Kultúra

Két kiállítással indítja az évet a Várfok Galéria

A Várfok 14. szám alatt található Várfok Galéria 2023-as éve a Munkácsy-díjas Várady Róbert kiállításával indul. Várady műveit a hazai közönség utoljára 2020-ban láthatta nagyszabású kiállítása keretében a Műcsarnokban, valamint 2021-ben Stuttgartban is nyílt egyéni tárlata. A Várfok Galéria nagy terében Várady Róbert kiállításával párhuzamosan Herman Levente Beépített természet című egyéni tárlata nyílik.

Két kiállítással indítja az évet a Várfok Galéria
A kiállításoknak otthont adó épület
Fotó: Várfok Galéria

Várady Róbert (1950, Budapest) művészete egyfajta intellektuális művészet. Gyakran inspirálják filozófiai és irodalmi szövegekben felbukkanó, egzisztenciális kérdések, valamint a természettudományos kutatások aktuális problémái, eredményei. Festészetében az ontológia és metafizika sokszor megfoghatatlan, ám a mindennapjainkban is jelen lévő fogalmait ülteti át a vizualitás látható nyelvére, virtuóz képi metaforákban megjelenítve az elvont jelenségeket.

s
Várady Róbert: A bizonytalansági állandó
Fotó: Várfok Galéria

A Bizonytalansági állandó című kiállítás a Várfok Galéria állandó művészköréhez több mint 20 esztendeje csatlakozott festőművész utóbbi két évben festett alkotásaiból nyújt izgalmas válogatást. A kiállított festményeken főszerepbe az észlelés, érzékelés folyamata és az ebből következő értelmezés és megismerés kérdésköre kerül. Várady bravúrosan megfestett műveivel rámutat, hogy bizonytalan világunkban az érzékelés mindig viszonylagos. A dezorientáció, az irányvesztettség P. Sloterdijk német filozófus szerint napjaink egyik fő jellemzője, amely a dolgok és viszonyok átláthatatlanságát eredményezi. Várady feszes kompozícióiban erre reflektál. Erős jellemrajzzal megalkotott alakjai irreális, optikai csapdákat rejtő térben jelennek meg, arcukon az esetek többségében nem látható érzelem, egymáshoz való kapcsolatuk felderíthetetlen, ahogyan a körülöttük lévő világ valós és digitális határvonalai is összekeverednek.

A marosvásárhelyi születésű Herman Levente (1976) legújabb művei végtelenül finom és lírai festésmódjáról tesznek ismét tanúbizonyságot. Herman festészetét meghatározza, hogy mindig a valóság elemeiből építkezik, mégis a jelenetek olyan lényegit és megfoghatatlant ábrázolnak, amely túlmutat a hétköznapi világon. A transzcendencia bizsergető érzése ott húzódott a korábbi Tervek az Új Paradicsomhoz sorozat pocsolyás, szemetes tájaiban, a Nyomok lebegő vacsoraasztalain, az Utolsó vacsorák betontömbjein vagy a Kéreg ritmusa szabályos fatörzsein, és újabban még erőteljesebben hatja át a tájat.

Herman Levente: A beépített természet
Herman Levente: Beépített természet
Fotó: Várfok Galéria

Végtelen hómező, póznákká merevült fák, sűrű erdőrengetegben villogó fények, behavazott vidék a sötét éjszakában, emberek sehol, mégis mindenhol érezni jelenlétüket, nyomaikat. Fogy az érintetlen természet, és szűkül a perspektíva. De Herman képei segítenek egy új világot álmodni, ahogyan Légrádi Gergely író a kiállított művekhez írt egyik szövegrészletében megfogalmazza: „Ahogy festők álmodnak / úgy álmodtak ők is világot / maguknak / fénnyel / kerttel / kenyérrel és borral.”

Herman Levente 2007-óta tagja a Várfok Galéria állandó művészkörének és az utóbbi években számos sikert könyvelhetett el. Alkotásai több magyar és nemzetközi gyűjteményben megtalálhatóak, például a Magyar Nemzeti Galériában, az athéni Frissiras Múzeumban, a tengerentúlon pedig a 21c Múzeumban, Kentuckyban. Ezenkívül műveit számos országban bemutatták kiállításokon, többek között Olaszországban, Németországban, Franciaországban, Szlovákiában, Észtországban, Romániában, Görögországban, Belgiumban, az Amerikai Egyesült Államokban és Kínában.

Kapcsolódó írásaink