Kultúra

A missziók védőszentje

Ázsia apostola volt Xavéri Szent Ferenc

Xavéri Szent Ferencet V. Pál pápa avatta boldoggá 1619. október 25-én, majd 1622. március 12-én – Loyolai Ignáccal, Avilai Terézzel és Néri Fülöppel együtt –, XV. Gergely pápa avatta szentté. Egészen 1748 óta India és a Távol-Kelet, 1927 óta pedig Lisieux-i Szent Terézzel együtt a missziók védőszentje. Liturgikus ünnepét már a szentté avatást követő évben felvették a római naptárba. Az egyik legnagyobb misszionáriusra, Ázsia apostolára december 3-án emlékezik az egyház.

A missziók védőszentje
San Francisco Javier, azaz Xavéri Szent Ferenc
Fotó: Radiorsd.pe

Francisco de Jasso y Azpilcueta – a későbbi Xavéri Szent Ferenc – 1506. április 7-én született a baszkföldi Javier - hagyományos, régies spanyol helyesírással Xavier - várában. A Xavér spanyol eredetű férfinév és éppen Xavéri Szent Ferenc melléknevéből ered, a xavieriből lett Xavéri. Xavéri Szent Ferenc kora egyik legbefolyásosabb emberévé vált. Apja a navarrai királyi tanács elnöke volt, amíg a királyságot 1512-ben be nem kebelezte Kasztília. Ferenc volt a harmadik fiú a családban, őt is papi pályára szánták, mint általában a nemesi családok kisebb gyermekeit, ezért 1525-ben a Párizsi Egyetemre ment tanulni. Párizsi tanulmányai alatt ismerkedett meg Fáber Szent Péterrel és Loyolai Szent Ignáccal. E találkozások döntően meghatározták élete alakulását. Nem sokkal azt követően, hogy Németországban színre lépett Luther Márton, a három barát megalapította a Jézus Társaságát, közismert nevén a jezsuita rendet.

Navarrában, Zaragoza tartomány határán, Javier kisváros legmagasabb részén áll a CASTILLO DE JAVIER, Navarra San Francisco Javier, azaz Xavéri Szent Ferenc védőszentjének szülőhelye.
Navarrában, Zaragoza tartomány határán, Javier kisváros legmagasabb részén áll a Castillo de Javier – Navarra San Francisco Javier, azaz Xavéri Szent Ferenc védőszentjének szülőhelye
Fotó: Porsolea.com

Ferenc 1534. augusztus 15-én Ignáccal és öt társával szegénységi és tisztasági fogadalmat tett. Azt is megfogadták, hogy elzarándokolnak a Szentföldre, 1536 telén indultak útnak. Ferenc Velencében a Szentföldre induló hajóra várva betegeket ápolt egy kórházban.

„...az én útjaim nem a ti útjaitok...”

Mivel társaival arról értesültek, hogy a törökök a Szentföldre vezető összes utat lezárták, nem folytathatták útjukat. 1537. június 27-én szentelték őket pappá Velencében. 1538 novemberében arra kérték a pápát, hogy megváltoztathassák a szentföldi zarándoklatra tett fogadalmukat. „Helyette” Róma püspökének tökéletes engedelmességet fogadtak. Ignác, aki korábban katona volt, kezdetben a Jézus Csapata nevet találta a legmegfelelőbbnek az új szerzetesrend megjelölésére, de nemsokára a Jézus Társasága névvel cserélte fel, amely kevésbé hangzott katonásan. Aztán már nem kellett hozzá sok idő, hogy III. Pál pápa 1540-ben megadott jóváhagyásával és a mindenkori pápának tett külön engedelmességi fogadalmukkal a jezsuita rend missziós lendületével elkápráztassa az egész világot.

