Kultúra

Otthon és műemlék: újranyit a váci püspöki palota

Augusztustól ismét megnyitja kapuit a váci Püspöki Palota, ahol Marton Zsolt váci megyéspüspök a püspöki palotában személyesen is tart majd vezetéseket – tájékoztatta lapunkat az egyházmegye.

Otthon és műemlék: újranyit a váci püspöki palota
Marton Zsolt, váci megyés püspök
Fotó: Váci Egyházmegye

A palota és a hozzá kapcsolódó kert a hajdani püspökváros középpontjában, Vác belvárosában helyezkedik el. Történetének csaknem kétszázötven éve alatt huszonegy püspök, illetve kormányzó lakta az országos műemléki jelentőségű palotát, amely jelenleg is a főpásztor, Marton Zsolt lakhelyeként működik, és máig őrzi múltjának különleges tárgyi, szellemi értékeit.

Az érdeklődők többek között megtekinthetik az egykori szalonokat és a püspöki tárgyalót, valamint az egyedülálló szecessziós dekorációval rendelkező egykori püspöki irodát. Bepillantást kaphatnak a palota és az egyházmegyei központ hétköznapjaiba és – az épület mai funkciójából fakadóan könnyen lehet, hogy személyesen üdvözli őket Marton Zsolt.

A főpásztor a váci egyházmegye honlapján maga is látogatásra buzdít mindenkit. Mint írja, örömmel várják az érdeklődőket a patinás épületben, amely 18. századi püspök elődjének, Migazzi Kristófnak kezdeményezésére készült el.

„Nevéhez fűződik a váci Nagyboldogasszony-székesegyház megépíttetése is, valamint a mai Vác barokk arculatának és számos meghatározó épületének a megszületése. Vác és benne a püspöki palota igazi kincseket rejt! Jöjjenek és fedezzék fel! Legyenek vendégeim a váci püspöki palotában!” – fűzi hozzá a megyéspüspök.
Bejelentkezni a [email protected] címen lehet. 

A klasszicizáló barokk épület és kertje szervezett formában, idegenvezetéssel lesz látogatható. A csoportos vezetés minden pénteken és szombaton 11 órakor indul, az első alkalom augusztus 5-én, pénteken lesz. Előzetes bejelentkezéssel ettől eltérő időpontokban is meg lehet majd nézni az épületet, a váci lakosok pedig lakcímkártya felmutatásával minden hónap utolsó szombatján – mint a főpásztor, Marton Zsolt megyéspüspök vendégei – ingyenesen vehetnek részt a püspöki idegenvezetésen.

Mint azt korábban megírtuk, idén zajlik a főpásztor által is említett Nagyboldogasszony-székesegyház eredeti díszítő vagy architektúra-falfestésének helyreállítása is.

A munkálatok részeként restaurálják a főoltár és a kupola freskóit, amelyeket a kor legjelentősebb osztrák festője, Franz Anton Maulbertsch alkotott. A templom alapkőletétele 1762. május 24-én történt, tíz évvel később, 1772. augusztus 15-én pedig föl is szentelték Nagyboldogasszony és Szent Mihály tiszteletére. A székesegyház akkor az ország egyik legnagyobb katedrálisa volt. A most zajló helyreállítás célja, hogy a felszentelés 250. évfordulóját ünneplő templom visszanyerje hajdani szépségét.

Kapcsolódó írásaink