Kultúra
Megemlékezés a legbátrabb magyar faluban
Az 1919. augusztus 12-től tartó délszláv intervenció ellenére azonban a győztesek visszaadták a települést Magyarországnak. A döntést taktikai okokkal magyarázva a jugoszláv királyi csapatok nem hagyták el az általuk megszállt és Somorovcinak nevezett községet. A szomszédos Kerca települést nem foglalták el, de attól délre egészen a Muráig szinte az összes falut hatalmukba kerítették.
A településen élők, akik nem nyugodtak bele szülőföldjük megszállásba, fegyvert ragadtak, így adva tudtára a győzteseknek, hogy a falu lakói, ha kell, az életük árán is, de vissza akarnak térni Magyarországhoz. Az akkori drámai eseményekről írt könyvet a falu szülöttje Soós Kálmán, a Tántoríthatatlan bátorsággal címet viselő kötetet a mostani ünnepségsorozat keretében V. Németh Zsolt miniszterelnöki biztos, országgyűlési képviselő mutatja be az érdeklődőknek.
Soós Kálmán, így ír az akkori eseményekről: 1920. augusztus elsején este Rankay József hadnagy, a vasi határőrzászlóalj kercai őrsparancsnoka tizenhét katonájának utasítást adott Szomoróc visszafoglalására. A két falu között, a patak közelében csatlakoztak hozzájuk a szomoróci gazdák, és éjfél előtt egy órával közösen megrohamozták a granicsárok „karauláját”.
Kézigránátokat robbantottak, a levegőbe lövöldöztek. A szláv katonák egy része fejvesztve elmenekült Domonkosfa felé, hármat elfogtak a felszabadítók. A jugoszláv királyi erők azonban erősítést küldtek, és a jóval nagyobb túlerőt látva Rankay hadnagy egy idő után kényszerűen visszavonult Kercára… Több mint két évet kellett még várniuk a falu lakóinak, hogy újra Szomorócnak nevezhessék a lakóhelyüket.
A határkiigazító bizottság döntése alapján – valószínűleg jelentős mértékben a bátor kiállásnak is köszönhetően – Szomorócot vissza kellett adni Magyarországnak, kilencszáztizenkét nap után, 1922. február 9-én újra szabad és magyar lett a község. Ebben nagy szerepe volt az augusztusi fegyveres felkelésnek és a huszonhárom bátor szomoróci gazdának. A megszállók kiűzésére emlékeztet a Szomoróc falurészen álló népi harangláb, amelyet újraöntettek, ezzel a felirattal:„Jugoszláv uralom alóli felszabadulás emlékére szerezte SZOMORÓCZ község lakossága 1922. évében. (A két falu 1941-ben egyesült, 1943-óta nevezik Kercaszomornak.)
A bátor tettet ismerte el 2008-ban az Országgyűlés, amikor Kercaszomornak a Communitas Fortissima – „Legbátrabb Falu” címet adományozta, a törvényt valamennyi párt megszavazta.
A hétvégi megemlékezésen ünnepi beszédet mond V. Németh Zsolt, a megemlékezés keretében más mellett hallható lesz az őrségi Előretolt Helyőrség klasszikusrock-koncertje, az Ismerős Arcok Teleki Pál-érdemérmes zenekar ünnepi tisztelgő előadása, de lesz hálaadó istentisztelet, díszpolgári cím átadása, címer- és zászlóavató. Fellép a muravidéki Kontrabant együttes is, valamint megnyitják Nemzetegyesítés címerekkel címmel Pécsi L. Dániel jelképművész kiállítását. A Faluházban megtekinthető a Fortissimi Alapítvány kiállítása az 1920. évi szomoróci felkelés hőseiről.
