Kultúra

Az antennás ember életműkönyve

Az építész, filmes, fotós, díszlettervező, dizájner, múzeumépítő, látványtervező és lakberendező F. Kovács Attila művei és könyvbemutatója a Kieselbach Galériában

A Terror Háza koncepciója, berendezése és harckocsija, a Várkert Bazár első világháborús kiállításának gázálarcos lova, Bódy Gábor Pszichéjének sosem volt formájú hintói, vagy a Tom George étterem és a felavatás előtt álló Puskás Múzeum. Mind, mind a Kossuth-díjas F. Kovács Attila munkái.

Az antennás ember életműkönyve
Az alkotó művei előtt
Fotó: MH/Purger Tamás

Kieselbach Tamásnak az a régi koncepciója, hogy az életműveket könyvekbe kell foglalni, mert óhatatlanul szétszóródnak, ismét valami egyedit eredményezett. Egy formabontó, fémes hatású albumot F. Kovács Attila munkásságáról. Amit egy kiállítás keretei között tegnap mutattak be a Kieselbach Galériában.

Az életműkönyv és a kiállítás
Az életműkönyv és a kiállítás
Fotó: MH/Purger Tamás

Egy ember, aki már a hetvenes évektől nem akar része lenni a masszának. Ami a viselkedésén, öltözködésén máig meglátszik, ugyanakkor szeret bezárkózni saját, titkos társaságába. Sokáig egyszerre él a Soroksári úti, gyárépületből kialakított loftlakásában és Londonban, ahol folyton kiállít, elad. A két helyszín között pedig a Nyugat-Szahara magasságában lévő, Spanyolországhoz tartozó Lanzarote szigetén, ezen a holdbéli tájon pihen és töltődik.

Az életműkönyv hátterében egy bútor-objekt
Az életműkönyv hátterében egy bútor objekt
Fotó: MH/Purger Tamás

Amit addig, no és a Terror Házával letett az asztalra, azért járt volt a Kossuth-díj. A sarokházból emlékmű, épület formájú szobor lett, amit beválasztottak a világ legjobb 13 ilyen építménye közé. Pedig emlékezhetünk, mennyit támadták a „pengefalakat”, nem sok hiányzott 2002–2003-ban ahhoz, hogy elbontassák azokat az újra hatalomra kerülők. De némi birkózás után maradtak, F. Kovács pedig megalkothatta az azóta sem látogatható Sorsok Házát és a hódmezővásárhelyi Emlékpont Múzeumot is.

A Terror Házának makettje a pengefallal
A Terror Házának makettje a pengefallal
Fotó: MH/Purger Tamás

Később a Várkert Bazár igazán egyedi, első világháborús kiállítását olyan döbbenetes installációkkal, mint a kiépített lövészárok, vagy az egyik teremben a lovaskatona, pikával, korabeli lószerszámokkal, no és a ló fején is az erre a célra rendszeresített, korabeli gázálarccal.

Az Új világ született című kiállítás gázálarcos lova
Az Új világ született című kiállítás gázálarcos lova
Fotó: Kieselbach.hu

Végül ki is hát F. (Ferenczfy)-Kovács Attila, teheti fel ezek után a tisztelt olvasó a kérdést, a választ pedig talán éppen a Kieselbach Tamás által már négy esztendeje szorgalmazott „életműkönyv” adja meg. Amely két évig készült F. Kovács és Rieder Gábor, az egy hétig nyitva tartó kiállítás kurátorának közös munkájával. Amelyhez Czakó Zsolt és Kecskés Barbara grafikusok is hozzájárultak a különleges, fémes dizájnnal, ami jelezni kívánja, hogy F. Kovács inkább a fémekben utazik, míg első mesterének, Makovecz Imrének a fa volt az alapanyaga.

Bútorok és szabadkőműves jelképek
Bútorok és szabadkőműves jelképek
Fotó: MH/Purger Tamás

F. Kovács Attila 1951-ben született Pécsen, és ötévesen már bele is csöppent a történelembe, mikor nagybátyja, a forradalmi bizottság elnöke magával vitte találkozóira. Mert a gyerekes apukákat az oroszok és a pufajkások is tovább engedték. Aztán még a középiskola előtt jött az építészet, a nyári gyakorlatokon pedig többek között a fémek megmunkálása. Így, ilyen háttérrel vették fel a Műegyetemre 1969-ben, a tanulás mellett dolgozott is, és Makovecz Imre tanítványa lett. Akivel hetente találkoztak, és aki Pilinszky és Nagy László mellett őt is „antennás embernek” tartotta. F. Kovács viszont nem akart megállapodni az organikus építészetnél, így talált egy teljesen új területet.

