Kultúra

Hugonnai Vilma csillogó példája

Kulturális misszió, hogy a Magyar Nemzeti Bank a legnevesebb, legkiemelkedőbb magyar származású személyiségeknek emléket állítson – hangzott el a Hugonnai Vilma tiszteletére kiadott emlékérmék bemutatásán.

Hugonnai Vilma csillogó példája
Hugonnai Vilma , az első magyar orvosnő születésének 175. évfordulója alkalmából kibocsájtott érme
Fotó: MH/Velkei Tamás

A Magyar Nemzeti Bank „Hugonnai Vilma” megnevezéssel 15 000 forint névértékű ezüst és 2000 forint névértékű színesfém emlékérméket bocsátott ki az első magyar orvosnő születésének 175. évfordulója alkalmából – jelentette be Horváthné Rudolf Teréz, a Magyar Nemzeti Bank vezérigazgatója csütörtökön, az MNM Semmelweis Orvostörténeti Múzeum Könyvtár és Adattár Török utcai dísztermében.

Az emlékérmék előoldalán, bal oldalon Hugonnai Vilma teljes alakos ábrázolása jelenik meg, középen egy orvosi diploma stilizált részletével, jobb oldalon pedig orvosi váróteremben ülő nőalakok ábrázolásával. A hátoldalon Hugonnai Vilma portréja látható, tőle balra, két egymás alatti sorban az orvosnő születésének és halálának évét jelölő, „1847” és „1922” évszámok; míg jobbra, két egymás alatti sorban vezeték- és keresztneve olvasható.

A hátlap szélén, a portrétól jobbra, fent, köriratban „az első magyar orvosnő” felirat szerepel, lent, jobb oldalon – a portré ábrázolásába illesztve – Szabó Virág tervezőművész mesterjegye látható. Az emlékérmék a kibocsátást követő három hónapig, a színesfém változat pedig egy évig névértéken vásárolható meg 2022. szeptember 29-től az érméket gyártó és forgalmazó Magyar Pénzverő Zrt. érmeboltjában és webáruházában.

Horváthné Rudolf Teréz lapunknak elmondta: a Magyar Nemzeti Bank az alaptevékenységén kívül folyamatosan fenntartja azt a kulturális missziót, hogy a legnevesebb, legkiemelkedőbb magyar származású személyiségeknek emléket állítson. Különösen fontos az első magyar orvosnő emlékének az ápolása – hangsúlyozta, s hozzátette: nagyon kevesen ismerik, ezért az emlékérmek kibocsátásával nem csak az éremgyűjtők, de talán a szélesebb közönség is felfigyel majd az első magyar orvosnő alakjára.

Hugonnai Vilma
Hugonnai Vilma
Fotó: MH/Velkei Tamás

Horváthné Rudolf Teréz emellett úgy véli, az emlékérmek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a nyilvánosság magáévá teszi, mit is jelent ez az életút, és hogy tevékenysége, életműve mennyire példamutató „kitartásban, a nők felkarolásában és egyáltalán a hivatás és a család összekapcsolásában egyaránt”.

Személyes élményeiről szólva elárulta, nem volt ismeretlen számára Hugonnai Vilma neve, hiszen első könyvtárlátogatásainak egyikén, nagyon fiatalon találkozott először „Vilma doktorasszonnyal” Kertész Erzsébet azonos című ifjúsági regénye lapjain. „Örömmel vettem részt az emlékérmék létrejöttében, a zsűri munkájában és a gyártás felügyelésében egyaránt” – tette hozzá. Az éremkibocsátás társadalmi hasznát hangsúlyozva kiemelte: már most „kézzelfogható eredménye” van, hiszen a Magyar Szülésznők Szövetsége a következő tanulmányi versenyre az érméből vásárol, és ezt fogja a résztvevőknek ajándékozni.

A SOM-nak már az 1960-as évek végétől fogva markáns szellemi üzenete, hogy az orvostörténelemre nem kizárólag az orvostudomány történeteként tekint
Varga Benedek
Fotó: MH/Velkei Tamás

Varga Benedek, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum igazgatója örömtelinek nevezte, hogy a Magyar Nemzeti Bank egyre gyakrabban bocsát ki orvosi tematikájú érméket, ezzel is fölhívva a figyelmet az orvoslás kultúrtörténeti jelentőségére.

A nők és az orvostudomány kapcsolatáról szólva elmondta: mára az orvostanhallgatók több mint fele nő, míg száznegyven évvel ezelőtt Hugonnai Vilma volt az egyetlen az orvosok között, "ebből is látszik, hogy milyen hosszú út vezetett napjaink természetes és általános helyzetéhez, ez az út pedig Hugonnai Vilmával vette kezdetét". Ugyanekkor azonban Oroszországban már hatszáz orvosnő dolgozott, világított rá Varga Benedek, hozzátéve, hogy hazánkban még a svájci diploma elismertetése is tizenhét esztendőbe telt, és ez valószínűleg még több lett volna, ha Hugonnai Vilma nem grófi családból származik.

Batthyány-Schmidt Margit, a Magyar Női Unió Egyesület elnöke köszöntőjében azt hangsúlyozta: hálásak lehetünk Hugonnai Vilmának „nőként, anyaként, orvosnőként, emberként”, hiszen „élete, tevékenysége benne van minden egyes közvetett utódjában egyénileg és kollektívan”. „Hiszem és vallom, hogy egy életút értékét nem elsősorban annak anyagi megvalósulása jelenti, sokkal inkább az, hogy mindnyájan elviszünk gróf Hugonnai Vilma gondolatiságból, eszmeiségéből valamit magunkkal: elvisszük és továbbadjuk a jelen és a jövő generációja számára” – mondta Batthyány-Schmidt Margit.

Hugonnai Vilma emlékérme
Hugonnai Vilma emlékérme
Fotó: MH/Velkei Tamás

Szabó Katalin, az MNM Semmelweis Orvostörténeti Múzeum Könyvtár és Adattár kurátora, főmuzeológusa, Hugonnai Vilma életéről szóló előadásában fölidézte: az első magyar orvosnő fiatal korától kezdve autodidakta módon képezte magát, megtanulta a betegápolást és a gyógyászat alapjait, majd később férje és apja engedélyével, de anyagi támogatás nélkül költözött Svájcba, ahol már engedélyezték a nők egyetemi oktatását.

Annak érdekében, hogy finanszírozni tudja tanulmányait, eladásra kínálta családi ékszereit. Elhivatottságát mutatta, hogy hat esztendős gyermekét is ideiglenesen képes volt itthon hagyni tanulmányai érdekében, végül 1879-ben lediplomázott és Svájcban orvossá avatták. Diplomájának hazai elfogadtatása rendkívüli akadályokba ütközött, 1881-ben előbb érettségiznie kellett, ám az akkori oktatásügy nem támogatta oklevelének elismerését.

Szabó Katalin kiemelte: Hugonnai Vilma küzdött a nők egyenjogúságáért, tanulmányt írt a munka és családi élet egyensúlyáról, valamint a leányok iskoláztatásának fontosságáról.

Kapcsolódó írásaink