Kultúra

A karcsai medveének – Pápai Istvánné Páhi Emma karcsai mesemondó életmeséje Schmidt Éváról

Folytatódik a Schmidt Éva emlék-idő előadássorozata a Fészek Klubban

Húsz évvel a halála után idén vált kutathatóvá Schmidt Éva néprajzkutató tudományos hagyatéka, amelynek a feldolgozását az Eötvös Lóránd  Kutatási Hálózat ( ELKH) Bölcsészettudományi Kutatóközpontjában (BTK) és Nyelvtudományi Intézetében (NYTK)  már megkezdték.

Ezzel párhuzamosan más helyszíneken zajlik a néprajzkutató szellemi hagyatékának folyamatos bemutatása és elemzése. Ennek keretében november elsején 18 órakor kezdődik a Schmidt Éva emlék-idő című sorozat második előadása, amelyben Pápai Istvánné Páhi Emma karcsai mesemondó, a népművészet mestere Schmidt Éváról mondott meséjét veti össze a Schmidt Éva által gyűjtött medveénekek szövegeivel Halmy György filmrendező.

A karcsai medveének – Pápai Istvánné Páhi Emma karcsai mesemondó életmeséje Schmidt Éváról
Schmidt Éva meséje egyetemes, a békét vágyó emberiségnek szóló mondanivalót is hordoz
Fotó: MH/Purger Tamás

Schmidt Éva néprajzkutató tudományos munkájának jelentős részét a hantik és manysik lakta területen végezte. Kivesző hagyományaikat dokumentálta, nyelvjárásaikat megtanulta, és köztük is ő maga tolmácsolt. Hősi énekeiket olyan alázattal és alapossággal kutatta, ami sok fiatalt arra inspirált, hogy visszatanulják a saját hagyományaikat. Bár a hantik és manysik közül számosan elfogadták és tisztelték, a néprajzkutató mégis akadályokba ütközött, nemcsak a hantik és manysik lakta területen, hanem hazai szakmai körökben is, miközben a neve még életében fogalommá vált, különösen művelődéstörténészek és művészek körében. 

Schmidt Éva halála előtt úgy döntött, hogy tudományos hagyatékát zárolja abban a reményben, hogy húsz évvel később, amikor már kutatható lesz, addigra változik a világ és a tudományos gyakorlat is, és így a maga teljes spektrumában fel tudják dolgozni  az általa gyűjtött néprajzi anyagot.

Míg a kutatási anyagokat elzárta a szakemberek elől, Halmy György filmrendezővel készített filmjeiben Schmidt Éva feltárta tudományos munkájával kapcsolatos szándékait, gondolatait, személyes érzéseit, félelmeit és reményeit. Egyszerű, közérthető, a tudomány népszerűsítésére alkalmas nyelven fogalmazta meg tudományos eredményeit a filmrendező kérdéseire válaszolva.

Mint lapunknak Halmy György elmondta, számos filmfelvétel úgy készült, hogy a kutató előző nap felhívta a rendezőt, hogy éppen fontos mondandója volna, Halmy pedig ment a kamerával, és felvette, amiket Schmidt Éva elmondott. A tudós úgy fogalmazott: azért mondja el mindezt Halmy kamerája előtt, hogy utólag elkerülje a félreértéseket törekvéseivel, szándékaival és tudományos munkájával kapcsolatban.

Ezeket a filmeket a kétezres években műsorára tűzte a Duna Tv és a az akkori m2. Később a Tabán mozi népszerű filmklubjában a Schmidt Évát ismerő-értő művészek előadásaival kibővítve lehetett látni. Az Utazás a túlsó világba Schmidt Éva nyomán című kötetben pedig a Schmidt Évával készült interjúk szövege, illetve Schmidt Éva Pápai Istvánné Páhi Emma által 1995-ben elmondott életmeséje olvasható. A kötet ez év elején oroszul is megjelent a Autonóm Körzet - Jugra fővárosában, vagyis Hanti-Manszijszkban .

Az orosz fordítás megjelenése alkalmából az online-térben  a hantik, manysik és magyarok közös könyvbemutatót  rendeztek, melynek nyomán további együttműködés kezd kibontakozni a filmrendező és munkatársai valamint a hanti és manysi tudósok és művészek között.

A kötetben Schmidt Éva gondolatai mellett 1995-ben elmondott életmeséje is olvasható.
A kötetben Schmidt Éva gondolatai mellett 1995-ben elmondott életmeséje is olvasható
Fotó: MH

A Nyelvtudományi Kutatóközpont és a magyarországi intézmények tudósai, akik a finnugor népek nyelveivel és kultúraival foglalkoznak, valamint a filmrendező egyetértenek abban, hogy Schmidt Éva szellemi és a tudományos hagyatékának össze kell kapcsolódnia. Egyelőre folynak a tárgyalások arról, hogyan történjen ez meg.

Addig is november 1-jén a Fészek Klubban levetítik  Halmy György Sámán ösvényen című sorozatának első két részét, illetve elemzik Pápai Istvánné Páhi Emma Schmidt Éváról 1995-ben elmondott A legény és a szárnyas medve című meséjét, amely egyetemes mondanivalót is hordoz a békét vágyó emberiség számára, de nyomon követi Schmidt Éva személyes sorsát is, illetve meglepően sok hasonlóságot mutat a néprajzkutató által felgyűjtött, 2014-ben publikált medveénekekkel, amelyeket a mesemondó nem ismert, hiszen ezek csaknem harminc évvel a mese elmondása után jelentek meg magyar nyelven. Az esten előadást tart Halmy György, közreműködik Vitalij Szigiljetov, Fürjes Katalin és Berényi Dávid.
 
 

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom