Kultúra
Hollywoodi és hazai klasszikusok a filmmaratonon
Jászai Marit is láthatjuk Kertész Mihály A tolonc című, több mint százéves alkotásában
Budapest, Bécs, Hollywood – Hollywood legendás magyar figuráival, Elvis Presley-vel, a Szárnyas fejvadásszal, a Macskafogóval, a Szelíd motorosokkal és ritkán látható filmcsemegékkel jön szeptember 13-tól a Budapesti Klasszikus Film Maraton, a főváros filmklasszikusokat felvonultató, nagyszabású fesztiválja – írja lapunkhoz eljuttatott közleményében a Nemzeti Filmintézet.
Évről évre olyan filmtörténeti gyöngyszemeket hoz el a magyar közönségnek a Budapesti Klasszikus Film Maraton, amelyeket sem előtte, sem utána nem lehet nagyvásznon látni. Az idei fókusz „Budapest, Bécs, Hollywood” alkotóin van, a köréjük felfűzött fesztivál rögtön ilyen gyöngyszemmel veszi kezdetét. A nyitónapon, szeptember 13-án az Uránia Moziban láthatja a közönség az Oscar-díjas Kertész Mihály egyik remekművét, a King Creole-t, amely főszerepében Elvis Presley – saját bevallása szerint is – élete legjobb színészi alakítását nyújtja a szintén nagyszerű Walter Matthau mellett.
A Szent István téren, a szabad ég alatt élvezhetik újra a nézők a negyven éve bemutatott Szárnyas fejvadászt, illetve itt vetítik a legsikeresebb magyar rajzfilmet a Macskafogót is, ahol a szervezők a legkisebbeknek Safranek-, Teufelé és Grabowskiéálarcot osztanak ki, és arra buzdítják a közönséget, hogy hangosan mondják a legendás figurákkal együtt a film nagy poénjait. Szintén a bazilika előtti óriásvásznon élvezhetjük a Győri Filharmonikus Zenekar koncertjével az 1914-es A tolonc című Kertész Mihály-filmet, Jászai Marival a főszerepben és az amerikai filmművészetet megreformáló Szelíd motorosokat is. Az örök szabadságvágynak emléket állító klasszikus az 1956-ban kivándorolt magyar operatőr, Kovács László munkáját dicséri.
A neves alkotó visszatérő szereplője lesz a 2022-es maratonnak. Látható lesz tőle a szabad fegyverviselés és az elszabaduló erőszak összefüggéseire rátapintó Célpontok, továbbá a Papírhold és a Szelíd motorosok után szintén Dennis Hopperrel készített, Az utolsó mozifilm. Igazi meglepetésként a róla és operatőr barátjáról, a Hollywoodban szintén nagy karriert befutó Zsigmond Vilmosról szóló Nincs szükség feliratra: László és Vilmos című, személyes emlékeket idéző dokumentumfilm.
A filmmaraton számtalan alkalmat ad az alkotókkal való találkozásra is. Eljön Budapestre a cannes-i filmfesztivál és a Lumière Intézet igazgatója, Thierry Frémaux, és élő narrációjával mutatja be le a Lumière! – A kaland kezdete című filmjét, amiben a Lumière fivérek által forgatott felvételek fennmaradt, digitálisan restaurált képkockáit fűzte össze egyetlen alkotássá, utána pedig az egyik utolsó francia némafilmet fogja bemutatni, amelyet Szabó Ádám tangóharmonika-művész kísér zenéjével élőben.
Szintén páratlan hangulatú filmélménynek ígérkezik a Dögkeselyű bemutatója, amelyet András Ferenc rendező és Ragályi Elemér operatőr fog felvezetni. A Napló gyermekeimnek vetítésén Bánsági Ildikó vesz részt, az elragadó Galambos Erzsi az első filmszerepéről, a Csendes otthonról mesél majd a film vetítése előtt, míg a Sziget a szárazföldön előadásán Ember Judit rendező, illetve Ragályi Elemér operatőr köszönti a nézőket.
A 65 éves Pannónia Filmstúdió animációs remekműveit kísérő beszélgetésben Ternovszky Béla és Orosz István rendezőktől, Bacsó Zoltán operatőrtől és Kő Edit gyártásvezetőtől hallhatnak kulisszatitkokat az egykori legendás filmstúdióról.
A tengerentúli álomgyár hozzájuk hasonlóan sokaknak adott lehetőséget tehetségük újbóli kibontakoztatására, miután maguk mögött hagyták Európát. Az egyik legsikeresebb korai magyar hangosfilmet, a Hyppolit, a lakájt jegyző rendező, Székely István is Amerikában folytatta karrierjét. Az idei fesztiválon az Üres diadal című film noirjával bizonyítja, hogy nem csupán komédiák készítéséhez volt érzéke. A könnyű műfajban maradandót alkotó Szőke Szakáll viszont maradt a kaptafánál. Hollywoodi vígjátékai közül a Karácsony Connecticutban lesz megtekinthető a Budapesti Klasszikus Film Maratonon, amelyben a séf bőrébe bújva „tanította” meg Amerikát a magyar gulyás szeretetére.
Kertész Mihály gazdag hollywoodi és azt megelőző pályafutásának alkotásaiból is bő merítést nyújt az idei program. Műsorra tűzik tőle a Hét tenger ördögét, a Tengeri farkast, A botrány szelét, a Casablancat és a még Európában forgatott némafilmjei közül a Pesten, Jászai Marival készített A toloncot, illetve a Bécsben felvett Az ifjú Medardust.
