Hetvenéves Orhan Pamuk Nobel-díjas török író

Az isztambuli egyetem építészeti karára iratkozott be, de három év múlva váltott, inkább újságírást tanult, írta az MTI. Már első regénye, a Sötétség és fény komoly sikert aratott. Külföldi elismertségét és népszerűségét növelte 1985-ös történelmi regénye, A fehér kastély, amely után Pamukot a The New York Times kritikusai új csillagként emlegették. Első igazi sikere a Fekete könyv című műve volt. Jelentős könyve a 16. században játszódó A nevem Piros, illetve a Hó, amelyben az iszlamista és az elnyugatiasodott Törökország közti feszültséget mutatja be.

Sajátos hangulatú memoárja az Isztambul. Megkapta a német könyvszakma Békedíját. Első török íróként irodalmi Nobel-díjjal jutalmazták 2006-ban. Az ártatlanság múzeuma című regényében azt vizsgálja, hogy az isztambuli családok mihez kezdenek a beszivárgó nyugati értékekkel. Az író 2012-ben teljes egészében a könyvének szentelt múzeumot nyitott Isztambulban, amelyben hemzsegnek a műben előforduló tárgyak, a lottószelvényektől kezdve egy tricikliig.

Pamuk a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál író díszvendége volt 2017-ben, és ebből az alkalomból átvette a Budapest Nagydíjat is. Török író létére kiállt a kurd kisebbség mellett, és az első muszlim íróként kiállt a fatvával, halálos kiközösítéssel sújtott Salman Rushdie mellett is. Könyveit, amelyeket több mint negyven nyelvre fordítottak le, a külföldi kritikusok gyakran hasonlítják Umberto Eco, Italo Calvino és García Márquez műveihez, a The Guardian című brit lap a 21. század 21 legjobb írója közé választotta.