Kultúra

A Makám, Vizsoly és a déli harangszó is elnyerte a Magyar Örökség Díjat

Túl van a századik átadón a rangos elismerés

Az a tény, hogy százegyedik alkalommal adták át szombaton a Magyar Örökség Díjakat, jól példázza az elismerés súlyát. Ezúttal hat kitüntetést adtak át.

Magyar Örökség Díjban részesült Balassa Zoltán helytörténészi, publikációs és honismereti tevékenysége (a laudációt B. Kovács István történész, régész, író, néprajzkutató mondta el), a déli harangszó (laudátor: Gazda István tudománytörténész, kutatóintézeti igazgató), Igyártó Gabriella népművészeti hagyományőrző munkája (laudátor: Vincze László papírmerítő mester), a Jászság Népi Együttes népi tánckultúrát őrző tevékenysége (laudátor: Mihályi Gábor, a Magyar Állami Népi Együttes vezetője, a Magyar Táncművészek Szövetségének elnöke), Krulik Zoltán és a Makám együttes zeneművészete (laudátor: Jász Attila költő, szerkesztő, esszéíró), Vizsoly, a vizsolyi református egyházköz‑ség szolgálata és a Vizsolyi Biblia (laudátor: Trócsányi László, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora).

A Magyarországért Alapítvány kurátorai 1995-ben határoztak úgy, hogy egy bizottságot felkérve Magyar Örökség Díj néven létrehozzák a Magyar Szellem Láthatatlan Múzeumát. A bírálóbizottságnak korábban Makovecz Imre, Mádl Ferenc, Fekete György és Hámori József volt a vezetője. A Magyar Örökség Díj gondozását 2003 márciusában a Magyar Örökség és Európa Egyesület vállalta magára. A Hungarikum Bizottság 2021 júniusában kiemelkedő nemzeti értékké nyilvánította a Magyar Örökség Díjjal kitüntetett személyek lezárult életmű-vét, ezáltal a Magyar Értéktár részévé válhatott a magyarság kiváló alkotóinak munkássága.

Kapcsolódó írásaink