Több mint háromezer éves óriásszobrokat találtak Szardínián, a Mont’e Prama ásatási területen

Az MTI szerint két, férfit ábrázoló szobor törzse, egy fej (képünkön), lábdarabok és más testrészek bukkantak elő az Oristano városhoz közeli Cabras ásatásán. Számítások szerint a szobrok eredeti magassága meghaladhatta a két-két és fél métert. Előkerült az a sajátosan meghajlított pajzs is, amelyet az egyik szobor a feje felett tartott, valamint a régészek egy szardíniai nurágh épületmodelljének darabjait is megtalálták. A Mont’e Prama mezőin feltárt leleteket rendkívülinek nevezte Dario Franceschini kulturális miniszter. Emlékeztetett, a Földközi-tenger medencéjének legrégibb szobrászati alkotásainak számítanak.

Mont’e Prama területén a járvány okozta két év szünet után április 4-én indult újra az ásatási munka: a régészek szerint „kincsesbányáról” van szó. A két előkerült szobor egyébként majdnem tökéletes mása két korábban kiásott műalkotásnak. Utóbbiakat 1970-ben ugyanitt földművesek találták meg. Több ezer darabban kerültek felszínre, összeállításuk csak 2005-ben kezdődött el, jelenleg Cabras múzeumában láthatók. Ezek szintén egy ökölvívót, illetve egy harcost ábrázolnak, utóbbi szintén pajzsot tart a kezében.

A Krisztus előtti tizenharmadik és kilencedik század közötti időszakra datálják őket. A bronzkor és vaskor között Szardínián élő népek az úgynevezett nurágh civilizációhoz tartoztak. Nevüket sajátos építményeikről kapták: a nurághok kötőanyag nélkül egymásra rakott kősorokból álló, csonkakúp alakú, zömök, toronyszerű építmények. A szigeten körülbelül hétezer nurágh maradt fenn, egyikük, a Su Nuraxi 1997 óta a kulturális világörökség része.