Kultúra
Gion Nándor, a közéleti ember
Az életműsorozat kilencedik kötetében az írót mint színigazgatót, rádióelnököt ismerhetjük meg
Kurcz Ádám István szerkesztői munkája lenyűgöző: nemcsak cikkeket, könnyebben hozzáférhető, leírt anyagokat gyűjtött, hanem filmekből, hangfelvételekről, kéziratokból származó szövegeket is. Korábban csak román és szerb nyelven létező anyagok is olvashatók a könyvben – természetesen magyarul, de az Újvidéki Rádióból ősrégi Gion Nándor-felvételeket is kikönyörgött. Így, akit érdekel az olyan pompás regények háttere, mint A virágos katona vagy a Latroknak is játszott, avagy az Angyali vigasság, bőséges információhoz juthat. Sőt, visszakövethető, hogy mely regény megírása idején éppen milyen közéleti feladata volt.
Míg a nyolcadik kötetben azok az interjúk, cikkek szerepelnek, amelyek Gion Nándorról, az íróról és műveiről szólnak, a most megjelent könyvből elsősorban a közéleti embert, a főszerkesztőt, színházigazgatót, rádióelnököt, írószövetségi elnököt ismerhetjük meg. Gion ezeket a tisztségeket töltötte be a régi Jugoszláviában, mielőtt 1993-ban át tudott települni Magyarországra.
Nem volt éppen barátságos környezet, amelyben egyszerre kellett kisebbségi funkcionáriusnak és magyar írónak lennie, rengeteg támadást és feszültséget kellett elviselnie, de a közéleti feladatai sok inspirációt adtak az íráshoz, csak éppen az időt vették el az alkotó munkától. De az is igaz, hogy Gion íróként jobb helyzetben volt, mint magyarországi pályatársai, akiknek 3-4 évet is várniuk kellett egy-egy kötetük megjelenésére.
A szövegekből kiderül, hogy amikor kiállt az általa képviselt közösségért, sokszor nem is gondolta, hogy erőfeszítései sikerrel járnak majd, de úgy tűnik, számos esetben előnyt tudott kovácsolni abból, hogy alapvetően mindig írónak tartotta magát, aki időlegesen elvállalt egy-egy vezetői feladatot.
A kötetből megismerhetjük azt az időszakot, amikor Gion írói generációja elindul, szakítva a korábbi provinciálisabb jugoszláviai magyar irodalommal. Művei eleinte a Képes Ifjúság mellékleteként jelentek meg, később létrejön a legendás délvidéki művészeti lap, az Új Symposion, amelynek művészi törekvéseiről is izgalmas adalékokat tudhatunk meg. Kiderül az is, hogy Gion egy-egy kötetbemutatón 150-200 könyvet dedikált, és akkoriban a könyvek, az irodalom sokkal nagyobb fontossággal bírtak, mint manapság, az Újvidéki Rádió pedig egy év alatt 106 magyar nyelvű bemutatót tartott.
A Miért boldog a virágos katona? című interjúból kiderül a Virágos katona háttértörténete. A szenttamási Golgotán a Krisztust ostorozó katonák közt az egyik nevet, boldognak látszik. A szenttamásiak közül többen is azon tanakodnak, hogy lehet ez. De egyikük megfejti: az a katona máshol jár, nem ott van, ahol a csúnya dolgok megtörténtek. Gion megnyilatkozásaiban vissza-visszatérő figura a katona, meg az, hogy milyen jó elmenni az ilyen helyekről. Kiderül, maga Gion is sok mindent úgy tudott végig csinálni, elviselni, hogy lélekben-képzeletben nem ott volt.
Gion Nándor jóval hamarabb szeretett volna áttelepülni Magyarországra, mint amikor 1993-ban végre sikerült. Már menni akart, amikor először színházigazgatónak nevezték ki, majd rádióelnöknek. Amikor újvidéki színházigazgató lett, a teátrumnak nem volt saját épülete, csak egy bérleménye. Mire leköszönt, már volt felújított színházépület, csak éppen a nézőszámmal nem volt elégedett. Úgy gondolta, hogy az ő nagyszerű művészei nagyobb érdeklődést érdemelnének, majd később egy másik helyen megjegyezte: aggodalmai talán eltúlzottak voltak.
Tévéműsorok, portréfilmek szövegei sem hiányoznak az anyagból, így többször is megszólalnak Gion Nándor mellett idősebb családtagjai, köztük Krebsz Rézi is, akiktől azoknak a történeteknek a jó részét hallotta, amelyeket megírt. (Szülőföldem: Szenttamás, dokumentumfilm, 1983.)
Szenttamás, a városka, amelyben élt, és ahol a legtöbb regénye játszódik, szintén visszatérően szerepel az írásokban. Amikor a második világháború idején a front a településre ért, néhányan kint voltak az utcán arrafelé, ahol Gionék kicsi házacskája áll, és a veszedelem elől mindenki oda futott be. Gion ezt is egészen különleges módon meséli el a kötet egyik interjújában, kapcsolatba hozva a történteket egyfajta ősi közösségi ösztönnel, olyasfajta kollektív tudattal, amely szerint ha mind együtt vagyunk, akkor megmenekülhetünk.
A kötetben szereplő dokumentumok tévé- és rádióarchívumokból, könyvtárakból, újságokból és Gion Eszter gyűjteményéből származnak.
A sorozat befejező, tizedik részében olyan művek szövegei kapnak helyet, amelyek Gion Nándor műveiből keletkezett feldolgozások.
A most megjelent kötet nem csak a Gion-kutatók és Gion-rajongók számára hasznos, hanem az iskolai oktatásban is jól használható segédanyag, hiszen Gion Nándor több műve is kötelező olvasmány.
Gion Nándor – életműsorozat 9.
Minden leírt betű hitvallás – Az író mint közéleti ember
Interjúk, nyilatkozatok, alkalmi beszédek és más írások
Szerkesztette, a szövegeket válogatta és gondozta: Kurcz Ádám István
Napkút Kiadó, 2022.
