Kultúra
Feltárul a történelem
Ezeréves iratot és a legrégebbi magyarországi nyomtatott Bibliát is láthatjuk a Múzeumok Éjszakáján
Egészen biztosan nem tudta Johann Fust mainzi illetőségű ötvös, ügyvéd és uzsorás, hogy mitől válik meg, amikor egy 1455-ös sikeres per után Krakkóban egy ferences szerzetesnek eladott egy Gutenberg műhelyében nyomtatott negyvennyolc soros Bibliát. A
kötet a korábbi harminckét soros Bibliákhoz képest modernebb nyomdatechnikával készült Peter Schöffer nyomdász közreműködésével, és azért került Fust tulajdonába, mert a könyvnyomtatás atyja nem volt képes időben visszafizetni a befektetője által nyújtott hitelt, az pedig elperelte tőle a műhelyével együtt. Mivel Gutenberg nyomdája nem sokkal ezt követően a lángok martalékává vált, hirtelen felértékelődött minden, ami ott készült.
A kötet később a gyöngyösi ferencesekhez került, akik 1950 nyaráig a könyvtárban őrizték a példányt. Ekkorra azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a kommunista rendszer nem kegyelmez a magyarországi szerzetességnek. Négy évvel korábban a hatalomra törő magyar kommunisták elérkezettnek látták az időt, hogy elkezdjék az ország vezető pártja, a Kisgazdapárt szétrombolását, ezzel egy időben a katolikus egyházat és a szerzetesrendeket is támadni kezdték.
A gyöngyösiek közül, hetekig tartó kínzás után, ítélet nélkül végezték ki a fiatal Kiss Szaléz szerzetest, aki a vádak ellenére nyilvánvalóan nem vett részt a szovjet katonák elleni támadásokban. Ettől fogva a ferencesek egészen biztosak voltak abban, hogy hamarosan rájuk is sor kerül, ezért elkezdték az évszázadok óta őrzött értékek mentését. A felbecsülhetetlen értékű kódexeket, kéziratokat, ősnyomtatványokat elfalazták a rendház különböző pontjain. Az államosítást és a ferencesek szétszóratását követően negyven év alatt több mint húsz intézmény váltotta egymást az ingatlanban, ez idő alatt senkinek sem jutott eszébe eldugott kincseket keresni a falak mögött.
– Amikor 1996 decemberében a ferences rend visszakapta a gyöngyösi rendházat a műemlékkönyvtárral együtt, ahogyan többen előttem, én is keresni kezdtem ezt a könyvet – mesélte lapunknak Fáy Zoltán, a Gyöngyösi Ferences Könyvtár vezetője. – A feltételezett helyeken azonban semmire nem bukkantunk.
Már-már lemondtak a kutatásról, amikor végül 1998-ban egy elfalazott lépcsőfeljáróból előkerültek a roppant értékű leletek, közöttük a Schöffer-Fust Bibliával.
– Akkoriban igyekeztünk belakni újra a rendházat – mesélte a könyvtár vezetője. – Folyamatosan zajlott az épület átvizsgálása, feltérképezése, felújítása. A munkálatok alatt fedeztük fel, hogy azon a helyen a statikai követelmények és a fal valós műszaki adatai nem egyeznek, ezért alaposabb vizsgálat alá vetettük. Így jöttük rá, hogy egy titkos fülkére bukkantunk.
A hosszan tartó rekonstrukció után a könyvek a könyvár gondozásába kerültek, ám mint minden ilyen értékű régiséget, csak igen ritkán láthatta testközelből az érdeklődő közönség, legutóbb öt éve állították ki.
– A Múzeumok Éjszakája, illetve az a tény, hogy a könyv nyomását 1462 augusztusában, vagyis éppen 560 éve fejezték be, jó alkalom arra, hogy újra a közönség elé kerüljön – mondta Fáy Zoltán.
Könyvészeti ritkasággal készültek a mai napra a pannonhalmi bencések is. Az apátságban egy felbecsülhetetlen értékű, Szent László-kori, 1090 körül keletkezett könyvkatalógus-oklevél eredeti példányát és az 1389-ből származó, frissen restaurált Andachtsbuch imádságoskönyvet mutatják be a közönségnek. Az utóbbit az eseményre készülve Hoppál Péter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára a Pannonhalmi Főapátság munkatársaival közösen mutatta be, és helyezte el végső kiállítási helyére sajtóbemutató keretében.