Loyolai Szent Ignác. Festett üvegablak, Georgetown, Washington D.C.​
Loyolai Szent Ignác. Festett üvegablak, Georgetown, Washington D.C.​
Fotó: Romkat.ro

Ferenc mint a rend egyik alapítója és Szent Ignác egyik legközelebbi munkatársa, kezdetben Bolognában és Rómában tevékenykedett, majd 1541-ben elérkezettnek látta az időt arra, hogy a világ távolabbi tájaira is elvigye az evangéliumot. Más források szerint 1540 tavaszán III. Pál pápa a Jézus Társaságából két személyt Írországba, másik kettőt Portugál-Kelet-Indiába küldött. Ignác az egyik megbetegedett testvér helyett Ferencet irányította Indiába. Az Indiába készülő flotta 1541 áprilisában futott ki Lisszabon kikötőjéből. Ferenc nem sokkal előbb egy pápai iratot kapott, amellyel a pápa Távol-Kelet pápai legátusává nevezte ki a jezsuita misszionáriust. A Lisszabonból tehát apostoli nunciusként és a portugál patronátus papjaként útnak indult Ferenc majd egy évig tartó utazás után, 1542. május 6-án érkezett meg Goába. Indiában aztán első jezsuita misszionáriusként a Jóreménység fokától egészen a Kínáig terjedő területek pápai legátusaként hirdette Isten Igéjét.

Peter Paul Rubens: Xavéri Szent Ferenc csodái (1616-1617)
Peter Paul Rubens: Xavéri Szent Ferenc csodái (1616–1617)
Fotó: Magyar Kurír

Feljegyezték, hogy a Comorin-fok (az Indiai-félsziget legdélibb pontja) körül élő gyöngyhalászok közé ment, akik közül 1535–37 között mintegy húszezren megkeresztelkedtek, ám semmi oktatást nem kaptak. Ferenc tanította nekik a katekizmust, védelmezte őket a portugál kereskedők ravaszságával szemben, s vigasztalta és támogatta őket a muzulmánok rajtaütéseikor. Később hasonlóképpen segítette Travancorból a halászokat, akik közül mintegy tízezret ő maga keresztelt meg. Több mint egy évet töltött egyszerű, de hívő lelkek között, akiket „első szerelmének” szokott nevezni, s ha missziós útjai során a közelben hajózott, mindig felkereste őket.

Ázsia apostola

Alig tíz év missziós munka után Xavéri Ferenc elnyerte az Ázsia apostola nevet. Méltán hívták így, ugyanis mindenütt Krisztust hirdette, mindenütt ezrek tértek meg hatására. Nemcsak Indiába jutott el, hanem Ceylonba, a Moluki-szigetekre, Japánba és számtalan helyre, ahol korábban egyáltalán nem járt misszionárius. Malakkában találkozott először japánokkal, akik akkoriban ott kerestek menedéket. Ezeket magával vitte Goába, közben tanította őket a keresztény hitre, majd megkeresztelte őket. Ekkor merült fel benne először, hogy három japán kísérővel Japánba utazik téríteni. Ez a terv 1549-ben valósult meg, amikor három japánnal és két másik jezsuita szerzetessel Kagosimánál partra szállt.

Xavéri Szent Ferenc japán ábrázolása (XVII. század)
Xavéri Szent Ferenc japán ábrázolása (17. század)
Fotó: Magyar Kurír

A feljegyzések szerint Ferencnek kiváló nyelvérzéke volt, de a japán nyelv neki is nehézséget okozott. Szent Ignácnak írt levelei arról tanúskodnak, hogy mintegy negyven napig tartott, amíg megtanulta japán nyelven elmondani a tízparancsolatot. Ez a nehézség a precizitásáról már akkor híres Japánban sok félreértésre adott alkalmat. A japánok Ferencet szívesen meghallgatták, sőt szívesen vitatkoztak vele, de a térítésük sok nehézségbe ütközött, különösen a boncok körében, akik erkölcseivel szemben Ferenc sok kifogást emelt, és ezért hamarosan komoly gyűlölettel tekintettek rá. A japán misszió – elsődlegesen a nyelvi nehézségek és a boncok ellenséges hozzáállása miatt – sikertelennek tűnt, de végül sikerült egy kis csoport figyelmét felkeltenie a kereszténység iránt. Két éven át tartó tevékenysége során 1500 embert keresztelt meg. Japánban ismerte föl, hogy a nyelv és a helyi szokások megtanulása után érhet el igazi eredményeket. A kereszténység ma őt tartja az inkulturáció úttörőjének. (Az inkulturáció a hithirdetés olyan módja, amely az evangéliumot beépíti a helyi szokásokba és kultúrába.)

