Kultúra

Romániában a könyvtárak fele bezárt az utóbbi három évtizedben

1999-ben még 6,1 millió olvasó, addig tavaly 2,1 millió ember kölcsönzött ki könyvet

Romániában a könyvtárak csaknem fele bezárt, a könyvtárlátogatók száma pedig harmadára csökkent az utóbbi néhány évtizedben – közölte hétfőn a Digi24.ro hírportál a statisztikai intézettől (INS) származó adatokat és saját kutatásának következtetéseit ismertetve.

Romániában a könyvtárak fele bezárt az utóbbi három évtizedben
Képünk illusztráció
Fotó: MH

A rendszerváltozás óta eltelt három évtizedben – 1995 és 1996 kivételével, amikor 277 új könyvtárat alapítottak – minden évben könyvtárak százait számolták fel Romániában, ahol 1990-ben még 16 665 ilyen intézmény létezett. Az országban jelenleg már csak 8458 nemzeti, egyetemi, szakosodott, iskolai, magán- vagy közkönyvtár működik.

A 19 millió lakosú Romániában tavaly 2,1 millió ember kölcsönzött ki (elvitelre vagy az olvasótermet igénybe véve) könyvet vagy más kiadványt a könyvtáraktól. Az INS adatai szerint 1999-ben még 6,1 millió olvasó vette igénybe a könyvtárak szolgáltatásait. A romániai könyvtáraknak 2019-ben még 3,1 millió rendszeres látogatójuk volt, egymillió olvasót tehát a világjárvány idején veszítettek el. A bukaresti Carol I. Egyetemi Könyvtárnak például a világjárvány előtti 9035 olvasójából 3944 maradt.

A 200 alkalmazottal működő és 59 betöltetlen állással rendelkező Román Nemzeti Könyvtár nyilvántartásában tavaly 107 194 felhasználó szerepelt, az Akadémiai Könyvtárnak 2019-ben 1482 olvasója volt.

A Digi24.ro azt írta, hogy az általuk megkeresett megyei könyvtárak közül alig néhány válaszolt a lap adatszolgáltatási igénylésére. A Szatmár megyei közkönyvtárban, ahol a látogatók mindegy 60 százaléka diák, a járvány előtti 3064-ről tavaly 1599-re csökkent a legalább egy könyvet kikölcsönzők száma. Paula-Maria Horotan könyvtárigazgató – az egészségügyi zárlat mellett – a digitális forradalomnak és a gyors lakosságfogyásnak tulajdonítja a nyomtatott kiadványok iránti érdeklődés drámai visszaesését.

Az egyik tanügyi szakszervezeti szövetség (FLSI) főtitkára a portál megkeresésére elmondta: bár minden iskolának rendelkeznie kellene könyvtárral és könyvtárossal, de 2000 óta nem mérték fel a könyvállományt, és az iskolák nem kaptak pénzt könyvvásárlásra.

A Digi24.ro rámutatott: 1990 óta 27 tisztségviselő fordult meg a kulturális miniszteri poszton, megannyi elképzeléssel az ország kultúrpolitikájáról. Egyikük, a tárcát két ízben is (2015, 2017) irányító Ionut Vulpescu, aki a könyv áfáját 9-ről 5 százalékra csökkentette, úgy értékelte: „Románia kulturálatlan országgá vált, az emberek nem olvasnak, a könyvnek szentelt megannyi ünnep – a könyvszeretők napja, a könyvvásárlók napja, az olvasás napja – csak képmutatás”.

A bukaresti Kulturális Minisztérium tavalyi jelentése alig néhány találatot ad ki a „könyvtár” keresőszóra: két történelmi könyvtárépület felújítására irányoztak elő költségvetési forrásokat, illetve a Románia Digitális Könyvtára projektről is szó van benne, amely több mint félmillió kulturális forrásanyag digitalizációját irányozza elő – mutat rá a hírportál összeállítása.

Kapcsolódó írásaink