Kultúra

Így lett az orvos Szent Lukács a festészet védőszentje

Van gyógyszertár, gyógyfürdő, gyógyolaj, szeretetszolgálat, fogászat, krém és kórház, amely Szent Lukács nevét viseli. Október 18-án, azaz ma a keresztények rá, Lukács evangélistára emlékeznek, a katolikusok számára ő a nap szentje. Aki eredetileg orvos volt, így védőszentjüknek tekintik a gyógyítók, de hogyan lett a festők, művészek védőszentje is?

Így lett az orvos Szent Lukács a festészet védőszentje
Szent Lukács, a művész
Fotó: Wordonfire.org

Szent Lukács evangélista a hagyomány szerint Szent Pált kísérte missziós útjain, Pál apostol halála után pedig Egyiptomban és Görögországban prédikált. Evangéliumán kívül őt tartják az Apostolok Cselekedetei szerzőjének is. Ennek ellenére nem sokat lehet tudni róla, mert írásaiban nem önmagáról, hanem a világ Üdvözítőjéről akart beszámolni. A kolosszeieknek írt levél záradékából derül csak ki Szent Lukács eredeti foglalkozása, ahol Szent Pál írta: „Köszönt benneteket Lukács, a kedves orvos” (Kol 5,15).

A gyógyító

Polgári foglalkozására nézve tehát Lukács orvos volt, és maga is különös részvéttel fordult a beteg emberhez, amellett, hogy rádöbbent: Krisztus az emberiség gyógyítója, aki maga is orvos, sőt, ő „az Orvos”, aki a beteg emberiségnek meghozta a gyógyulást a megváltás művének beteljesítésével. A Legenda Aurea szerint maga a Lukács-evangélium is gyógyít, mégpedig háromféleképpen: sebeket gyógyít azáltal, hogy a megtört szívűeknek hirdeti a megváltást; erősít azzal, hogy elmondja az örömhírt; végül megőriz az újabb romlástól, mivel közli az isteni törvényeket és evangéliumi tanácsokat.

Szent Lukács evangélista
Szent Lukács evangélista és szimbóluma, a bika
Fotó: Szépművészeti Múzeum

Az Apostolok Cselekedetei alapján arra lehet következtetni, hogy Lucanus, avagy Lukács Antiochiában nőtt fel, pogány, görög nemzetiségű családban, és gyakorló orvosként ott is élt. Igen tájékozottnak tűnik a szíriai város és az ott élő keresztények kapcsán. Pogány ifjúként Pál és Barnabás tanítványaként ismerkedhetett meg az evangéliummal, az evangélisták közül ő volt az egyetlen nem zsidó. Tudta azt is, hogy Antiochiában kezdődött a pogányok iránti misszió azzal, hogy a Szentlélek kiválasztotta Barnabást és Sault, és ők elindultak a pogányok közé.

Szent Lukács maga is útra kelt, hogy utánajárjon mindannak, amit Krisztusról hallott. A keresztre feszítés után alig egy évvel lépett először Izrael földjére, és a kereszténység egyik legnagyobb hirdetője vált belőle. Találkozhatott a Szűzanyával, Máriával és egykori tanítványokkal, gyógyult betegekkel, vakokkal, talán Lázárral is. Az átéltek alapján – valószínűleg már Szent Pál mellett – állította össze az evangéliumot. Ebben sok olyan jelenetet is leírt, amelyek más evangéliumokban nem találhatók, ilyen például az Angyali üdvözlet, Mária Erzsébetnél, a gyermek Jézus, az irgalmas szamaritánus, a gazdag ember és Lázár, a farizeus és a vámos imája, a vérrel verítékezés, a tékozló fiú.

Az Üdvözítő

Hasonlóan az utóbb Népek Apostolának nevezett Tarzuszi Pálhoz, Lukács is abban hitt, hogy Krisztus nemcsak a zsidókhoz jött el, hanem minden néphez. Egyébként ők ketten több mindenben hasonlítottak egymáshoz: egyikük sem látta az Üdvözítőt életben, mindkettőjüknek személyes kinyilatkoztatásban volt részük. Ráadásul ugyanúgy nehézségeik voltak az eredeti apostolokkal, akik sokáig – még pünkösd után is – makacsul hittek abban, hogy Krisztus kizárólag a zsidóság üdvösségéért testesült meg, és vállalta a kereszthalált.

