A Makám, Vizsoly és a déli harangszó is elnyerte a Magyar Örökség Díjat

Magyar Örökség Díjban részesült Balassa Zoltán helytörténészi, publikációs és honismereti tevékenysége (a laudációt B. Kovács István történész, régész, író, néprajzkutató mondta el), a déli harangszó (laudátor: Gazda István tudománytörténész, kutatóintézeti igazgató), Igyártó Gabriella népművészeti hagyományőrző munkája (laudátor: Vincze László papírmerítő mester), a Jászság Népi Együttes népi tánckultúrát őrző tevékenysége (laudátor: Mihályi Gábor, a Magyar Állami Népi Együttes vezetője, a Magyar Táncművészek Szövetségének elnöke), Krulik Zoltán és a Makám együttes zeneművészete (laudátor: Jász Attila költő, szerkesztő, esszéíró), Vizsoly, a vizsolyi református egyházköz‑ség szolgálata és a Vizsolyi Biblia (laudátor: Trócsányi László, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora).

A Magyarországért Alapítvány kurátorai 1995-ben határoztak úgy, hogy egy bizottságot felkérve Magyar Örökség Díj néven létrehozzák a Magyar Szellem Láthatatlan Múzeumát. A bírálóbizottságnak korábban Makovecz Imre, Mádl Ferenc, Fekete György és Hámori József volt a vezetője. A Magyar Örökség Díj gondozását 2003 márciusában a Magyar Örökség és Európa Egyesület vállalta magára. A Hungarikum Bizottság 2021 júniusában kiemelkedő nemzeti értékké nyilvánította a Magyar Örökség Díjjal kitüntetett személyek lezárult életmű-vét, ezáltal a Magyar Értéktár részévé válhatott a magyarság kiváló alkotóinak munkássága.