Kultúra
Ilyen lett az új Trianon-film
Miben más a Béke a nemzetek felett, mint a Trianonról szóló eddigi dokumentumfilmek? Két dologban is: technikájában és szemléletében, e kettő pedig egy új hangnemet is eredményez.
Először is: merész vállalás a Megafilmtől, hogy nem televíziós produkcióként mutatja be a filmet, hanem kilép vele a mozikba. A dokumentumfilm soha nem tartozott a nézőcsalogató műfajok közé, a Béke a nemzetek felett azonban a téma és a választott ábrázolási technika miatt is számíthat arra, hogy komolyabb érdeklődés kíséri. A bemutatót egyébként szerették volna a századik évfordulóhoz igazítani, de a covidjárvány megtépázta a produkciót is, így csúszott a gyártás.
A magyar dokumentumfilmes hagyomány az alaposságra, a precizitásra épül. A lényege, hogy az alkotók összegyűjtenek minél több vizuálisan bemutatható, vagy auditív dokumentumot a vizsgált tárggyal kapcsolatban, ezeket rendszerezik, majd szakértői interjúkkal és kommentárokkal összeszerkesztve egy oknyomozó anyaggá kerekítik. (Ebben a cikkben most figyelmen kívül hagyjuk, hogy léteznek olyan különleges módszerek is, mint az Almási Tamás filmjeiben alkalmazottak: ő hosszú ideig, akár évekig filmez embereket, közösségeket, hogy aztán tömör történetté vágja össze a hatalmas anyagot.) A nemzetközi gyakorlatban azonban egyre elterjedtebb egy kétségtelenül nézőbarátabb, ugyanakkor esetlegesen a felületességnek vagy a teatralitásnak is utat nyitó ábrázolási mód. Ennek lényege, hogy az alkotók a begyűjtött információk alapján dramatikus rekonstrukciókat hoznak létre, magyarán helyzeteket színészekkel játszatnak el, miközben egy narrátor magyarázza a történteket.
A Béke a nemzetek felett e két hagyományt egyesíti szerencsésen, és így két dologban is úttörővé válik Magyarországon: ez az első dramatizált dokumentumfilm, egyben az első olyan, amely a két hagyományt egyesíteni próbálja. A Béke a nemzetek felett tekintélyes mennyiségű korabeli dokumentumot mutat be, történészek sora segít értelmezni a korabeli eseményeket, emellett a béketárgyalások legfontosabb történéseit megrendezett jelenetek mutatják be. Mindettől a másfél órás film pergővé, feszessé válik, ha a néző fogékony a történelmi témák iránt, úgy lehet nézni, mint egy izgalma krimit.
A produkció másik erénye a szemléletmódja. A korábbi Trianon-filmekből nemigen ismerhettük meg a nagyhatalmak álláspontját, ebben a filmben azonban két francia szakértő is igyekszik elmagyarázni, miért alakult ki az a korabeli francia álláspont, amely eldöntötte a versailles-i béketárgyalások kimenetelét. Olyan nézeteket ismerünk meg, amelyekről eddig soha nem esett szó: például hogy a korabeli francia értelmiség a Monarchiát egy francia forradalom előtti avítt birodalomnak, a gyűlölt ancien regime maradványának tekintette, amelyben súlyosan sérülnek a nemzetiségek jogai. Vagy hogy a Szent Korona országában gondolkodó Apponyi Albert gróf hiába volt nagy műveltségű, kiváló diplomata, a franciák épp azt látták benne, mint a Monarchiában: egy letűnt kor emberét, ezért magát a tárgyalást is értelmetlen dolognak tartották. Minden eldőlt előre, látatlanban.
A Béke a nemzetek felett tehát több szempontból is úttörő dokumentumfilm, amely ráadásul másfél órára lebilincseli a nézőt. A Megafilm produkcióját Helmeczy Dorottya producer, valamint Tősér Ádám és Babos Tamás rendező jegyzi. A Béke a nemzetek felett november 10-től látható a mozikban, az előzetese itt tekinthető meg.
