Kultúra

Lelki attitűd és kulturális jelenség is a gyógyítás

Csodatévő szentek nincsenek, csak csodatévő Isten van – derült ki a MNM Semmelweis Orvostörténeti Múzeum (SOM) Ars Sacra programhetének megnyitójából kedden. Az eseményen Bábel Balázs kalocsai érsek, valamint Kovács Gergely okleveles posztulátor, a Magyarországi Mindszenty Alapítvány képviselője tartott előadást.

Lelki attitűd és kulturális jelenség is a gyógyítás
Az Ars Sacra Fesztivál keretében Tegyei Zoltán csembalóművész adott koncertet a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban (SOM)
Fotó: MH/Velkei Tamás

Jézus az orvos, aki azért jött, hogy visszaadja a betegek egészségét, ezért a kereszténység kezdettől fogva mindig az élet szolgálatában áll – hangsúlyozta Bábel Balázs kalocsa- kecskeméti érsek, metropolita kedden, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban (SOM), az intézmény Ars Sacra programjának megnyitóján.

Gyógyításról keresztény szemmel című előadásában kiemelte, az egyház feladatot kapott a feltámadt Krisztustól, amikor küldetést adott apostolainak, és azt mondta: „Gyógyítsátok meg a betegeket!”. Mint fogalmazott, az egyház hisz a test és lélek orvosának elérhető jelenlétében, ezért amikor betegekkel törődik, közbenjáró imádsággal is kíséri őket.

Bábel Balázs, kalocsai érsek
Bábel Balázs, kalocsai érsek
Fotó: MH/Velkei Tamás

A kereszténység és az orvoslás történetéről szólva fölidézte: Szent Jakab apostol levele tanúsítja, hogy az apostoli egyház külön szertartást is rendelt a betegek számára. „Ha valaki beteg köztetek, hívassa az egyház papjait, és azok imádkozzanak felette, s kenjék meg olajjal az Úr nevében” – írja a Jakab-levél. Emellett az egyház nevéhez fűződik az igazi, mindenre kiterjedő betegápolás és kórházintézmény megszületése is.

A mai kórház, ahol a beteg áll a középpontban, a kereszténységgel vette kezdetét, amikor 325-ben a niceai zsinat elrendelte, hogy minden püspöki székvárosban építsenek kórházat, évszázadokkal később pedig a kolostorok mellett létesített ispotályok, szállások, betegtermek egészítették ki a sort. A 11. században például csak Rómában már huszonnégy, diakónusok által vezetett kórház működött, hazánkban pedig egyházmegyéje területén, a kalocsai érseki könyvtárban pedig ma is több mint tízezer könyv található, amely a középkori vagy kora újkori orvostudománnyal foglalkozik – húzta alá Bábel Balázs.

A kalocsai érseki könyvtárban ma is több mint tízezer könyv található, amely a középkori vagy kora újkori orvostudománnyal foglalkozik
A kalocsai érseki könyvtárban ma is több mint tízezer könyv található, amely a középkori vagy kora újkori orvostudománnyal foglalkozik
Fotó: MH/Velkei Tamás

A főpásztor hangsúlyozta, az Ószövetség embere a betegséget Istennel szemközt éli meg, őelőtte hallatja panaszát, ő élet és halál ura, akitől gyógyulását kéri. „Én, az Úr vagyok a te orvosod” – idézte a Kivonulás könyvét, hozzátéve: a betegség ily módon a megtérés útjává lesz, és az Istentől jövő bocsánat indítja el a gyógyulást. Fölhívta a figyelmet ara is, hogy napjainkban egyre világosabb, hogy a testi, szellemi, lelki és társadalmi folyamatok mennyire döntő szerepet játszanak betegségeink kialakulásában, milyen nagymértékben meghatározzák azt, hogy mikor és hogyan betegszünk meg és gyógyulunk meg.

A nyugati világ legtöbb halálesetét okozó szív- és érrendszeri betegségekre utalva elmondta, ezek kialakulásáért azok az életmódok és tényezők felelősek elsősorban, amelyek tudatosan is befolyásolhatók, és amelyek megszűnése vagy megerősödése alapvető szerepet játszik a betegség megelőzésében, kialakulásában, valamint a beteg ember gyógyulásában.

„Nem betegségek alakulnak ki, hanem az egész ember testi, lelki, szellemi és társadalmi életében lesz beteg, így gyógyulása is csak ezen tényezők összességének javulásában érhető el” – fogalmazott, hozzátéve: az orvoslás, a szociális gondozás, a családok megerősítése és a lelkipásztori szolgálat egymást támogatva képes szolgálni a teljes ember egészségét.

A hatékony gyógyítás alapfeltételét nem a betegséggel, hanem a beteggel történő kommunikációban jelölte meg, „kívánatos tehát, hogy az egészségügyi ellátás során megfelelő hangsúlyt kaphasson a beteg ember teljes valójának gyógyítása”. Napjaink testkultuszával és „egészségmániájával” kapcsolatban kiemelte: az emberélet sem tekinthető a legfőbb jónak, mert fölötte áll az emberi személy értéke, úgyhogy „a legfőbb és végső kritérium csak a személynek és javának figyelembevétele lehet”.

