Béres Jánost a Kulturális és Innovációs Minisztérium saját halottjának tekinti

Béres János 1930-ban született a Borsod megyei Gagybátorban. Az Erkel Ferenc Konzervatórium oboa-magánének szakát 1955-ben végezte el, majd 1960-ban a Szegedi Pedagógiai Főiskola ének-zene szakán szerzett diplomát. 1951 és 1953 között az Állami Népi Együttes táncosa, majd furulyaszólistája volt.

1951-ben, a Kodály Zoltánnal való találkozása inspirálta, hogy a zenetanári pályát válassza. Vele mindvégig szoros kapcsolatot ápolt. 1952-től aktívan tanított. Ő indította el a magyarországi furulyaoktatást, ezen belül elkészítette a hangszereket (Béres-furulya) és a tanterveket. A furulyaoktatáshoz 12 tankönyvet írt, amelyből a háromkötetes Furulyaiskolája 1965 óta több százezer példányban megjelent, valamint más nyelvekre is lefordították. 1975-ben alapította meg az ország első népi hangszeres zeneiskoláját, az Óbudai Népzenei Iskolát.

1960-ban népi-kamarazenekart alapított, amely a mai napig működik. Számtalan felvétel készült vele a Magyar Rádióban és a Magyar Televízióban. A „Béres Kamarazenekar” kísérte a Magyar Televízió „Röpülj Páva” versenyét és az Országos Filharmónia hangverseny sorozatait. A Magyar Rádió munkatársaként 1951 és 2005 között a rádió vidéki népzenei felvételeinek egyik elindítója, valamint kilenc országos népzenei fesztivál szervezője volt. Több mint 5000 alkalommal lépett színpadra furulyával, elsősorban Magyarországon, de hangversenyezett Európa majdnem mindegyik országában, ezenkívül Ausztráliában, Új-Zélandon, Japánban, Törökországban és az Amerikai Egyesült Államokban. Mind a hazai, mind a külföldi hangversenyeken szenzációként hatott, hogy a különböző létszámú és összetételű zenekarokat karmester nélkül vezette furulyával.

Sokoldalú munkásságáért több kitüntetést kapott: a Rádió folklór nagydíja (1971), Földes Ferenc-díj (1986), Apáczai Csere János-díj (1997), a Magyar Kultúra Lovagja (2006), Eötvös József-díj (2010). 2014-ben tevékenységét Kossuth-díjjal ismerték el.

A furulya és tágabb értelemben a fúvós „társadalom”, illetve oktatás számára Béres János etalon. A mai napig az általa írt kottákat használják, és pedagógiai módszerei alapján tanítják a furulyát az alap és középfokú szakiskolákban.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium Béres János Kossuth-díjas furulyaművészt, zenepedagógust és népzenekutatót saját halottjának tekinti.