Kultúra

Az amputáló készüléktől Lotz Károly lunettájáig

Hosszú és tartalmas séta a 150 éves Magyar Képzőművészeti Egyetemen

Ismét megnyitotta kapuit a sajtó képviselői előtt a Magyar Képzőművészeti Egyetem. A 150 éves, patinás intézménynek pedig nincs is szüksége különösebb reklámra, hiszen képzéseire 8-10 szeres a túljelentkezés.

Az amputáló készüléktől Lotz Károly lunettájáig
Az egykori Műcsarnok Lotz Károly freskóival díszített, teljesen felújított folyosója
Fotó: MH/Purger Tamás

Egészen pontosan aki restaurátor szakirányok valamelyikére jelentkezik (van belőlük nyolc is), annak a felvételinél arra kell számítania, hogy még öt jelentkező pályázik a helyére. Ha pedig a grafika érdekli inkább, akkor 6-7 konkurense akad majd. Végül pedig, ha festőművész szeretne lenni, akkor bizony tízszeres túljelentkezéssel számolhat a legkurrensebb szakon. Amely a grafika tanszékkel együtt még a rendszerváltás után is sokáig egyedülálló volt az országban, majd idővel beindult Pécsen is a művészképzés, aztán pedig a fővárosban is lett konkurencia. De mindezektől függetlenül a tavaly 150. születésnapján ünnepelő „Képző” műfajában elsőszámú brand volt, és lesz is Magyarországon.

és Szurcsik József beszélt Lotz freskóiról
Bojtos Anikó és Szurcsik József beszélt Lotz freskóiról
Fotó: MH/Purger Tamás

Az épülettel és a benne folyó munkával való ismerkedés a hajdani főbejárattól, ennek nemrég teljesen felújított előterétől indult. Itt Szurcsik József, Munkácsy-díjas egyetemi docens fogadta az érdeklődőket, majd az intézmény rektorának, Erős Istvánnak a köszöntője után Bojtos Anikó művészettörténész ismertette a patinás, neoreneszánsz épületrész történetét. Ami nem oktatási célokra készült eredetileg, hanem a mai Műcsarnok elődjének adott otthont felülről, üvegtetővel megvilágított kiállítótere. Maga az épület teljes egészében közadakozásból épült, az uralkodó, I. Ferenc József és a trónörökös, Rudolf főherceg is hozzájárult a költségekhez. Az 1877-es, ünnepélyes megnyitón pedig maga a király is megjelent.

Az egyetem rektora is köszöntötte a sajtó képviselőit
Az egyetem rektora is köszöntötte a sajtó képviselőit. Mellette a II. világháború főiskolás áldozatainak emléktáblája
Fotó: MH/Purger Tamás

Az épület tervezője a prágai születésű Láng Adolf volt, aki a pécsi és a kassai színházakat is megálmodta. S mivel a reneszánsz egyik fontos díszítőeleme a falfestés volt, így már az előcsarnok is gazdagon ki lett festve. Itt Scholtz Róbert, a sziléziai származású, szobafestőből lett császári és király udvari festő és díszítő és segédeinek keze munkáját láthatjuk. Scholtz és csapata dolgozott az Operaház díszítésén is, de ott hagyta a névjegyét a tavaly óta újra látogatható Szent István-terem aranyozásain is.

A lépcsőforduló gazdagon díszített kupolája
A lépcsőforduló gazdagon díszített kupolája
Fotó: MH/Purger Tamás

Az első emeleti, a kiállítótér felől megvilágított ólomüveg ablakokat az a Róth Zsigmond készítette el, aki aztán elindította a világhírnév felé fiát, Róth Miksát is. De a rektornak, a rektorhelyettesnek és a művészettörténeti tanszéknek is helyet adó első emeleti folyosó mennyezete, no és az ide vezető lépcsőház feletti kupola talán az épület legmeghatározóbb része. Itt találjuk annak a Lotz Károlynak a falfestményeit, aki a megbízás idején már ​több, mint tíz esztendeje visszatért Bécsből, és addigra elkészítette a Nemzeti Múzeum, no és a Vigadó faliképeit is.

