Kultúra

Katonamesélőkkel kezdődött a magyar népmesegyűjtés

A jubileum alkalmából Havay Viktória fordításában jelenik meg idén Gaal György kétszáz éves könyve

Idén ünnepeljük, hogy kétszáz éve jelent meg az első, magyar népmeséket tartalmazó kötet. Ebből az alkalomból a szerzőről, a tizenhét mese gyűjtőjéről, Gaal Györgyről (1783–1855) és munkásságáról Havay Viktória folklorista, mesemondó, népdalénekes tartott előadást a Hagyományok Háza és a Meseszó Egyesület szervezésében az online térben.

Katonamesélőkkel kezdődött a magyar népmesegyűjtés
Havay Viktória tizenhét művet ültetett át magyar nyelvre
Fotó: MH/Purger Tamás

Az Esterházy család bécsi könyvtárosa volt Gaal György író, műfordító, gyűjtő, aki tizenhét általa gyűjtött magyar népmesét jelentetett meg 1822-ben Bécsben Märchen der Magyaren címmel német fordításban. Azért fordította németre a magyar meséket, mert azt gondolta, hogy így az Osztrák–Magyar Monarchia minden nációja olvashatja őket.

Azért a némiképp különös cím, mivel az ungarisch kifejezés azt jelentette, hogy Magyarország területén élő ember, a Magyaren viszont egyértelművé tette a korabeli olvasó számára, hogy magyar anyanyelvűek népmeséiről van szó. A kézirat már tíz évvel korábban elkészült, már akkor, amikor a Grimm testvérek kiadták az egész Európára revelációkét ható Gyermek- és családi mesék első kötetét, amelynek nyomán Európa szerte minden nemzet gyűjteni kezdte a meséit és más néprajzi kincseit.

Mint Havay Viktória elmondta, Gaal György Bécsben Esterházy katonáitól gyűjtötte a könyvben olvasható népmeséket, amelyeket a kor irodalmi ízlésének megfelelően és a saját szája íze szerint formált át, ami akkoriban szokásos volt. Mint a szerző egyik levelében írta egy barátjának, a kötet két évvel korábban már a megjelenés előtt állt, de a cenzúra hét ívet kihúzott belőle, így – mint a kutató kifejtette – Gaal György kénytelen volt kitölteni a hiátusokat azzal, amivel tudta. Havay Viktória azt is megosztotta a hallgatósággal, hogy mivel 1827-ben leégett a bécsi Justiz-palast, már sohasem tudhatjuk meg, mit húztak ki a cenzorok a mesékből.

Gaal György már jóval korábban tervezte, hogy meséket gyűjt, de hosszú ideig nem talált senkit, aki meséljen neki, végül egy öreg katonabajtársra lelt, aki segítségére volt abban, hogy megtalálja a szövegek stílusát, és utána további katonáktól is gyűjtött meséket. A résztvevők a képernyőn láthatták az eredeti íveket, amelyekre gyönyörű, régi és nagyon jól olvasható betűkkel maguk rótták fel a katonák a meséket, amelyek némelyikéhez finom rajzocskák is készültek. A mesélők egyike, Varga József közkatona felettesének, a Méltóságos Óbester úrnak ajánlotta a maga meséjét. A mesélők közül hétnek tudjuk a nevét, és azt is, hogy hová valósiak, és hány évesek voltak mesemondásuk idején. Ezekért az adatokért a bécsi Hadilevéltárat kereste fel a kutató.

Havay Viktória elárulta, hogy a jubileum alkalmából németből magyarra fordította az 1822-ben megjelent tizenhét mesét, és remélhetőleg az idén megjelenik belőlük készült kötet. Az előadáson két mesét hallhattak, olvashattak a jelenlevők. Az egyik a szegedi Mészáros Anton tréfás beköszönője, a másik mese, amely A megcsalt kapitány címet viseli, magyar változatban Erdélyi János 1855-ös Magyar népmesék című kötetében olvasható.

Gaal György és a magyar katona-mesemondók emlékét eleveníti fel a Hatvani Mesefesztiválon június 9. és június 11. között Agócs Gergely és Havay Viktória pódiumbeszélgetése, november 18-án pedig Gaal György-mesenapot rendeznek a Hagyományok Házában.

Gaal György magyar népmese gyűjteménye
Gaal György magyar népmese gyűjteménye
Fotó: MH

Kapcsolódó írásaink

Szent Mihály hava és a sárkányok

ĀHősök és jelképek. A magyar népmesék sárkányai gyakran nem igazán gonoszak, hanem próbára tevő erők, akik emberi tulajdonságokkal rendelkeznek