Kultúra
Film készül a negyven éve elhunyt Radics Béláról
A gitárkirály négy legendás Kádár-kori koncertjét rekonstruálják az októberben bemutatásra kerülő életrajzi filmben
– Több dokumentum is elérhető a neten Radics Béla történetéről, a magyar beat-rock-rhythm’n’ blues kezdeteiről. Készül végre egy játékfilm is?
– Nagyon különleges film lesz, reményeink szerint. Zenés életrajzi film, amelyben másképp keverednek a dokumentumfilmes és játékfilmes elemek, mint szokásos, és más filmes műfajok is jelen lesznek. Nem akartunk műfaji korlátokat szabni ebben a filmben.
– Ez az attitűd illik is RB kapitány emlékéhez. Miről szól a film?
– A Szentesi Zöldi László alap-forgatókönyve, Bálint Csaba (Rockmúzeum) kutatásai alapján létrejött forgatókönyv gyerekkorától haláláig kíséri végig az életét, zenei pályafutását. Látjuk úttörő tehetségkutató versenyen, amelyet megnyert, követjük, ahogy megismeri azt az angolszász zenét a Shadowst, a Creamet, később Jimi Hendrixet, ezeket a zenéket a kezdeti időkben tűpontosan játszotta, mielőtt saját számokat írt. Bemutatjuk a stúdiómunkát, és négy koncertet – amelyen négy különböző együttesével, az Atlantisszal, a Sakk-Mattal, a Taurussal és a Tűzkerékkel játszott – reprodukálunk a filmben.
– Bátor vállalkozás. Hatalmas a nézők és a rajongók elvárása, de alig van régi felvétel, és azok sem túl jók.
– Lényegében az akkori zenéket alkalmaztuk korunkhoz. A régi soundokat igyekszünk bemutatni mai technikai feltételekkel, mai igényeknek megfelelően, vagyis úgy kell szólnia a zenének, hogy az a mai zenei világban élők számára is értelmezhető, mi több: maradandó legyen. Szeretném, ha ezek a felvételek ugyanazt váltanák ki a nézőkből, mint amit annak idején Radics Béla eredeti gitárjátéka.
– Ki fog gitározni a filmben?
– Alapi István. Sokan talán fel sem fogják, milyen kiváló gitárosaink voltak és vannak. A szocializmus idejéből keresgéltem zenéket, többek közt jugoszláv és lengyel együtteseket is meghallgattam, de szerintem a nyomukba sem értek az akkori magyar zenészeknek, zenei világnak. A mieink már negyven-ötven éve világslágereket írtak, csak magyarul, nekünk. De a legjobbat kaptuk tőlük. Szerintem ez ma is így van, nem kis mértékben Radicsnak köszönhetően.
– Visszatérve a koncertfelvételekre, azt a bizonyos soundot hogyan sikerült létrehozni?
– Ez is Alapi István érdeme. István hihetetlen zenei intelligenciája, kivételes képességei tették ezt lehetővé.
– Kik alakítják a főbb szerepeket?
– A kisfiú Radicsot Stépán-Kovács András játssza, a felnőtt Radics Rák Zoltán lesz, apja Trill Zsolt, anyja Zsurzs Kati. Som Lajost Király Attila személyesíti meg, Fenyvesi elvtárs bőrébe Bede-Fazekas Szabolcs bújik. De számos magyar zenész is felbukkan a filmben, sokszor alig felismerhetően: Vilmányi Gábor, Vörös István, Rudán Joe, Mátyás Attila, Hrutka Róbert, Tiszai Vivien és sokan mások.
– Azt hiszem, 2022-ben is elengedhetetlen, hogy a szem- és kortanúk, zenésztársak, a Radicsot személyesen ismerők megszólaljanak egy ilyen filmben.
– Radics Béla különböző formációkban összesen több, mint ötven emberrel játszott. Sokakat megszólaltattunk filmben, de mindenkit nem tudtunk, és ez nagy fájdalmam. Póka Egon, Balázs Fecó… Mire elindultunk a filmmel, többen is meghaltak azok közül a legfontosabb zenészek közül, akik a stáblistámon voltak. Még tart egyébként a forgatás, de már elkezdődött a vágás. Nagyon reméljük, hogy például Tátrai Tibor benne lesz a filmünkben, vele a közeli jövőben tervezek egy hosszabb forgatást, és az ő személyéhez kapcsolódó zenei meglepetést is.
– Miben lesz döntően más ez a film, mint a korábbi dokumentumfilmek?
– Reménykedjünk, hogy így lesz. Például abban lehet más, hogy egészen rövid jelenetek, néhány mondatos megszólalások erejéig, pici szerepekben az egykori szemtanúk és zenésztársak között nagyon érdekes személyiségek is megjelennek benne. Igazából megírt szerepet játszanak,majd, kinéznek a filmből, és kommentálják a jelenetet. Ebből rendszert csináltam, fontos koncepció lett. Szerepel a filmben többek közt Sankó László, akinek az együttesében a legkorábbi időkben játszott Radics Béla. Később Sankó kezdte el őt itatni.
