: MH/Pálffy Lajos

Igaz, aztán a budai pasa, Sejtán Ibrahim 1685 nyarán megpróbálta még visszafoglalni az egykori királyi székhelyet, de nem járt sikerrel, egy esztendőre rá aztán már Budáról is ki lett verve a török. Ha Jókay Mihály ennél a rövid ostromnál vitézkedett, ami meglehet, akkor az emlegetett 1668-as dátumot bizony valaki elírta, az 1686-os esztendőben születhetett az a bizonyos nemesi kutyabőr. (Az 1605-ös török ostrom, mondanunk sem kell, itt szóba sem jöhet.) Az viszont biztos, hogy Jókai Mór apja, ásvay Jókay József (1781–1837) birtokos nemesemberként a várostól északra, 15 kilométerre lévő Ógyalláról költözött be Komáromba. Jókai Mór nagyapja, Jókay Sámuel is Ógyallán volt birtokos, míg anyja, Pulay Mária (1787–1856) a Bábolna melletti Banán nőtt fel, szintén nemesi családban.

Jókay József a kor szokásai szerint a birtokok igazgatása mellett a jogot is elvégezte, megyei ügyészként, árvagyámként és sírfelirata szerint táblabíróként is dolgozott. De fiatalon a kardot is vitézül forgatta, a nemesi felkelés hadnagyaként, 28 évesen ott volt a győri csatában. Napóleon csillaga még fennen ragyogott, amikor 1812. augusztus 14-én megnősült. Összesen öt gyermekük született, de az első kettő korán meghalt. Így az egyre fogyó birtok és a hivatal jövedelmeiből három gyermeket, Károlyt, Esztert és Móriczot nevelték fel.

Jókai édesanyjának, Pulai Máriának a sírköve
Jókai édesanyjának, Pulay Máriának a sírköve
Fotó: MH/Pálffy Lajos

Jókai írói, művészi hajlamát egyébként alighanem atyjától örökölte, akiről feljegyezték, hogy „időtöltésből” verseket írt, de rajzolgatni is szeretett. Gyermekeiket természetesen taníttatták, Jókay Károly (1814–1902), a nagyfiú a komáromi gimnázium után Pápán jogot tanult, majd 1839-ben Pesten ügyvédi vizsgát is tett. Feleségül vette Csontos Klárát (1819–1882), aztán apjához hasonlóan árvagyámként szolgálta a szülővárosát, majd 1849 októberében a „német kormány által hivatalától megfosztatott”. Így kénytelen volt a megmaradt csallóközi birtokon gazdálkodni, majd a kiegyezés után főszolgabíróként szolgálta a megyét. Megöregedvén aztán Etelka leányához, Hathalom (ma Bakonytamási része) községbe költözött. Etelkáról tudni lehet, hogy ráérő idejében németből szépirodalmi műveket fordított.

Jókai sógornője, Csontos Klára sírköve
Jókai sógornője, Csontos Klára sírköve
Fotó: MH/Pálffy Lajos

De Károly Komáromban van eltemetve, feleségével együtt tehát ők is a kis sírkert lakói. Még annyit illenék tudni róla, hogy ugyancsak értett az írásművészethez, cikkei az Esti Hírlapban és a Komáromi Lapokban jelentek meg. Testvérét, Jókay Esztert 1839-ben vette feleségül Váli Ferenc, aki tanárember volt, aztán 1849-ben Eszter, férjével együtt Pápára került. 1856. március 15-én ott halt meg, ott is vannak eltemetve a pápai temetőben.

Jókai anyja, Pulay Mária kemény asszony volt. Már csak azért is, mert férje viszonylag korai halála után ő vitte tovább a család ügyeit. Felügyelte két fia tanulmányait, intézte a birtokkal járó dolgokat és leánya házasságát. Kemény asszony volt, mert amikor eljutott hozzá a hír, hogy tiltása ellenére Móricz fia egy nálánál nyolc évvel idősebb színésznőt vett feleségül, akkor kitagadta a családból, vagyonból. Ez utóbbira aztán Jókainak hamarosan nem is volt már szüksége, de a korban többen úgy látták, hogy Laborfalvi Róza „túl volt már első ifjúságán”, amikor az ifjú íróhoz hozzáment. (Abba, hogy mit szólt volna ahhoz, amikor 1899-ben fia, 74 évesen a húszesztendős Grósz Bellát feleségül vette, jobb nem is belegondolni.)

Feleség és férj így, együtt
Feleség és férj így, együtt
Fotó: MH/Pálffy Lajos

Végezetül álljon itt a talán Károly fia fogalmazta sírfelirata: „Néhai ásvai Jókay József úr özvegye Pulay Mária asszonynak nyughelye Mint igaz keresztyénnek gondos anyának emléke gyermekei keblében fenn áll Meghalt 1856 Mártius 13-án élte 66-dik évében. Férjének kövére viszont talán éppen Pulay Mária íratta rá a következőket: Itt nyugosznak hamvai Ásvay Jókay József Hites Ügyvéd Úrnak több Vármegyék Tábla bírájának Komárom Városában példátlan hűségű Gyám atyának kinek mint fedhetetlen életű jó Keresztyénnek Élete 56. évében 1837. esztendő Okt. hó 29-én kKorán lett elhunytánn Siránkozó Bús Özvegye Pulay Mária és gyermekei Károly Eszter Móricz bánatos szívvel keseregnek Béke áldott hamvainak.”

Kapcsolódó írásaink

Komárom katonasírjai

ĀA komáromi erődökben akár 200 ezer katona is táborozhatott, így a Trianonban elvett városrész temetőiben is találunk katonasírokat