Szent Pál apostol megtérése
Szent Pál apostol megtérése
Fotó: Jézus Szíve Ferences Plébánia

Amikor az első missziós útról Pál és Barnabás Antiochiába visszatért, beszámolójuk lényege abból állt, hogy „Isten általuk a pogányok előtt is kitárta a hit kapuját” (ApCsel 14,27). Ebből a beszámolóból nagy vita kerekedett, mert a mózesi törvény mellett kardoskodók azt követelték, hogy a pogányokat előbb tegyék zsidóvá a körülmetéléssel, és csak utána lehetnek keresztények, mert nekik is végig kell járniuk az Ószövetség előkészítő iskoláját. A döntést e kérdésben a Jeruzsálemi Zsinat hozta meg, felmentve a pogányokat e kötelezettség alól. A vita heve azonban ma is jól érezhető Lukács leírásából.

Azt már Szent Pál leveleiből tudjuk, hogy tanítványa római fogságában is ott volt mellette, közvetlenül a vértanúsága előtt is: „Démász elhagyott a világ kedvéért és Tesszalonikába ment, Krescensz Galáciába, Titusz meg Dalmáciába. Csak Lukács van velem” – írta Szent Pál Timóteusnak (2Tim 4,11). A hagyomány szerint Szent Lukács Szent Pál vértanúsága után Achájában, Dél-Görögországban működött püspökként, majd valószínűleg Patara városában ő is vértanú lett. Maradványait 357-ben vitték Konstantinápolyba.

Mária és Jézus

Mivel Szent Lukács eredetileg orvos volt, nem meglepő, hogy a gyógyításhoz kapcsolódó területeken jeles szentként tisztelik, de mi az oka, hogy az ötvösök és aranyművesek, a cizellálók, a zománckészítők, a kőfaragók, a szobrászok, az üvegfestők, festők is védőszentjüknek tartják?

Valószínűleg nem véletlenül tartja úgy a hagyomány, hogy Lukács orvos létére festő is volt. Gyakran ábrázolták ecsettel a kézben, sokszor mellé festve szimbólumát, is, a szárnyas bikát, amellyel Nagy Szent Gergely pápa kötötte össze. A négy jelkép – az ember vagy más értelmezésben angyal, az oroszlán, a sas és a bika – az üdvösségtörténet kiemelkedő eseményeinek megjelenítésére szolgál. Ezek között a bika Jézus áldozati halálának szimbóluma, az ember – vagy angyal – Máté, az oroszlán Márk, a sas János szimbóluma lett, de vannak egyéb értelmezések is.

​

A Santa Maria Maggiore-bazilikában található Mária-kép

​
​ A Santa Maria Maggiore-bazilikában található Mária-kép ​
Fotó: Magyar Kurír

Mindenesetre Szent Lukácsnak tulajdonítják a római Santa Maria Maggiore-bazilikában őrzött Mária-képet. Erről úgy tartják, hogy amikor Nagy Szent Gergely idejében, a 6. század végén pestis pusztított Rómában, és a járvány nem akart szűnni, a pápa körmenetben hordozta körbe e képet a csapással sújtott városban, és a vész elmúlt. Más legenda szerint Loretóban is őriznek egy Szent Lukács-művet. Lukács a hagyomány szerint megfestette a częstochowai Fekete Madonna-ikont, sőt Jézus arcát is. Mindenesetre a középkor óta lett a festők védőszentje, amikor az iránta tanúsított tiszteletből a festők és más művészeti ágak képviselőinek céheit sok helyen Lukács-céhekként is emlegették.

A Fekete Madonna
A częstochowai Fekete Madonna
Fotó: Joportal.hu

Annyi bizonyos, hogy a Szűzanyáról a legtöbbet és a legszebben Lukács írt, így, ha nem is ecsettel, de szavakkal képet biztosan rajzolt róla. A hagyomány szerint Mária sok dolgot megőrzött a szívében és emlékezetében, Lukács pedig addig faggatta, amíg a kérdéseire választ nem kapott. Így írhatta meg az evangélium elején olyan részletesen Jézusnak, a gyermeknek a történetét.
 


 


 


 


 

Kapcsolódó írásaink