Kultúra

Beszédes minták a bőrön

„Amikor látom a tükörképemet, azt gondolom, hogy mindegyik gyönyörű, mert szeretem magam, és nagyra értékelem az egész életemet” – mondja Saliha Özsavli, a nyolcvanéves arab asszony a katari Al Jazeera riportjában.

Beszédes minták a bőrön
Ezen a japán művésznőn, a modellként dolgozó Yukin már modern tetoválás látható
Fotó: AFP/Behrouz Mehri

Saliha Özsavlinak tíz tetoválása van, csakis olyasmi, amely szimbolikus értelemmel bír. De ezek a tintával készült testfestések már kezdenek kimenni a divatból. (Miközben a tetoválás az élsportolók körében egyre nagyobb divat.)

A népszerű arab médiában megjelent riport egy fiatal tetováló művészt, Feté Temelt követi, aki elindult, hogy felkutassa a manapság használt tetoválások eredetét, szimbólumrendszerét.

Objektum doboz

A 24 éves Faté Temel ma az egyetlen ismert művész Törökországban, aki őrzi a deq (kurd tetoválás) ősi művészetét, beleértve a hagyományos tinta használatát is. Saját állára négy éve festett egy szimbolikus deq-motívumot, amely a napot szimbolizálja, és az egész életen át tartó törekvését, hogy bölcsességet és tudást halmozzon fel közössége hagyományain és kultúráján keresztül. Azóta nyitott egy kis boltot Diyarbakir óvárosában, s minden idejét ennek a kultúrának szenteli.

Objektum doboz

„Minden tetoválásnak van jelentése” – mondja Temel, aki maga készíti a tetováláshoz használt tintát is, mégpedig úgy, hogy kanalat szúr egy fagyasztott anyatejes tartályba, s a kikapart masszát az üvegre lerakódott lámpakorommal turmixolja.

Temel korábban Derikben néhány idősebb nő tetoválását látva kezdett el gondolkodni azon, mit is jelentenek az általuk megjelentetett motívumok. „Kezdtem feltenni a kérdést magamnak, hogy egyesek miért rendelkeznek velük, mások pedig miért nem. És miért nem gyakorolja ezt már egyik fiatal sem. Minden időmet a nőkkel kezdtem tölteni, és megtanultam, mit jelentenek ezek a szimbólumok, és hogyan kezelik a deq-t” – mondja.

„Eleinte a nők azt mondták, hogy fiatalok voltak, amikor ezt csináltatták, és hiba volt. Nem akartak beszélni róla. De újra és újra kérdeztem őket, amíg meg nem nyíltak előttem.”

A deq-t hagyományosan azért végezték, hogy bőséget, védelmet, áldást vagy termékenységet kérjenek Istentől. Egyes nők speciális deq-motívumokat kaptak, hogy védelmet kérjenek a halvaszületések ellen. Más deq-et gyógyászatilag is használták úgy, hogy pontokat festettek a halántékra, hogy segítsék a migrén enyhítését.

A tetoválási kultúra sokkal régebbi, mint az írott nyelv, állapítja meg az Al Jazeera.

„A tetoválások feltárják, hogy a kulturális identitás milyen szorosan kötődik az ember önérzetéhez, és megmutatják azt is, hogy hogyan viszonyulnak az egyének más lényekhez – mind az emberekhez, mind az állatokhoz – vagy a környezethez."

Kapcsolódó írásaink