Kultúra
A Fodor-ház
Utazások a magyar Erdélyben
A csíksomlyói Fodor-ház ámbitusának háromszögében ott áll az építtetés éve, 1875. A fellendülés esztendei voltak ezek az ország történetében, de ezt a fellendülést háború és véres megtorlás előzte meg. Mikor is a legjobbjaink küzdöttek előbb az iszonyú túlerővel a magyar szabadságért, majd pedig jött a megtorlás, és szerencséje volt annak a honvédtisztnek, akinek csak közkatonaként kellett szolgálnia a Habsburgokat itáliai háborújukban.
Ilyen kényszerközlegény volt az 1826-ban született Fodor Ignácz is, a csíkcsekefalvi Fodorok családjából, akik még 1655-ben, II. Rákóczi Györgytől, az Erdélyre romlást hozó fejedelemtől kapták a lófő nemességet.
Fodor Ignácz Csíkszeredában érettségizett, majd a katonai pályát választotta, Kézdivásárhelyen kadétoskodott. Gál Sándornak, a későbbi híres parancsnoknak volt a tanítványa, majd pedig huszár századosként a segédtisztje. Ott forgolódott a vízaknai, szászvárosi, szászsebesi csatákban, majd a Piski hídnál is. Ő fedezte Perczel Mór visszavonulását Orsovánál, majd maga is Vidinben, az emigránsok között kötött ki.
Innen ment haza két esztendő múltán, mert büntetlenséget ígértek neki. De csak a haditörvényszék elé állították, lefokozták, és közlegényként besorozták egy gyalogezredbe. Büntetését letöltve jogi tanulmányokat folytatott, majd 1855-ben feleségül vette kászonjakabfalvi László Annát, László József vajdahunyadi bányanagy leányát. Ez a László József is lelkes hazafi volt, ő szállásolta el Vajdahunyadon az Erdélybe érkező Bem Józsefet és vele együtt Petőfi Sándort. Amiért is Szebenben börtönbe vetették, de hát így ment ez akkoriban.
Fodor Ignácz, aki a Függetlenségi Párt megyei vezetője volt, és jogászként a gimesi csángók erdőbirtokait is védte, tehetős ember lett, és boldog házasságban élt nejével, aki kilenc gyermeket szült neki. Együtt építették fel 1875-re a most is álló kúriájukat, ami a Fodorok még három nemzedékének adott otthont.
A felnőttkort megélt öt gyermek olyan unokákkal örvendeztette meg a nagyszülőket, mint Oláh Gusztáv, a kétszeres Kossuth-díjas operaénekes, vagy az 1903-ban, a napvilágot a Fodor-házban meglátó Fodor Pál, akiből már Budapesten lett út-, híd- és vasútépítő mérnök. De tudományát hazahozta Csíkba, ahol az Erdélyi Magyar Gazdaegylet vezetője lett.
Az alma tehát nem esett messze a fájától, hiszen Fodor Ignácz volt az első, aki cséplőgépet hozott Csíkba, így az unoka is jeles mezőgazdasági innovációkat hajtott végre. Hogy aztán a „kicsiny magyar időben” utász századparancsnokként próbálja meg a lehetetlent, megvédeni az országot az oroszoktól és a visszatérő románoktól.
Fodor Pált aztán egészen az amerikai fogságig sodorta nyugatra a háború, akik pedig egyszerűen átadták az oroszoknak. De innen is sikerült hazatérnie, sőt időközben ki is dolgozott társaival egy olyan lakosságcsere tervet, amellyel szerinte igazságosan meg lehetne osztani Erdélyt a magyarok és a románok között.
A tervet, amely szerint 1 350 000 magyar és mintegy 850 000 román került volna magyar fennhatóság alá, még Márton Áron püspöknek is megmutatta, de végül ez az elképzelés lett a veszte.
1957-ben fogták le Hajdu Leánder, Szőcs Izidor, Szentmártoni Odorik ferences szerzetesekkel és Csiha Kálmán későbbi református püspökkel együtt. Mindenkit elítéltek, természetesen Fodor Pál kapta a legsúlyosabb büntetést: 25 év fogságot és teljes vagyonelkobzást. Így lett a román államé a Kájoni János utca 1-es szám alatt álló Fodor-ház, amelyből német származású, de annál magyarszívűbb feleségét, Annemarie von Dobschützöt és két ikerfiát, Imrét és ifjabb Pált is kikergették.
Utóbbiakat még a bukaresti műszaki egyetemről is kizárták, segédmunkásként kellett dolgozniuk, csak 1965-re fejezhették be a tanulmányaikat. Ők 1937-ben születtek a Fodor-házban, és ugyancsak sokat tettek a székelységért, az erdélyi magyarságért.
Fodor Imre Marosvásárhely sikeres polgármestereként és a Székely Nemzeti Tanács elnökeként, ifjabb Fodor Pál pedig a háttérben, többek között a házzal szemben megépített sípálya támogatójaként. Az állam kezei között romossá pusztuló házat pedig közös döntéssel 2003-ban a Csibész Alapítványnak adták, a 2021 októberére teljeskörűen felújított épület ma szállásként hasznosul.
A Székely Hadosztály bevezetőben is említett, szepsibükszádi, szürke kövekből kifaragott emlékművén három katona alakját és a koronás turult is megtaláljuk. Felirata szerint azért állították, hogy „dicsérje ez a jel a végveszélyben is cselekvőképes hazaszeretetet”. Aztán van a Fodor-ház kertjének egy másik szobor-lakója is. Róla viszont most nem mesélnék, ha valaki arra jár, biztosan rá fog ismerni, már csak jellegzetes vonásai miatt is.
