Kultúra

„Óda” egy könnyezőpálmához

Növények országa – A környezettudatos Y generáció kiállítása a Budapest Galériában

Növények országa címmel látható tizenegy Y generációs képzőművész kiállítása a Budapest Galéria Lajos utcai részlegének patinás tereiben. Olyan művészek tárlata, akiket valamilyen módon, de hatványozottan foglalkoztat a bennünket körülvevő növényi környezet is, és megtalálják a lehetőséget arra, hogy kapcsolatba kerüljenek egymással, most ezen a tárlaton is.

„Óda” egy könnyezőpálmához
A kiállítás művészeit hatványozottan foglalkoztatja a növényvilág, fogékonyabbak a részletekre
Fotó: MH/Purger Tamás

A Budapest Galéria Gadó Flóra és Kollár Dalma Eszter kurátorok által összerakott kiállításának lényege a találkozás. Az, amit a világjárvány sokáig lehetetlenné tett, vagy éppen a virtuális világba kényszerített. A pandémiával járó bezártság ugyanakkor azt is eredményezhette, hogy időnk maradt a gondolkodásra és a gondoskodásra is. Beszerezhettünk például néhány növényt, amelyek által a közvetlen környezetünk otthonosabbá, no és a nehezen elviselhető bezártság is élhetőbbé vált.

Nem véletlen, hogy éppen az Y generáció, a művészeti képzésekből a 2010-es évek második felében kikerülő fiatalok vannak jelen ezen a kiállításon, rájuk ugyanis fokozottabban jellemző az a környezettudatosság, ami nem mellesleg lassan átszövi, meghatározza mindennapjainkat. Szenzibilitásuk miatt talán olyan részletekre is fogékonyak, amelyek mellett simán elmegyünk mi, „hétköznapi” emberek.

Ilyen „szenzibilis” művész a MOME üvegművész szakát 2019-ben elvégző Koleszár Stella is, aki most a tárlatra beválogatott kollázsain gyomnövényeket használ, utalva arra a paradoxonra, hogy az ember tudatosan irtja ezeket, miközben fontos szerepük van az ökoszisztéma egyensúlyban tartásában. Hasonló a kiindulása az 1986-os születésű Gosztola Kitti és a Képző doktori iskolájában 2018-ban végző Pálinkás Bence György alkotópárosnak is, akik a világ minden tájáról betelepített, invazív fajok történetével és hazai „pályafutásával” foglalkozik.

Különös tekintettel a sokak életét megkeserítő japán keserűfűre, amely egyre nagyobb területeket foglal el Európában, terjeszkedése megállíthatatlan, nincs gyomirtó, ami ellenszere lehetne. A Vad kert utópia című projektjük során a művészpáros azt vizsgálja, hogyan lehetne erőforrásként használni ezt a kipusztíthatatlan növényfajt.

A Magyar Képzőművészeti Egyetemet (MKE) festő szakon, 2014-ben elvégző Kárándi Mónika viszont hű maradt az ecsethez és a vászonhoz. A korábban a mediterrán vegetációt festményein megjelenítő művész túllépve ezen, szür-reális, sziklás és sivatagos tájakba helyezi el soha nem volt, viszont annál élettelibb, képzelt nö-vényeit, amelyeknek hátterében a Namib-sivatagban fellelhető, ötszáz, de akár ezer évig is életképes, 1859-ben felfedezett velvícsia (Welwitchia mirabilis) áll, ami a nevében is hordozza ezt a csodát. A Bécsben élő, osztrák David Eisl művészetében is nagyon fontos helyet foglalnak el a növények. A Budapest Galéria kiállítására beválogatott 2019 és 2022 között készített, festett kollázsainál is alkalmaz, pontosabban felragaszt préselt, szárított, de ollóval át is alakított növényi részeket.

Az MKE grafikus szakát 2018-ban abszolváló Máté Dánielt a Mindennapi konstellációk című sorozatának elindítására késztette a covid első hulláma még 2020-ban. Ezeken a lefotózott növényi részekből és kisebb tárgyakból összeállított installációkon érződik a bezártság, ez a mentálisan megterhelő helyzet is.

A Képzőt 2017-ben intermédia szakon elvégző Mihályi Barbara Láthatatlan betegségem című fotósorozatában, videóiban a vastagbélgyulladásával kapcsolatosan találja meg a természetes gyógymódokat, az ezekhez kapcsolódó gyógyfüveket, többek között a pásztortáskát is. A svájci Uriel Orlow is a természet patikájához tér vissza Muthi című, 2016 és 2018 között Dél-Afrikában készített videójában. Ebben egy helyi gyógyító ember veszi sorra erdei sétáján a hasznosítható növényeket, majd pedig ezeket egy kisebb, asszonyokból álló társaságnak be is mutatja szárított állapotban.

A román Nona Inescu 2021-es videójában a Duna deltájában filme­zett amazonasi óriás tündérrózsákat, amelyeknek megmutatta víz alatti részeit is, ezt a sejtelmes, homályos, ugyanakkor nagyon szép világot, amelyben még sellő­szerű lények is előfordulhatnak. A brünni Marta Fišerová Cwiklins­ky A negyedik üvegház című instal-lációjában az angol Josef Taaffénak a 19. század végén a dél-csehországi kastélya mellett létrehozott, egzotikus növényeket tartalmazó botanikus kertjét és üvegházait vizsgálja és rekonstruálja a művészi képzelet segítségével.

Végül, de nem utolsósorban itt van a Costa Rica-i Sergio Rojas Chaves Párizsban forgatott videója is Mi kell hozzá? (Hogy elnyerjem szerelmed) címmel. Ahol egy cserépnyi könnyezőpálmához, a szülőföldjének dzsungeleiben őshonos, ott jóval nagyobb méretekben előforduló növényhez beszél, azt sétáltatva. A pálmához írott szabadverse, szövege magyarul is olvasható a július 24-ig nyitva tartó tárlaton.

Kapcsolódó írásaink