Kultúra

Újabb ősnyomtatványok digitalizálását jelentette be a Batthyáneum könyvtár

Újabb ősnyomtatványok és dokumentumok digitalizálását jelentette be szerdán közösségi oldalán a Román Nemzeti Könyvtár alegységeként működő gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár.

Újabb ősnyomtatványok digitalizálását jelentette be a Batthyáneum könyvtár
Első lépésben a könyvtárban megtalálható 13 ősnyomtatványt és további 97 dokumentumot tesznek elérhetővé a régebben lefényképezettekkel együtt
Fotó: MH

A könyvtár azt közölte, hogy hosszú szünet után tavaly újraindította digitalizálási programját. Első lépésben a könyvtárban megtalálható 13 ősnyomtatványt és további 97 dokumentumot tesznek elérhetővé a régebben lefényképezettekkel együtt, de a digitalizálás folytatódik. Az értékes középkori dokumentumokat a Digitool.bibnat.ro oldalon tették közzé.

Az oldalon jelenleg 252 kézirat, 33 ősnyomtatvány és 97 történelmi dokumentum fényképe és román kivonata böngészhető. A dokumentumok között található többek között IV. (Kun) László király kiváltságokat rögzítő oklevelének átirata.

A gyulafehérvári Batthyáneum a legnagyobb értékű államosított tulajdon, amelyet az erdélyi magyar egyházak visszakértek a román államtól. Az ingatlan és a gyűjtemény visszaszolgáltatását azonban 2021 májusában jogerősen elutasította a román legfelsőbb bíróság.

A 65 ezer kötetes, 1650 középkori kéziratot is magában foglaló könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető kódexek és ősnyomtatványok háromnegyedét. A kódexek egyikét, a 810-ből származó Codex Aureust – amelyet borjúbőrből készült pergamenre írtak arany tintával – 25 millió dollárra (tízmilliárd forint) biztosították, amikor 2002-ben rövid időre Németországba szállították.

A kormány 1998-ban sürgősségi rendeletet fogadott el a Batthyáneum visszaszolgáltatásáról, ezt azonban nem hajtották végre. A későbbi kormányok Batthyány Ignác püspök végrendeletére hivatkozva úgy vélték, hogy a román állam is jogot formálhat a gyűjteményre. Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2012-ben már kártérítés fizetésére kötelezte a román államot amiatt, hogy 14 évig húzta a Batthyáneum restitúciós kérelmének elbírálását.

A tulajdonjogi perben eljáró Gyulafehérvári Táblabíróság, majd a legfelsőbb bíróság is arra hivatkozva utasította el végül a visszaszolgáltatást, hogy a könyvtárat és csillagvizsgálót magában foglaló épület 19. század végén történt telekkönyvezésekor a tulajdonoshoz azt írták be: „csillagda”. A bejegyzés arra utalt, hogy a Batthyáneum épületének legfelső szintjén csillagvizsgáló működött. Az egyház képviselői a per során azzal érveltek, hogy – a korabeli szabályoknak megfelelően – a tulajdont nemcsak a tulajdonos, hanem a rendeltetés szerint is telekkönyvezték, és a „csillagda” bejegyzés is a római katolikus egyházat fedi, amely az 1948-as kommunista államosításig egyedüli tulajdonosa volt a könyvtárnak.

Kapcsolódó írásaink