Kultúra

Már vágják a Most vagy soha! című filmet

Korhű helyszíneken játszódik a Petőfiről és társairól szóló alkotás

Lezárultak a 1848-as forradalmat megörökítő, nagyszabású magyar kalandfilm, a Most vagy soha! áprilisban indult, nyolcvan napig tartó forgatási munkálatai. A filmet várhatóan 2024 tavaszán láthatja majd a magyar közönség.

Már vágják a Most vagy soha! című filmet
A Most vagy soha című kalandfilm a negyvennyolcas forradalom eseményeit mutatja be
Fotó: NFI

Az utolsó forgatási napokon azt rögzítette a stáb, amikor a márciusi ifjakat, legfőképp Petőfi Sándort üldöző Farkas, az osztrák titkosrendőrség fogdmegje először felbukkan a történetben 1848. március 15. előestéjén.

A Lóth Balázs rendezésében, Berettyán Nándor, Mosolygó Sára, Horváth Lajos Ottó, Fehér Tibor, Koltai-Nagy Balázs, Ertl Zsombor, Novkov Máté, Hajdu Tibor, Bordás Roland és Reider Péter szereplésével készülő filmen jelenleg már a VFX-szakemberek dolgoznak, akik többek között hozzáillesztik a leforgatott anyaghoz a 3D-ben rekonstruált Nemzeti Múzeumot, a dunai látképeket, illetve azt a többezres tömeget, amely 174 éve elözönlötte az utcákat a forradalom kitörésekor. 

A Most vagy soha! az utóbbi évtizedek egyik leggrandiózusabb filmes vállalkozása. Mozgalmas, akciódús történetmesélésben lesz részünk, a helyszínek, díszletek is nagyszabásúak, rengeteg történelmi jelmez és számtalan régi tárgy is megjelenik majd a képkockákon.

Összesen több mint hatezer korhű kosztümöt használtak a felvételek során, sőt a főszereplők ruháiból négy-öt darabot is varrattak a nagyobb igénybevétel miatt és a történet fordulataiból fakadóan. A számtalan korabeli hintó, lovaskocsi, cégér, vásári bódé mellett olyan különleges kellékeket is használtak a forgatáson, mint egy 1840-es évekbeli, ritkaságszámba menő nyomdagép vagy egy speciális kialakítású, forgótáras pisztoly, ami rendkívül modern fegyvernek számított a forradalom idején. 

A stáb arra is odafigyelt, hogy a Nemzeti Filmintézet (NFI) fóti díszletvárosában kialakított Pilvax Kávéház pontosan úgy legyen berendezve az asztaloktól kezdve a lámpákig, mint Petőfiék idejében. A hitelességet azzal fokozták, hogy újranyomtatták az eredeti étlapokat, az aznapi újságokat. Arról sem feledkeztek meg, hogy a tömeg közt szétszórt Nemzeti dalból és a 12 pontból több ezer példány rendelkezésére álljon a felvételekhez. 

„A hitelesség, a korabeli tárgyak, helyszínek újraalkotása fontos alapkövei voltak a filmünknek, de ahhoz, hogy egy szórakoztató kalandtörténetet mesélhessünk el március 15-ről, túl kellett lépnünk a mindenki által ismert, tankönyvi leírásokon. Bele kellett képzelnünk magunkat abba, hogy ha levesszük a történelmi emlékezet pátoszát, akkor valójában milyenek lehettek a márciusi ifjak. Szerintünk olyanok, mint bármely más korban a fiatalok. Életerősek, tettre készek, miközben élvezik mindazt, amit az élet kínál számukra: szerelmet, kalandot, barátságokat.

Rákay Philip, Szente Vajk, Kis-Szabó Márk forgatókönyve alapján arra vállalkoztunk ebben a filmben, hogy közelebb hozzuk a mai emberekhez és egyszersmind életre is keltsük március 15. hőseit. Mindemellett ez a film azt mutatja meg, hogy a nagy nap így is történhetett volna. Épp ezért az eddig látott, megszokott feldolgozásoktól merészen eltérve a Most vagy soha! az akciót, az izgalmat, a gyorsan pergő cselekményeket előtérbe helyezve mutatja be az eseményeket” – mondta Lóth Balázs rendező. 

Hozzátette: felemelő pillanat volt azokon a helyszíneken forgatni, ahol egykor a forradalmi események zajlottak. A budai Várban Táncsics börtönénél, a Nemzeti Múzeumnál, illetve újrateremteni a korszak miliőjét olyan helyszínek rekonstruálásával, mint a Kincsem Parkban létrehozott Landerer-nyomda, vagy a Fóton felépített Pilvax Kávéház. 

A stáb dolgozott az Andrássy úton, ahol a pesti osztrák városparancsnok, Léderer rezidenciáját alakították ki, valamint Sopronban, ahol Petőfi albérletét, a pesti Dohány utcát, valamint Farkas rejtekhelyét, a kékfestő üzemet hozták létre. További forgatási helyszín volt még az esztergomi Duna-part, a komáromi Monostori erőd, a budapesti Papnövelde folyosói, udvara és az Eötvös Lóránd Tudományegyetem kiskörúti épülete, illetve Európa jelenleg legnagyobb 19. századi, a hajdani pesti belvárost és Duna-partot magába foglaló díszletvárosa, ami az NFI fóti telephelyén kapott helyet. 

Már vágják a Most vagy soha! című filmet, Gulya Róbert zeneszerző a zenét komponálja. A tervek szerint a kész film 2024 tavaszán, az 1848-as forradalom 176. évfordulóján kerül a mozikba a Fórum Hungary forgalmazásában. 

Kapcsolódó írásaink

Ma indul a Petőfi-busz

ĀA Petőfi Emlékév alkalmából vándorkiállítást indít útjára a Petőfi Irodalmi Múzeum