Bojtos Anikótól megtudtuk azt is, hogy Lotz jóban volt a Nemzeti Múzeum akkori igazgatójával, Pulszky Ferenccel. S amikor annak fia elvette a kor ünnepelt színésznőjét, Márkus Emíliát feleségül, hát az ifjú pár megkapta a művésztől az emeleti folyosó Raffaello vatikáni falképei után készült, allegóriákat ábrázoló mennyezetképeinek kartonra festett előtanulmányait. A kupola alatti „lunetták”, félkör alakú felületek faliképein pedig a képzőművészeti ágak: ​többek között a festészet, szobrászat, a sokszorosító grafika jellegzetes eszközeivel, szerszámaival megfestett, antik nőalakok láthatók, közöttünk elsőként ábrázolva a művészettörténetet is.

Itt van elhelyezve a II. világháborúban elesett hallgatók márványba vésett névsora, egy másik táblán pedig az 1956. november 7-én, az intézmény pincéjében az orosz katonák által végrehajtott vérengzés nyolc áldozatának a neve található. Közülük négyen ide menekült kiskatonák voltak, négyen pedig a főiskola hallgatói. A tábla alatt utóbbiak bronz domborművei is ott vannak a falon. Az oldalfalak felső régiójában pedig ott sorakoznak az építés előtti közadakozás legjelentősebb résztvevőinek nevei.

Csók István gyönyörű rajza a könyvtár előtti folyosón
Csók István gyönyörű rajza a könyvtár előtti folyosón
Fotó: MH/Purger Tamás

Aztán az épület más tájékán is találunk kuriózumokat. A ​könyvtár folyosóján például ott függ Csók István egyik hihetetlenül finom szénrajza, amin rövidülésben egy fiatal férfi aktját láthatjuk. ​A könyvtár bejárata előtt találjuk az intézmény hajdani neves tanárának, ​Patay Lászlónak méretes festményét, amelyen annak a 287 hét művésznek a felismerhető portréját örökítette meg a mester, akiket nagyra tartott a művészettörténetben.

A könyvtár olvasója filmforgatások helyszíne is
A könyvtár olvasója filmforgatások helyszíne is
Fotó: MH/Purger Tamás

A könyvtár is maga a történelem, jórészt még az eredeti bútoraival. Itt Juhász Éva ​főigazgatótól értesülhettünk arról is, hogy ezek a termek gyakori filmforgatási helyszínek, éppen érintetlenségük miatt. A gyűjteményben pedig a japán fametszetek mellett ott találjuk Giovanni Battista Piranesi (1720 – 1778) híres metszetsorozatát is. A kutatóknak pedig ott vannak az 1867-től vezetett, szinte hiánytalan hallgatói anyakönyvek, amelyekben oktatóik is fel vannak tüntetve. A hallgatók ma is előszeretettel forgatják az intézmény régi mintarajz albumait, ugyanakkor a könyvtár művészeti gyűjteményét online is el lehet érni.

Juhász Éva, a könyvtár vezetője
Juhász Éva, a könyvtár vezetője
Fotó: MH/Purger Tamás

A séta ezután a képgrafikai szakirány műhelyeiben folytatódott, mégpedig legelőször a Kocsis Imre által vagy negyven esztendeje alapított szitanyomó műhelyben. Az Ázsiában felfedezett képalkotó technikát, annak folyamatát is lehetett itt tanulmányozni. Ezután az Olgyai Viktor (1870 – 1929) által 1906-ban alapított litográfiai műhely került sorra. A kőnyomatok készítésének eljárása Johann Alois Senefelder (1771 – 1834), prágai születésű kottamásoló nevéhez fűződik, a műhely présgépei, köztük „Wörner J. és Tsa” Váci úti gépgyárában legyártott szerkezet az üledékes mészkőből készült lapokra készített rajzokat nyomtatja át megfelelő előkészületek után papírlapokra.