Xavéri Szent Ferenc álmai
Xavéri Szent Ferenc álmai
Fotó: Jezsuita Kiadó

Ferencben a Japánban töltött időszak alatt merült fel, hogy – az általa a japán kultúra és szokások ősi földjének tartott – Kínába menjen misszióba. 1552 februárjában tért vissza Godába, ahol komoly feladatokat kellett ellátnia, hiszen ő lett az újonnan alapított indiai jezsuita rendtartomány vezetője. Az ehhez kötődő legfontosabb feladatokat rövid időn belül ellátta, s április 17-én indult el Kína felé. Felismerte ugyanis, hogy Japán megtérítéséhez az út Kínán át vezet, mivel a japánok akkor a kínai kultúra hatása alatt álltak. Utazása előtt komoly nehézségek merültek fel, mivel a melakai kormányzó ellenezte a tervét. Ennek oka az volt, hogy féltette kereskedelmi kapcsolatait attól, hogy egy „külföldi” titokban behatoljon az idegenek elől szigorúan elzárt Kínába. Ferencnek egyedül és titokban augusztus végére sikerült elérnie a Szancsán (ma Shangchuandao) sziklaszigetet. Innen egy csempész segítségével szeretett volna tovább jutni, de az illető végül nem vitte át kínai területre. A portugál kereskedők pedig a tél közeledtével, mivel nem volt hajlandó velük menni, egyedül otthagyták a szigeten. Az önmagához kíméletlen munka, a hosszú utazások, a rossz körülmények és a klíma hamar felőrölte egészségét. A szigeten láz támadta meg, majd 1552. december 3-án reggel, negyvenhat éves korában meghalt, egyes feljegyzések szerint maláriában.

Xavéri Szent Ferenc halála
Xavéri Szent Ferenc halála
Fotó: Parroquialatino.diocesisdecelaya.org

Teste csodálatos módon – a szigeten uralkodó hőség és magas páratartalom ellenére is – épségben maradt. Néhány hónappal később átvitték az indiai Goába, ahol a mai napig nyugszik. Rómában, a jezsuiták Il Gesù-templomában, az egyik mellékoltár alatt található Xavéri Szent Ferenc karereklyéje. Azé a karé, amely egyes elbeszélések szerint több mint tízezer embert keresztelt meg.

Hatása

Xavéri Szent Ferenc – bár elhagyatottan halt meg – a művelt világra komoly hatással volt, hiszen a távoli vidékről írt levelei, különösen úgy, hogy a jezsuita rend ekkoriban egyre népszerűbbé kezdett válni, kiváltotta kortársai csodálatát. Hatása alapján a középkori – „El akarok jutni a Szentföldre” – gondolkodást új életmód iránti gondolkodás váltotta fel, a misszionárius lét iránti vágy. Mondhatni új paradigma következett be a misszionárius létben, hiszen ettől kezdve egyértelművé vált, hogy az eredményes missziós munkát széles körű intellektuális felkészülés kell hogy megelőzze. Xavéri Szent Ferenc hatására több ezren mentek misszionáriusnak, és ezeknek az embereknek a segítségével megindult Amerika, Ázsia és Afrika misszionálásának első nagyobb hulláma.

Szentkép - Xavéri Szent Ferenc
Szentkép – Xavéri Szent Ferenc
Fotó: Iparművészeti Múzeum

Többnyire vándorbottal, kezében kis feszülettel vagy nyomorúságos kunyhóban, magára hagyott haldoklóként szokták ábrázolni Ferencet. Közbenjárását tengeri utazások során, pestisjárvány idején, a halál óráján kérik. 1709-ben, a pestisjárvány alatt Buda is védőszentjének választotta. Magyarországi tiszteletének egyik első nyoma Szepes fogadalomból épült Xavér-kápolnája, Bársony György prépost felajánlása (1669). A 17–18. században épült magyarországi jezsuita templomok közül őt választotta pártfogóul Trencsén, Szakolca (Skalica), Rozsnyó (1660 táján) és Besztercebánya. Ez utóbbiból később püspöki székesegyház lett, és Xavéri Szent Ferencet választották az új egyházmegye patrónusának. Kőszeg középkori Jakab-temploma a barokk időkben a jezsuitáké volt, egyik kápolnáját szintén Xavéri Szent Ferencnek szentelték.

Kapcsolódó írásaink