Az emberélet sem tekinthető a legfőbb jónak, mert fölötte áll az emberi személy értéke
Az emberélet sem tekinthető a legfőbb jónak, mert fölötte áll az emberi személy értéke
Fotó: MH/Velkei Tamás

Jézus Krisztus gyógyító csodáiról szólva elmondta: „eredetinek és modernnek” mondható, hogy Jézus pszichoszomatikusan gyógyított, gyakran kérte a betegeket, hogy higgyenek, és jeleket használt gyógyításkor. „A betegek keresték, hogy érinthessék őt, mert erő áradt belőle és mindenkit meggyógyított, aki kérte őt.” Gyógyításai Isten országa elérkezésének jelei voltak, amelyek még mélyebb gyógyulást hirdettek meg: a bűn és a halál feletti győzelmet – mondta Bábel Balázs kalocsai érsek.

Varga Benedek, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum igazgatója latin nyelven köszöntötte a megjelenteket, majd azt hangsúlyozta: az intézménynek már az 1960-as évek végétől fogva markáns szellemi üzenete, hogy az orvostörténelemre nem kizárólag az orvostudomány történeteként tekint, hanem a gyógyításhoz való viszonyt kulturális jelenségként értékeli és prezentálja. Ez a kulturális jelenség pedig beágyazódik számos természettudományba, politikatudományba, finanszírozásba és mentalitásba – tette hozzá.

A SOM-nak már az 1960-as évek végétől fogva markáns szellemi üzenete, hogy az orvostörténelemre nem kizárólag az orvostudomány történeteként tekint
A SOM-nak már az 1960-as évek végétől fogva markáns szellemi üzenete, hogy az orvostörténelemre nem kizárólag az orvostudomány történeteként tekint
Fotó: MH/Velkei Tamás

Az intézmény úgy is tekint a medicinára, mint egy szoros kulturális háló egyik csomópontjára, amely akkor érthető meg jól, ha teljes kontextusában nézzük. Mindez kölcsönhatás is – emelte ki – hiszen az orvosi gondolkodás befolyásolni tudja a társadalmi gondolkodást, másfelől pedig mindez a társadalmi gondolkodás a medicina fejlődésére is hatott.

„Az Ars Sacrához való legerősebb kötődés tulajdonképp nem is azt jelenti, hogy miként jelentkezik a szakrális művészetekben a medicina. Sokkal inkább abban áll, hogy ugyanaz a lelki attitűd jelentkezik a gyógyítás és segítségnyújtás folyamatában, mint az egyház lelki tevékenységében: a másokért való önzetlen cselekvést, e nagyon ősi és őszinte emberi ösztönt, az egyház és az egészségügyi ellátásban dolgozók egyaránt manifesztálják.” A SOM tehát messze nem csak a gyógyítás történetével foglalkozik, hanem a betegségek történetével és a betegségekhez való viszony történetével is, ebben pedig fontos szerepet játszik a vallásosság – szögezte le Varga Benedek.

Kovács Gergely posztulátor, a Magyarországi Mindszenty Alapítvány képviselője a Csodás gyógyulások szerepe a katolikus szentavatások című előadásában elmondta: szenteknek és boldogoknak nincsenek csodái, csak Isten képes arra, hogy szentek és boldogok közbenjárására csodákat tegyen.

Kovács Gergely
Kovács Gergely
Fotó: MH/Velkei Tamás

Mint elmondta, Jézus csodáit a bibliatudomány ma több csoportra osztja: gyógyításokra; adományjellegű csodákra; Krisztus küldetését igazoló, de ellenséges közegben tett csodákra; teofániákra, azaz Jézus istenségét megmutató csodás jelenségekre; valamint az ördögűzésekre. Hozzá hasonlóan a szentekhez kötődő csodáknak is több csoportja van: erkölcsi és természeti csodák, valamint csodás gyógyulások. Mint elárulta, a kanonizációs gyakorlatban az igazolt csodák nyolcvan százaléka a csodás gyógyulások csoportjából kerül ki.

A kanonizációs gyakorlatban az igazolt csodák nyolcvan százaléka a csodás gyógyulások csoportjából kerül ki
A kanonizációs gyakorlatban az igazolt csodák nyolcvan százaléka a csodás gyógyulások csoportjából kerül ki
Fotó: MH/Velkei Tamás

Ezzel kapcsolatban kifejtette: fontos, hogy a csodás gyógyulás során dokumentálható legyen, hogy a hívek az illető jelölt közbenjárását kérték. Meghatározott kritériumok vonatkoznak magára a betegségre is: nagyon súlyos vagy halálos betegségnek kell lennie, amely különösen hosszan vagy nehezen gyógyítható; az adott fizikai és kezelési körülményeknek pedig elégtelennek kell lenniük a betegség orvoslására.

Az előírások kiterjednek a gyógyulásra is, amely akkor tekinthető csodásnak, ha azonnali vagy nagyon gyors, teljes körű vagy lényegi, és tartós hatású. Kovács Gergely az előadás során példákat adott arra is, miként és hogyan lehet tudományos módszerekkel e természetfölötti jelenségeket vizsgálni.

Tegyei Zoltán csembalóművész koncertje előtt az előadásokhoz kapcsolódva kiemelte: a betegek vágya, hogy érintsék Jézust vagy ruháját, egyetlen szóval kapcsolja össze a hitet, az orvoslást és a zenét.

Tegyei Zoltán
Tegyei Zoltán
Fotó: MH/Velkei Tamás

A „toccare” (érinteni) igéből származik ugyanis a toccata műfaj, amely a fiatal Johann Sebastian Bach szerzeményei között is megtalálható. A mintegy félórás koncerten a francia csembalómuzsika színe-java is fölcsendült. A program végén Bojtos Anita, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum főmuzeológusa ismertette a SOM programját, majd a vendégek tárlatvezetésen vehettek részt az intézmény állandó kiállításában.

Kapcsolódó írásaink