Szék a széken
Szék a széken
Fotó: MH/Purger Tamás

Bódy Gábort, aki éppen akkor toborozta Psziché című remekművéhez a csapatot, már ismerte korábbról. F. Kovács azokat a filmben többször is feltűnő, Vidovszky László zenéjére robogó hintókat tervezte, amelyek nagyban hozzájárultak a film különleges hangulatához. Aztán, talán féltékenységből, megszakadt ez a munkakapcsolat, de F. Kovács maradt a filmgyárban, és olyan sikerfilmek díszletvilágát álmodta meg és készítette el, mint Sándor Pál Szerencsés Dánielje, Enyedi Ildikó Bűvös vadásza, Jeles András Álombrigádja és Angyali üdvözlete. Szabó Istvánnak négy filmjében (Találkozás Vénusszal, Édes Emma, drága Böbe, Offenbach titka és A napfény íze) is ő jegyzi a díszleteket.

Vakolatkép régi vízmértékkel
Vakolatkép régi vízmértékkel
Fotó: MH/Purger Tamás

Majd 1986-ban meghívást kap a Torinói Királyi Operától, Wagner Ringjének kulisszáit kell megalkotnia, Lipcsében a Borisz Godunov színpadra állításában kapja ezt a szerepet, miközben ott pezseg a budapesti művészvilágban, a hajdani Bercsényi klubban és az FMK-ban. Dolgozik a feltörekvő generáció, Janisch Attila, Kamondy Zoltán filmjeiben, de képzőművészeti tevékenységet is folytat. A rendszerváltás környékén készülnek el a mázsás súlyú vasképei, amelyeken flexet használva rozsdás vaslemezekbe vágja, csiszolja kietlen gyárépületeit, lehanyatló, de izmos figuráit.

Inkább fémekkel dolgozik
Inkább fémmel dolgozik
Fotó: MH/Purger Tamás

Ez a munkásosztály (amúgy sosem volt) uralmának a végét, a rendszerváltást illusztráló, mutató sorozat aztán elkerül Nyugat-Berlinbe is, ahol a világsztár Jeff Koons is elismerően nyilatkozik róla. És ha már van mindenféle vas, flex és hegesztőapparátus, hát F. Kovács bútorokat is készít, Lugosi Béla Drakulája és az akkoriban futó Twin Peaks sorozat által inspirálva.

Egy fém objekt a kiállításról
Egy fém objekt a kiállításról
Fotó: MH/Purger Tamás

Aztán egyszer csak Hollywoodban találjuk, filmekben dolgozna, de kitör a filmesek hosszan elhúzódó sztrájkja. Ekkor hívja fel a régi barát, Fábry Sándor, hogy lenne itt egy rászabott munka. A Terror Házának megalkotása. Közben megjön John Frankenheimer rendező ajánlata, de hazajön, elvállalja, és a Könnyek termébe beleteszi saját családi történetét is. Mikor a nagybátyjáék disszidáláskor úgy vezették félre az üldözőiket, hogy több elemlámpát is felakasztottak a fákra, és a fegyveresek ezekre a szél mozgatta fényekre lőttek, nem a menekülőkre.

Az emlékhely munkák fotói
Az emlékhelymunkák fotói
Fotó: MH/Purger Tamás

A Terror Háza után jött Hódmezővásárhely és az Emlékpont, majd a Sorsok Háza is, de a komor történelem mellett belvárosi bárokat (Tom George, Leroy, Negro) is tervez, mert mégiscsak társasági ember. De mivel keresztény gyökerekkel bíró beavatatlan szabadkőműves is, magára tetováltatja a titkos társág szimbólumait.

Ilyen lesz a Puskás Múzeum
Ilyen lesz a Puskás Múzeum
Fotó: MH/Purger Tamás

Azok mellett a kereszténység és a zsidóság jelképvilága is erősen jelen van a kiállításon és a kurátor által „feneketlennek” nevezett életművében is, amelynek Rieder Gábor szándékai szerint az esszenciáját adná ez a sajnos csak szeptember 16-ig látogatható tárlat. Ezen, a már említett művek mellett ott vannak F. Kovács vörösréz-, kátrány- és alumíniumfestékkel készült, ipari objektumokat ábrázoló munkái, bútorai és bútor objektjei, akvarellel készült tervei és nagy múzeumépítészeti munkáinak fotográfiái, közöttük a megnyitás előtt álló Puskás Múzeum belső tereiről készült fényképek is.