Kultúra

Az emberi gondolkodás titkainak nyomában

Az emberi agy működésének visszafejtése az univerzum legmeghatározóbb projektje – állítja Ray Kurzweil, a világ egyik vezető feltalálója, jövőkutatója. Az amerikai szerző az ember és a gép civilizációja legfontosabb küldetésének az agy fordított jellegű, mesterséges megalkotását tartja, a Pallas Athéné Könyvkiadó gondozásában most megjelent, Hogyan alkossunk elmét? című kötetében is ezzel a témával foglalkozik. Ennek első lépése az agy pontos működésének megértése, hogy ezekkel az ismeretekkel még intelligensebb gépeket hozzunk létre.

Az emberi gondolkodás titkainak nyomában
Ray Kurzweil kötetében az emberi agy működésének titkait kutatja
Fotó: PABooks

Több ezer tudós és mérnök részvételével jelenleg is zajlik az a nagyszabású vállalkozás, amelynek célja, hogy feltárja az emberi agy titkait. A kötet sorra veszi, miként működik, hogyan tárolja az emlékeket, információkat, hogyan hívja elő őket, hogyan zajlik a döntés folyamata, és milyen következményekkel járhat a világ problémáinak kezelésében, ha az intelligenciánkat jelentősen megnöveljük. Érdekfeszítően vizsgálja az érzelmi és az erkölcsi intelligenciát, a tudat eredetét, az ember kiszámíthatóságát és a szabad akaratot, továbbá felvázolja azt a radikális lehetőséget is, hogy az ember egyesül az általa létrehozott intelligens technológiával.

A projekt igazi áttörést jelentő része az agyi neocortex különböző szintjei működésének reprodukálása. Itt, az észlelésért, a memóriáért és a kritikus gondolkodásért felelős agyterületen játszódik le ugyanis a rekurzív, hierarchikus gondolkodás folyamata. Nagymértékben ismétlődő struktúrákból áll, és lehetővé teszi, hogy az ember tetszőleges összetettségű gondolati struktúrákat hozzon létre. A szerző bemutatja az általa megalkotott agyi mintázatfelismerési elméletet: a neocortex alapvető működési algoritmusát.

A kötet áttekinti azt is, hogy az agy mintázatfelismerési elmélete milyen válaszokat ad az embert régóta foglalkoztató kérdésekre. Ennek során szó esik az ősagyunkról is – amely még az emlőssé válásunk előtt fejlődött ki –, hiszen nem tűnt el nyomtalanul. Valójában még mindig ez adja a legtöbb motivációt akkor, ha kielégülést keresünk, vagy el akarjuk kerülni a veszélyeket. Ezeket a célokat azonban a neocortex szabályozza, amely mind tömegét, mint tevékenységét tekintve uralja az emberi agyat. A neocortex különböző területeit a biológiai evolúció különböző mintázatokra optimalizálta.

Például a szerelem jelenségét vizsgálva kifejti, hogy evolúciós nézőpontból szemlélve csak azért létezik, hogy kielégítse a neocortex szükségleteit. Ha nem rendelkeznénk neocortexszel, akkor maga a nemi vágy elég lenne a szaporodás biztosításához. A neocortex a biológia legnagyobb vívmánya. A szerelemről szóló versek – és az összes többi szellemi termékünk – pedig a neocortexünk legnagyobb találmányai – írja.

A biológiai evolúció által létrehozott legutolsó találmány, a neocortex elkerülhetetlenül elvezet az emberiség legutolsó találmányához: a valóban intelligens gépekhez. A biológiai evolúció sem áll meg, de a technológiai evolúció hozzá képest milliószor gyorsabban halad.

Az évszázad végére eljutunk a számítástechnika határáig, a számítástechnikára alkalmazott fizikai törvények alapján. Az így szervezett anyagot és energiát „komputróniumnak” nevezik, amely minden részében sokkal erősebb, mint az emberi agy. Ez nem csupán számításokat jelent, hanem intelligens algoritmusokkal lesz feltöltve, amelyek felölelik az emberi és a gépi tudás egészét. Idővel a galaxisunk aprócska, erre a célra alkalmas szegletében a tömeg és az energia nagy részét komputróniummá alakítjuk át. Majd kiterjesztjük a galaxis és az univerzum többi részére.

A 22. század elején az ember–gép civilizáció stratégiai kulcskérdése lesz, hogy meg tudjuk-e haladni vagy más módon megkerülni a fénysebesség szabta határt – teszi hozzá.

Ray Kurzweil a világ egyik vezető feltalálója, jövőkutatója, akinek immár harminc éve beválnak a jóslatai. A Wall Street Journal szavai szerint „nyughatatlan zseni”, a Forbes magazin pedig „a végső gondolkodógépnek” nevezte. Az Inc. magazin a legjobb vállalkozók közé választotta, és „Thomas Edison méltó örököseként” írt róla. Az optikai karakterfelismerés, a szöveg–beszéd szintézis és a beszédfelismerés az úttörője. A versenyzongora és egyéb zenekari hangszerek hangzását reprodukáló szintetizátor fő feltalálója.

Kapcsolódó írásaink

Hét év az értékteremtés jegyében

ĀA Magyar Nemzeti Bank határozott célja, hogy oktatási programokon és intézményeken keresztül is támogassa a magyar gazdaságot, válaszokat keressen a pénzügy, a fenntarthatóság, a közgazdaságtan aktuális kihívásaira.