Kultúra
Mi lesz a Koronával a királynő halála után?
Érdekes felvetés, hogy mit is tekintünk történelmi távlatnak. A történészek egy része szerint nagyjából harminc évnek kell eltelnie ehhez. A II. Erzsébet uralkodása 70 évig tartott, és minden túlzás nélkül mondhatjuk, mind a világ, mind pedig Nagy-Britannia történelmére maradandó hatást gyakorolt. A királyi család és királynő hatása tagadhatatlanul kulturális jelenség is, erre pedig a legékesebb bizonyíték a Korona című sorozat, amelynek készítői az elmúlt évadokban igyekeztek tabuk és köntörfalazás nélkül górcső alá venni mind a II. Erzsébetet, mind pedig a monarchia ügyeit.
Az uralkodó halála a sorozatra is hatással volt, hiszen nem sokkal a hír napvilágra kerülése után a készítők bejelentették, kegyeleti okokból elhalasztják a hatodik évad forgatását. Ettől függetlenül a család közelében még joggal aggódtak, mert a negyedik évadban maga a király, III. Károly is szerepel, nem feltétlenül pozitív színben. Természetesen amellett sem lehet elmenni szó nélkül, hogy a film miatt II. Erzsébetet magát is érték kritikák annak idején.
A királynő hetvenéves uralkodása mindenképpen történelem, ha azonban kimondjuk Károly és Diana hercegnő nevét, akkor a család egyik legsötétebb időszakára tekintünk vissza, ami a kiváltott érzelmek tekintetében közel sem tűnik történelmi távlatnak. Az akkor még herceg III. Károly szerelmi életét a bulvársajtó csámcsogva kísérte végig. Hétről hétre hozták hírbe nemesebbnél nemesebb és vonzóbbnál vonzóbb fiatal hölgyekkel.
1981-ben aztán Károly engedve a család nyomásának, eljegyezte Diana Frances Spencert, aki a család minden kikötésének megfelelt. Elvárás volt, hogy Károly menyasszonyjelöltje hajadon, protestáns és arisztokrata legyen. Még az eljegyzés évében III. Károly és Diana egybekelt, azonban a kapcsolat nem bizonyult tartósnak, 1992-ben szétköltöztek. Természetesen a bulvársajtó élőben közvetített minden mozzanatot, ami csak bonyolította a helyzetet.
A sorozat készítői nagy fába vágták a fejszéjüket, de azzal közel sem lehet vádolni őket, hogy elfogultak lennének a királyi család irányába. Az évadok során olyan, a család számára tabutémákhoz is hozzányúltak, mint II. Erzsébet és testvére, Margaret kapcsolata vagy a hírhedt unokatestvérek, akik elmegyógyintézetben végezték.
Érdekes módon a Korona éppen ezeket a, sokszor elfeledni kívánt történeteket használja arra, hogy megmutassa, mit jelent a királyi család tagjának lenni. A „koronának mindig győznie kell”, mondják, és ilyen tét mellett – lássuk be – nem férnek bele érzelmek és hibák. A sors fintora azonban, hogy habár II. Erzsébet közelebb tudta hozni a királyi családot az emberekhez, Diana embersége, közvetlensége még így is formabontó volt. Nem véletlenül találta meg a walesi hercegné rövid időn belül az utat minden brit szívébe, és érdemelte ki a „nép hercegnője” címet. Diana azonban a színfalak mögött szenvedett a királyi család merevségétől és hagyományőrzésétől. Ennek okán egy idő után II. Erzsébettel való viszonya is kimondottan fagyossá vált.
Diana népszerűsége közrejátszhatott abban is, hogy amikor Károllyal való házassága zátonyra futott, és az első okokat találgató cikkek napvilágot láttak, sokan a hercegnő pártját fogták férjével szemben. A bulvársajtó már viszonylag korán megszellőztette, hogy Károly viszonyt kezdett korábbi szeretőjével, Camilla Parker-Bowlesszal. A válást végül 1996 nyarán mondták ki. Később Diana házasságát egy interjúban „zsúfoltnak” nevezte, mert abban állítása szerint „hárman voltak”. Az interjú egyébként alapjaiban rázta meg a monarchiát.
A különválással azonban Diana élete nem lett könnyebb, az újabb és újabb fejleményre éhes sajtó folyamatosan a nyomában járt. A hercegné 1997-ben aztán éppen a paparazzik elől menekülve szenvedett halálos balesetet Párizsban, amely kapcsán még a mai napig nem ültek el az abszurdabbnál abszurdabb találgatások.
Mindenesetre a Korona készítőinek sikerült elkapniuk sok brit csalódottságát a történtek kapcsán. Nem hiába, hogy Károly és Camilla is arra kényszerült, hogy letiltsa közösségi felületein a kommentelést az évad bemutatásakor. A sorozatban Károly közel sem egy támogató mintaférj, ahogy Kamilláról már annak előtte is keringtek pletykák. Így például a sorozatban is szereplő vacsorameghívás Kamilla részéről valóban megtörtént. Sokakból éppen az ő természete és a történtek miatt váltott ki akkora ellenérzést, hogy II. Erzsébet halála után a királynői rangot is megkapta.
Nagy kérdés, hogy innen milyen irányba indulnak el a sorozat készítői. A történetiség kapcsán több, a királyi családhoz közel álló forrás is úgy fogalmazott: ezek az események időben túl közeliek, hiszen még fájnak a sebek. John Major volt brit miniszterelnök egyenesen „káros és rosszindulatú fikciónak” titulálta. Azonban akár harminc, akár száz évet tekintünk történelmi távlatnak, annyi bizonyos, hogy II. Erzsébet halála még igen közeli esemény lesz az elkövetkezendő évad készítése során.
Az alkotók ezzel pedig ingoványos terepre tévedtek, hiszen a sorozat egyik legnagyobb erénye, a hitelesség foroghat kockán, ha engednek a csábításnak. Halottról vagy jót, vagy semmit – tartja a mondás, azonban a Korona esetében ez lehet, hogy nem a járható út. A masszív rajongótábor, ami a sorozat köré épült, éppen annak köszönhető, hogy nem bánt kesztyűs kézzel a karaktereivel. Nem mindig volt történelmileg száz százalékig hiteles, azonban mindig törekedett a lehető legnaturálisabban bemutatni az eseményeket és a benne a szereplőket. Még ha ezzel csorbát is ejtettek a család egyes tagjainak fényén.
A készítőkből azonban eddig sem hiányzott az a diszkréció, ami az ilyen történetek feldolgozásához kell. Mert mondhatjuk, hogy ez a diszkréció éppen úgy az arisztokrácia része, mint ahogy a róluk szóló sorozatok kötelező kelléke is.
