Kultúra
Hercegi vagyont költött, aztán egy bőgős hangszerét cipelte
Sajátos ötlettel bővítette a magyar kultúrtörténet fegyvertárát Podhorányi Zsolt, amikor 2006-ban kiadta Mesélő kastélyok című, alaposan illusztrált kötetét. A szerzőt nem a kastély, mint műemlék, mint építészeti remek foglalkoztatta, hanem mint élettér, mint egy-egy család, dinasztia történetének díszlete.
– Az ember volt érdekes számomra – magyarázta a Magyar Hírlap érdeklődésére válaszolva. – A kastélyokhoz köthető sorsok, élethelyzetek, történetek foglalkoztattak, ezeknek eredtem a nyomába.
Munkájának köszönhetően a magyar arisztokrácia életének olyan részletei bomlottak ki, amelyek irodalmi művekben, visszaemlékezésekben, korábbi értekezésekben is felsejlettek, így összegyűjtve azonban egy újfajta történetet adtak ki. Nem csoda, hogy az első munkát több olyan követte, amelynek tárgyai a kastélyok voltak.
Podhorányi Zsolt az idei karácsonyra egy másik témával állt elő: A bordély hercege című album a Monarchia-kori székesfőváros éjszakai életébe enged bepillantani újságcikkek, feljegyzések, jegyzőkönyvek, fotók és más dokumentumok bemutatásával. Az erős cím mögött kifinomult munkát találunk, amely nem olcsó szenzációt keres: az egyes fejezetekben olyan emberi történetek, szerelmi esetek, sok esetben tragédiák sorakoznak, amelyek méltán keltették fel a korabeli Budapest lakóinak kedélyét.
„A budapesti éjszakák világába az előkelő társaság tagjai vezettek, hiszen számos történettel, legendás alakkal találkoztam korábban a kastélykönyvek írása során. Ilyen volt Lazarovits Mihály, bánsági nábob, aki rövid idő alatt 300 000 forintot (hercegi vagyont) költött el Carola Cecília orfeumi díva tekintetének vonzásában, majd miután tönkrement, egy cigányzenekar bőgősének hangszerét cipelte Párizsban” – mesélte a szerző.
És akinek mindez nem elég, itt egy újabb történet tőle:
„Említhetném a tragikus sorsú huszártisztet, Csáky-Pallavicini Artúrt, aki öngyilkos lett, mert nem jött hozzá feleségül Ethel Barrison, egy amerikai származású táncosnő egy tíznapos ismeretség után. Az óbudai kastély tulajdonosa, Schmidt Miksa nagyvállalkozó barátnője a kor leghíresebb félvilági nője, Mágnás Elza volt, akit saját cselédlánya öletett meg barátjával, és egy ruháskosárban találták meg a holttestét a jeges Duna partján. Jellemző a korra, hogy a gyilkos (Nick Gusztáv), amikor jó húsz év múlva szabadult, szinte az összes lapnak eladta sztoriját, így az újságok állandóan tele voltak a Mágnás Elza-történettel.”
Az olvasót, persze, izgatja, mivel is találkozhatott a kor férfija a kötet címében is emlegetett nyilvánosházban? Ezzel kapcsolatban Podhorányi Zsolt röviden így beszélt:
„A bordélyokat az urak is felkeresték, a Masion Frida nevű előkelő nyilvánosházat egyenesen az elitnek rendezték be és tartották fenn a Magyar utcában, a Károlyi grófok palotájának szomszédságában. De sok helyen olvastam azt is, hogy az olcsóbb bordélyokban a társadalmi különbségek kiegyenlítődtek, és pertu lett asztalos, földbirtokos, és hivatali írnok egyaránt... ”
Podhorányi Zsolt: A bordély hercege, Szobek Könyvek, 2022, 191 oldal (illusztrált), 6990 Ft
