Kultúra
Katonamesélőkkel kezdődött a magyar népmesegyűjtés
A jubileum alkalmából Havay Viktória fordításában jelenik meg idén Gaal György kétszáz éves könyve
Az Esterházy család bécsi könyvtárosa volt Gaal György író, műfordító, gyűjtő, aki tizenhét általa gyűjtött magyar népmesét jelentetett meg 1822-ben Bécsben Märchen der Magyaren címmel német fordításban. Azért fordította németre a magyar meséket, mert azt gondolta, hogy így az Osztrák–Magyar Monarchia minden nációja olvashatja őket.
Azért a némiképp különös cím, mivel az ungarisch kifejezés azt jelentette, hogy Magyarország területén élő ember, a Magyaren viszont egyértelművé tette a korabeli olvasó számára, hogy magyar anyanyelvűek népmeséiről van szó. A kézirat már tíz évvel korábban elkészült, már akkor, amikor a Grimm testvérek kiadták az egész Európára revelációkét ható Gyermek- és családi mesék első kötetét, amelynek nyomán Európa szerte minden nemzet gyűjteni kezdte a meséit és más néprajzi kincseit.
Mint Havay Viktória elmondta, Gaal György Bécsben Esterházy katonáitól gyűjtötte a könyvben olvasható népmeséket, amelyeket a kor irodalmi ízlésének megfelelően és a saját szája íze szerint formált át, ami akkoriban szokásos volt. Mint a szerző egyik levelében írta egy barátjának, a kötet két évvel korábban már a megjelenés előtt állt, de a cenzúra hét ívet kihúzott belőle, így – mint a kutató kifejtette – Gaal György kénytelen volt kitölteni a hiátusokat azzal, amivel tudta. Havay Viktória azt is megosztotta a hallgatósággal, hogy mivel 1827-ben leégett a bécsi Justiz-palast, már sohasem tudhatjuk meg, mit húztak ki a cenzorok a mesékből.
Gaal György már jóval korábban tervezte, hogy meséket gyűjt, de hosszú ideig nem talált senkit, aki meséljen neki, végül egy öreg katonabajtársra lelt, aki segítségére volt abban, hogy megtalálja a szövegek stílusát, és utána további katonáktól is gyűjtött meséket. A résztvevők a képernyőn láthatták az eredeti íveket, amelyekre gyönyörű, régi és nagyon jól olvasható betűkkel maguk rótták fel a katonák a meséket, amelyek némelyikéhez finom rajzocskák is készültek. A mesélők egyike, Varga József közkatona felettesének, a Méltóságos Óbester úrnak ajánlotta a maga meséjét. A mesélők közül hétnek tudjuk a nevét, és azt is, hogy hová valósiak, és hány évesek voltak mesemondásuk idején. Ezekért az adatokért a bécsi Hadilevéltárat kereste fel a kutató.
Havay Viktória elárulta, hogy a jubileum alkalmából németből magyarra fordította az 1822-ben megjelent tizenhét mesét, és remélhetőleg az idén megjelenik belőlük készült kötet. Az előadáson két mesét hallhattak, olvashattak a jelenlevők. Az egyik a szegedi Mészáros Anton tréfás beköszönője, a másik mese, amely A megcsalt kapitány címet viseli, magyar változatban Erdélyi János 1855-ös Magyar népmesék című kötetében olvasható.
Gaal György és a magyar katona-mesemondók emlékét eleveníti fel a Hatvani Mesefesztiválon június 9. és június 11. között Agócs Gergely és Havay Viktória pódiumbeszélgetése, november 18-án pedig Gaal György-mesenapot rendeznek a Hagyományok Házában.
