Kultúra
Múzsák a Balatonnál
Városi kiállításon a Szigligeti Alkotóház története

Péntektől október 9-ig különleges tárlat segítségével ismerhetjük meg közelebbről a híres Szigligeti alkotóház, azaz az Esterházy-kúria történetét. A házat a mai napig üzemeltető MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. ugyanis szimbolikusan megnyitja Szigliget egyik legemblematikusabb helyszínének kapuit, hogy az érdeklődők felfedezhessék a ház falain belül megalkotott kulturális értékeket.
A Kelecsényi László György Balázs Béla-díjas magyar író, filmtörténész, Stekovics Gáspár képzőművész, fotográfus és a Szigliget Község Önkormányzata szakmai segítségével létrejött kiállítás bemutatja magát az épületet, az Esterházy-kastélyt és a nagymúltú intézményt is.
„Szigliget hívei között is a leghívebbek közé tartozom. Létének első percétől fogva látogatom az íróházat, felkutattam a kert minden centijét, végiglaktam a kastély minden szobáját, ácsorogtam az Öregtorony shakespeare-i romjai között, húzattam fogat tapolcai fogorvossal, szaladgáltam pelék után a padláson, hallgattam Lukács bácsit, a mesemondó csőszt. Nyújt Szigliget csöndet és társasjátékot, telet és nyarat, nyújtja mindenekfölött azt a (civilizált) természetet, amelyből sokunknak nem jutna már egy falat sem Szigliget nélkül, mert Szigliget gyönyörű, mert Szigliget kimeríthetetlen” – írta az Alkotóházról az idén száz éve született Nemes Nagy Ágnes.
Az Esterházy-kastély elődjének számító barokk nemesi kúriát feltehetően 1785–1787 körül építették. A második világháború után államosított épület az ötvenes évek óta az írók alkotóházaként működik. A kultikus helyszín lehetőséget nyújtott az elmélyült alkotómunkára, de kiváló helyszíne volt a társasági és kulturális életnek, valamint az önfeledt nyaralásnak is. A legnevesebb írók közül Fekete Istvánt, Juhász Ferencet, Karinthy Ferencet, Kassák Lajost, Kertész Imrét, Nagy Lászlót, Nemes Nagy Ágnest, Örkény Istvánt és Weöres Sándort is visszatérő vendégként üdvözölhették a szigligetiek, de megfordult itt Szabó Magda, Pilinszky János, valamint Zelk Zoltán is.
A MANK közleménye szerint az Alkotóház története és az itt született műalkotások sora kimeríthetetlen ismeretanyagot foglal magába, amelyek legizgalmasabb epizódjait ragadta meg Sipos Tünde művészettörténész-kurátor, hogy az irodalmi és képzőművészeti alkotások tükrében megismerhessük annak inspiratív közegét. Ezenkívül bepillantást nyerhetünk az arborétum egyedülálló környezetébe is, megismerhetjük a lakószobák kulisszatitkait, és az elkapott pillanatok tükrében megbizonyosodhatunk az itt kibontakozó társasági élet kiváltságosan jó hangulatáról is.
A kiállításon archív fotókból és azokhoz tartozó leírásokból rajzolódik ki a Szigligeti Alkotóház színes, izgalmas világa. Láthatjuk, ahogy Füst Milán egyik könyvén dolgozik, elolvashatjuk, mit mondott a házról Esterházy Péter, vagy hogyan mesélt Szigligetről Makk Károly. Megelevenedik Karinthy Ferenc és Fekete István alakja, megtudhatjuk, milyen volt a fürdőélet a községben, és milyen játékokkal múlatták az időt
a művészek.
A kiállítás a Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa támogatásával és velük együttműködve kerül megrendezésre, a kiemelt régiós-művészeti projekt, a KultHáló részeként.