Kultúra

Az arany markában – Verespatak története

A lakiteleki Népfőiskola Alapítvány és a Bethlen Gábor Alapítvány több éve támogat, illetve szervez olyan konferenciákat, amelyek célja, hogy a magyarság történelmének jelentős helyszíneihez, személyeihez, eseményeihez kapcsolódóan lehetőséget biztosítson a felsőoktatásban tanuló hallgatók számára kutatói készségeik fejlesztéséhez. E konferenciáknak az egyéni kapcsolatépítés elősegítése mellett kiemelt célja a Kárpát-medence tudományos kapcsolatrendszerének szorosabbra fűzése is.

Ezt a felhívást olyan fiatal, Kárpát-medencei magyar főiskolai, egyetemi hallgatók és doktoranduszok számára hirdetjük meg, akik kedvet éreznek ahhoz, hogy tudományos területen is kipróbálják magukat - írja közleményük.

A pályázónak az alábbi témakörök közül egyet kell kiválasztania, és először annak rövid összefoglalóját (kutatási terv) kell beküldenie, amelynek a szakmai zsűri által történő pozitív elbírálása esetén felkérést kap arra, hogy munkáját tanulmány formájában is kidolgozza. Ezt követően a zsűri döntése alapján legjobbnak ítélt tanulmányok szerzőinek lehetőségük lesz, hogy munkájukat a lakiteleki Népfőiskolán megrendezésre kerülő konferencián tudományos előadás formájában is bemutassák.

A pályázat díjazása:
1. helyezett – 250.000 Ft pénzjutalom
2. helyezett – 150.000 Ft pénzjutalom
3. helyezett – 50.000 Ft pénzjutalom

A konferencia résztvevőit a lakiteleki Népfőiskola Alapítvány meghívja egy verespataki kirándulásra. A konferencia résztvevői számára a lakiteleki Népfőiskola szállást és teljes ellátást biztosít.

A választható témakörök:
• Az Erdélyi-középhegység geográfiája
• Verespatak a római korban
• Magyarország nemesfém-bányászata a középkorban
• Verespatak ásvány- és földtanának kutatói (egy kutatói életmű bemutatása):
o Müller Ferenc József (1742-1825)
o Koch Antal (1843-1927)
o Szabó József (1822-1894)
o Pálfy Mór (1871-1930)
• Profit kontra örökségvédelem. Kísérletek a verespataki aranybányászat feltámasztására a 21. században
• Verespatak építészeti öröksége
• Egy elrettentő példa: a tiszai cianidszennyezés

Kapcsolódó írásaink