Folyik a munka a litográfiai műhelyben is
Folyik a munka a litográfiai műhelyben is
Fotó: MH/Purger Tamás

A következő etapja a sajtó számára szervezett sétának a rézkarcműhely meglátogatása volt. Itt most éppen linóleummetszetek nyomtatásába pillanthattunk be. És Szurcsik Józseftől, aki maga is éveket dolgozott a műhely présgépén, megtudhattuk a magasnyomás és a mélynyomás közötti különbségeket is. (Utóbbit leginkább a rézkarcoknál használják, a festék a művész által a rézlemez​re felvitt alapozó rétegbe bekarcolt, ​majd savakkal a lemezbe maratott vonalakba kerül bele, majd a prés segítségével át a papírlapra.) Az itt végzett munka után nehéz tiszta kézzel hazamenni, ezzel kapcsolatban Szurcsik tanár úrtól hallhattunk is egy anekdotát.

Épp egy linómetszet nyomtatása zajlik
Épp egy linómetszet nyomtatása zajlik
Fotó: MH/Purger Tamás

Aminek a főszereplője Bernáth Aurél volt, aki fehér öltönyében éppen a festegető hallgatók között sétált, mikor látta, hogy egyikük az ecsetet óvatosan tartva, messziről igyekszik felvinni a festéket a vászonra. És az idős művész kérdésére elmondta, hogy attól fél, hogy összepiszkolja így a kezét. Ekkor pedig Bernáth két tenyérrel szétkente a művészjelölt palettájára kinyomott festékeket, majd beletörölte kezét a saját zakójába és kijelentette: Ez nem piszok, hanem festék!

Ezek után, elhaladva a méretes papírvágóval (Szurcsik tanár úr szerint amputáló készülékkel) dolgozó angol vendéghallgatók mellett, a festőrestaurátorok műhelye következett. Az emeleti lépcsőfordulónál, a ​Tornai Gyula által készített, méretes Velázquez-másolat is mutatta az irányt, mert mint megtudtuk, ez a II. világháború során cafatokra szakadt, és így darabjaiból rakták össze az intézmény restaurátorai.

A háborúban cafatokra szakadt, de a restaurátorok által összerakott Velazquez-másolat
A háborúban cafatokra szakadt, de a restaurátorok által összerakott Velázquez-másolat
Fotó: MH/Purger Tamás

Az emeleti restaurátor műhelyben a mesterképzés ötödéves, végzős hallgatói dolgoztak éppen vizsgamunkáikon. Ketten eléggé elkopott, roncsolódott ikonokat igyekeztek helyre hozni, de volt, aki egy méretes, hajdanán aranyozott, fából faragott kettős keresztet igyekezett megőrizni a jövendőnek. Heitler András tanszékvezetőtől pedig megtudhattuk, hogy a mesterszakon három specializációban (festő, szobrász és iparművészeti) folyik a munka, jellemzően levelező tagozaton. De az elméleti és gyakorlati tudás megszerzése után, az ötödévesek már az intézményben, valódi műtárgyakon dolgozva készíthetik el diplomamunkáikat.

Heitler András ismerteti restaurátorok tanszékén folyó munkát
Heitler András ismerteti restaurátorok tanszékén folyó munkát
Fotó: MH/Purger Tamás

Heitler reményei szerint jövőre már elindul a nappali szakos restaurátor képzés is, a felvételihez pedig a kézügyesség és a művészettörténeti tudás mellett a természettudományos ismeretek is szükségeltetnek. A hallgatók viszont mindent megtanulnak, amit csak lehet, és nemzetközi szinten is versenyképes mesterekként kerülnek ki az intézményből. Az elkészült diplomamunkákat, Megmentett műkincsek sorozatában a Magyar Nemzeti Múzeum is be szokta mutatni.

Készül a diplomamunka
Készül a diplomamunka
Fotó: MH/Purger Tamás

Végezetül még annyit, hogy akinek ez az írás felkeltette kíváncsiságát a Képzőn folyó munka iránt, az a december 6-i nyílt napon bejárhatja az intézményt, megismerheti annak csodáit is.  

Kapcsolódó írásaink

Az ismeretlen kikísérletezése

ĀHarmincéves lett idén a Magyar Képzőművészeti Egyetem Intermédia tanszéke, amelynek működését, szellemiségét kiállítással mutatja be az intézmény

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom