Kultúra
Két kiállítással indítja az évet a Várfok Galéria
Várady Róbert (1950, Budapest) művészete egyfajta intellektuális művészet. Gyakran inspirálják filozófiai és irodalmi szövegekben felbukkanó, egzisztenciális kérdések, valamint a természettudományos kutatások aktuális problémái, eredményei. Festészetében az ontológia és metafizika sokszor megfoghatatlan, ám a mindennapjainkban is jelen lévő fogalmait ülteti át a vizualitás látható nyelvére, virtuóz képi metaforákban megjelenítve az elvont jelenségeket.
A Bizonytalansági állandó című kiállítás a Várfok Galéria állandó művészköréhez több mint 20 esztendeje csatlakozott festőművész utóbbi két évben festett alkotásaiból nyújt izgalmas válogatást. A kiállított festményeken főszerepbe az észlelés, érzékelés folyamata és az ebből következő értelmezés és megismerés kérdésköre kerül. Várady bravúrosan megfestett műveivel rámutat, hogy bizonytalan világunkban az érzékelés mindig viszonylagos. A dezorientáció, az irányvesztettség P. Sloterdijk német filozófus szerint napjaink egyik fő jellemzője, amely a dolgok és viszonyok átláthatatlanságát eredményezi. Várady feszes kompozícióiban erre reflektál. Erős jellemrajzzal megalkotott alakjai irreális, optikai csapdákat rejtő térben jelennek meg, arcukon az esetek többségében nem látható érzelem, egymáshoz való kapcsolatuk felderíthetetlen, ahogyan a körülöttük lévő világ valós és digitális határvonalai is összekeverednek.
A marosvásárhelyi születésű Herman Levente (1976) legújabb művei végtelenül finom és lírai festésmódjáról tesznek ismét tanúbizonyságot. Herman festészetét meghatározza, hogy mindig a valóság elemeiből építkezik, mégis a jelenetek olyan lényegit és megfoghatatlant ábrázolnak, amely túlmutat a hétköznapi világon. A transzcendencia bizsergető érzése ott húzódott a korábbi Tervek az Új Paradicsomhoz sorozat pocsolyás, szemetes tájaiban, a Nyomok lebegő vacsoraasztalain, az Utolsó vacsorák betontömbjein vagy a Kéreg ritmusa szabályos fatörzsein, és újabban még erőteljesebben hatja át a tájat.
Végtelen hómező, póznákká merevült fák, sűrű erdőrengetegben villogó fények, behavazott vidék a sötét éjszakában, emberek sehol, mégis mindenhol érezni jelenlétüket, nyomaikat. Fogy az érintetlen természet, és szűkül a perspektíva. De Herman képei segítenek egy új világot álmodni, ahogyan Légrádi Gergely író a kiállított művekhez írt egyik szövegrészletében megfogalmazza: „Ahogy festők álmodnak / úgy álmodtak ők is világot / maguknak / fénnyel / kerttel / kenyérrel és borral.”
Herman Levente 2007-óta tagja a Várfok Galéria állandó művészkörének és az utóbbi években számos sikert könyvelhetett el. Alkotásai több magyar és nemzetközi gyűjteményben megtalálhatóak, például a Magyar Nemzeti Galériában, az athéni Frissiras Múzeumban, a tengerentúlon pedig a 21c Múzeumban, Kentuckyban. Ezenkívül műveit számos országban bemutatták kiállításokon, többek között Olaszországban, Németországban, Franciaországban, Szlovákiában, Észtországban, Romániában, Görögországban, Belgiumban, az Amerikai Egyesült Államokban és Kínában.
