A csendtől a lélegzetig

A tárlat kulcsgondolata a mozdulatlantól az élőig vezető út érzékletes bemutatása különböző technikájú művek segítségével, természetes és mesterséges anyagok variálásával, tárgyak, videók, hangok összefűzésével – közölte az MTI-vel pénteken a Műcsarnok.

Tájékoztatásuk szerint a kiállítás első termében nejlonra hímzett alkotások, valamint hímzéssel, varrással vagy kivágással átalakított könyvtárgyak láthatók. Mindkét műcsoport a nyomhagyás, a megőrzés és emlékezés témakörét érinti.

A második terem grafikai sorozatai különböző tradicionális papírfajtákra készült rajzok és monotípiák. A természeti táj ihlette Ravines-Monotypes (Vízmosás-monotípia, 2021) szériában a papír által felkínált teret az idő dimenziója egészíti ki. A mindennapokban megtapasztalt szubjektív időre utalnak az Órák (2016) és a Napok (2016) című művek, míg az elmélyült, befelé figyelő munka kínálta szimbolikus átlényegülés a Hangok (2012–2016) című sorozat témája. A metamorfózis, amelyet minden munka valamilyen formában megjelenít, két videóinstallációban összegződik.

A három teremben látható alkotásokra úgy is lehet tekinteni, mint Vautier szeretett tárgya, a könyv rituális átlényegüléseire. A vonalból fonál vagy eleven alakzatokba tekeredő fűzfavessző lesz, a könyv lapjaiból műanyag, a nyomdafestékből tinta, tus, máskor tiszta víz, a sorok ritmusa pedig hanggá alakul. A változékony, egymásba átalakuló formák és anyagok az időt is nélkülözhetetlen részévé teszik a művek létének – szól a kiállításról a Műcsarnok közleménye.

Mireille Vautier a párizsi École nationale supérieure des Arts Décoratifs (EnsAD) vizuális kommunikáció szakának elvégzése (1987) után illusztrátorként tevékenykedett. Mintegy 40 gyerekkönyvet illusztrált, miközben folyamatosan dolgozott saját képzőművészeti munkáin. 1988-tól számos kiállításon mutatta be papír-, üveg- vagy hímzett alkotásait Franciaországban és az Egyesült Államokban.

Egyetemi évei alatt a rajz, az illusztráció és a sokszorosító grafikai eljárások érdekelték, különösen a fametszet. Többféle irányból tájékozódott: többek között Goya alkotásai, a német expresszionizmus, az afrikai, az ázsiai és az óceániai művészet voltak a főbb inspirációs forrásai. A 2006-tól New Yorkban töltött három év új szakaszt jelentett alkotói pályáján: az alkalmazott grafikai munkák lezárását és autonóm képzőművészeti érdeklődésének elmélyült kibontakoztatását.

A Budapesti Francia Intézettel együttműködésben megrendezett tárlat 2023. január 8-ig látható a Műcsarnok Boxban.