Kultúra

A spanyol polgárháború idején elkobzott műkincsek ügyében nyomoz a madridi Prado Múzeum

A kulturális örökség szakértője vezetésével csoportot állított fel a kétes múltú művek eredetének vizsgálatára

A gyűjteményében található legalább 62 műkincs eredetét kutatja a madridi Prado Múzeum annak feltárására, hogy a spanyol polgárháború (1936–1939), illetve a Franco-diktatúra alatt kobozták-e el őket.

A spanyol polgárháború idején elkobzott műkincsek ügyében nyomoz a madridi Prado Múzeum
Prado Múzeum
Fotó: Facebook/pűPrado Museum

A vizsgálat célja, hogy eloszlassák a kétségeket a körülményekkel kapcsolatban, amelyek között a műalkotások a múzeum gyűjteményébe kerültek, és adott esetben visszaszolgáltassák azokat a jogos tulajdonosuknak – áll a spanyol múzeum által kiadott közleményben.

A Prado kedden közzétette az első listát 25 olyan műalkotásról, amely a Művészeti Örökségvédelmi Bizottság közreműködésével került a gyűjteménybe, és a Francisco Franco által a polgárháború idején létrehozott Művészeti Örökség Elkobzásáért és Védelméért Felelős Bizottság utasítására koboztak el. Csütörtökre a listán már 62 műtárgy szerepelt, köztük az ifjabb Jan Brueghel 17. századi flamand festő, François Boucher, a francia rokokó mestere és Joaquín Sorolla spanyol impresszionista művész alkotásai.

A Prado bejelentette, hogy Arturo Colorado, a kulturális örökség és a polgárháború szakértője vezetésével csoportot állított fel a kétes múltú művek eredetének vizsgálatára. A testület várhatóan januárban nyújtja be a jelentését.

Az elsőként azonosított 25 mű közül tizenhetet 1940 és 1942 között adományoztak a múzeumnak, míg a hat másikat eredetileg a madridi Museo de Arta Moderno (Modern Művészet Múzeuma) kapta 1942-1943-ban, és később kerültek a Pradóba.

A 25-ös listán szereplő művek egyike sincs kiállítva a Pradóban, amelyben a világ legértékesebb festményei és műkincsei közül hétezet őriznek.

A spanyol polgárháború több mint félmillió halálos áldozatot követelt, a Franco-diktatúra idején (1939–1975) történészek becslése szerint 150 ezren haltak meg a megtorlás miatt.

Kapcsolódó írásaink