– De miért?
– Mert úgy gondolta, Jimi Hendrixet és a többi progresszív zenét nem lehet józanul játszani. Sok érdekesség lesz a filmben nem csak tartalmilag, de stílusában is. Egy régi, Kádár-kori tévéműsort, a Családi kört idéző jelenetben felbukkan Csernus Imre is, de megjelenik a korabeli Kék Fény újragondolva, Szabó Sipos Barnabással.
– A reklámipar csontig rágta az olyan kifejezéseket, mint rocklegenda, vagy gitárkirály. De mégis mit jelentenek ezek Radics Béla esetében?
– Ő volt az első gitárkirály, nem csak Magyarországon, hanem szerintem egész Kelet-Európában is. Nagyon magas színvonalon zenélt, és nem kötött kompromisszumokat. Karizmatikus figura volt. Ha a színpadon állt, mindenki őt figyelte. Tízezrek mentek el a koncertjeire. Mégis alig maradt utána lemez, hangfelvétel, így emlékekben, beszélgetésekben, dalai továbbjátszásában, és leginkább az utókorra gyakorolt hatásában él tovább.
– Mivel tudta ennyire megmozgatni annak idején az embereket?
– A zenéjével, a gitárjátékával, a lényével. Ő volt az első. Azt mondta, hogy ő a gitárjával csinál forradalmat. Zenei forradalmat természetesen. Ezeknek a mondatoknak nem igazán örült a kommunista hatalom, nem tett jót Béla karrierjének. Nagyon reménykedett, hogy a legjobbak közé emelkedhet, lehet lemeze, minden értelemben híres lehet, és majd egyszer a lemezkiadónak is ő diktálja a feltételeket. Nem így történt.
– Éppenséggel híres lett.
–Híres lett, de általánosságban, az állami médiumokbam elismert soha. Míg majdnem mindenki más sikeres lett a körülötte zenélők közül: Som Lajos, Balázs Fecó, Póka Egon, Tátrai Tibor, Deák Bill Gyula, Demjén Ferenc, Hobo…
– A napokban Ferenczi György azt nyilatkozta lapunkban (2022. július 8.), hogy a magyar rock és rhythm n’ blues ösvényeit Radicstól kezdődően a rockzenészek maguk taposták ki, nem nyugati minták után mentek.
– Nem is csinálhatták másképp a Kádár-korban, a semmiből, a nagy nihilből kellett megteremteniük mindent, kitaposniuk az utakat. De Radics Béla nem a többinek akarta kitaposni az ösvényt, hanem magának, hogy a csúcsra érhessen, csak közben egyáltalán nem akart megfelelni a hatalomnak, a Hanglemezgyártó Vállallat kéréseinek, és így nem születhettek meg azok a nagylemezek, amikre annyira vágyott.
– Volt egy száma, A megátkozott ember címmel, Ön ugyanezt a címet adta a most készülő filmnek. Ön szerint miért volt megátkozott ember Radics Béla?
– Átkozottul tehetséges volt, és átkozottul nem hagyták érvényesülni. Mintha egy átok húzta volna vissza őt, mondhatjuk így is. A hatalom vele birkózott, őt lehetetlenítette el, a többieket hagyta futni, vagyis támogatta és tűrte. Bélának a három Té-ből (támogatás, tűrés, tiltás) a harmadik jutott. Így zenélhetett a Piramis, a Hobo Blues Band, a Korál. A díszsorfal – amit képletesen szólva a zenészek állnak a készülő filmben Radics Béla két oldalán, filmszerepükkel is fejet hajtva – ennek a hősiességnek, hitelességnek és áldozatnak szól.
– Beszéljünk az operatőri munkáról.
– A filmnek két operatőre van: az Aranyszem-díjas Gratz Márk és én. Fantasztikus szimbiózisban dolgoztunk Márkkal. Ő a játékfilmes részeket vette fel, én pedig a koncertfelvételeket és a riportokat forgattam.
– Miért fogott ön is kamerát?
– Harminc éve forgatok, operatőrként és rendező-operatőrként is dolgozom. Szerintem ez a leosztás volt a legjobb ebben az esetben. Nekem a zenés megközelítések, Márknak a klasszikus játékfilmes megvalósítások fekszenek jobban.
– Milyen helyszíneken játszódik a film?
– A Csepeli Munkásotthonban, a csepeli Radnóti Miklós Művelődési Házban… és még sok helyen.
– Vagyis eredeti helyszíneken is.
– Igen. De arra is nagy gondot fordítottunk, hogy nagyon pontosan felépítsük azt a konyhát, ahol Radics Béla mindennapjaiban élt, és ahol fogadta azokat, akik meglátogatták.
