Kultúra
Magyar szerzők sikere a párizsi könyvvásáron
Készül a János Vitéz francia, indiai és azerbajdzsáni kiadása
A pandémia is az egyik oka annak, hogy 2018 márciusa óta nem képviseltette magát a hazai könyvszakma a párizsi könyvvásáron, amelyet időközben Festival du Livre de Paris-nak kereszteltek el, és az Eiffel torony mellé, a Grand Palais Éphémere-be költöztettek ideiglenesen – mondta el lapunknak Pál Dániel Levente, a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) irodalmi szakmai igazgatója. – Az idei fesztivál plázarendszerben valósult meg, vagyis egy nagy, közös térben lehetett a szerzőkkel, kiadókkal találkozni, könyveket lapozgatni, kosárba tenni, és a kijáratnál fizetni.
A nemzetközi könyvünnepen összesen háromszáz kiadó és ezerkétszáz szerző személyesen vett részt. A könyvvásárt szakmai találkozók, workshopok, kiállítások és koncertek tették színesebbé.
A magyar szerzők több mint száz olyan kötettel voltak jelen, amelyeket francia kiadók adtak ki. Mint a PKÜ szakmai igazgatója lapunknak elmondta, a franciák nagy kedvence Szabó Magda, és nagyon kedvelik Márai Sándor naplóit is. A fesztiválra a Natalia Zaremba-Husvai és Charles Zaremba által fordított A vége című kötetével kiutazott Bartis Attila író, aki korábbi könyvei révén nemzetközileg ismert szerzőnek számít, valamint Kun Árpád, akinek Boldog Észak című kötete Chantal Philippe fordításában az egyik leghíresebb francia kiadónál, az Actes Sudnál jelent meg, illetve Molnár T. Eszter, aki Teréz, avagy a test emlékezete című könyvével, melyet Sophie Aude fordított franciára lép ki most először a nemzetközi könyvpiacra.
Kun Árpáddal francia kiadójának főszerkesztője, Lise Chasteloux beszélgetett a vásár egyik színpadán, Bartis Attilával és Molnár T. Eszterrel pedig Guillaume Métayer költő, műfordító tartott kerekasztal-beszélgetést a párizsi Liszt Intézetben, Bartis Attila kötetének két fordítója, Natalia Zaremba-Husvai és Charles Zaremba közreműködésével. A három kiemelten bemutatott magyar kötet nagy népszerűségnek örvendett a fesztiválközönség körében. Erről tanúskodik, hogy a fesztivál ideje alatt hosszú dicsérő recenzió jelent meg Molnár T. Eszter kötetéről a patinás Libération című lapban.
Mint Pál Dániel Levente lapunknak elmondta, azért is jelentős ez az eredmény, mivel a franciákat elsősorban a saját szépirodalmuk érdekli, és nehéz felkelteni az érdeklődésüket más népek irodalma iránt. A PKÜ szakmai igazgatója példaként hozta fel, hogy bár az orosz Ljudmilla Ulickaja igazán híres és sikeres szerzőnek számít, sőt személyének külön aktualitása is van, mivel a jelenlegi orosz–ukrán háború miatt hazájából emigrált, mégis, amint azt a magyar könyvesek az övékkel szomszédos Gallimard standnál látták, a franciák nem mutattak kiugró érdeklődést iránta és világhírű kötetei iránt.
A párizsi könyvfesztivál előtt egy héttel a párizsi Liszt Intézetben mutatták be Nemes Nagy Ágnes válogatott verseit franciául, így az ő könyvét is lapozhatta és meg is vásárolhatta a francia közönség.
A PKÜ májusban és júniusban folytatja tovább a magyar irodalom külföldi népszerűsítését a V4-es országok könyvvásárain, Pozsonyban (május 13–15.), Varsóban (május 26–29.) és Prágában (június 9–12.), illetve Sepsiszentgyörgyön a most debütáló SepsiBookon (május 26–29).
Arra a kérdésre, ösztönzi-e a PKÜ a fordítások létrejöttét, Pál Dániel Levente elmondta, magyar kiadók köteteinek teljes palettájáról szoktak listázni és fordításra ajánlani magyar műveket. Találkozókat, beszélgetéseket szerveznek fordítókkal, ajándékba adnak könyveket, így például Izsó Zita és a fesztiválra kiutazó szerzők munkái is fordítókra találtak, illetve nagy sikerként említette Lövétei Lázár László Feketemunka című verseskötetét, amely szerbül, arabul és brazil kiadásban is megjelenik, hála a mű kvalitásainak és az eredményes ügynöki tevékenységnek.
A már megjelent kötetek és szerzőik esetében gyakran az adott ország közismert szerzőjét hívják meg a magyar alkotó mellé a könyvbemutatóra, hogy a magyar szerzőt ily módon „helyzetbe hozzák”. Fontosnak tartják azt is, hogy a kiemelkedő évfordulós szerzők műveivel megismertessék más országok olvasóit.
Pilinszky János, Nemes Nagy Ágnes, Tamási Áron alkotásait szeretnék minél több nyelven olvashatóvá tenni, de hamarosan jön Örkény István születésének száztizedik évfordulója, a Petőfi bicentenárium, és Madách műveinek is aktualitást ad születésének évfordulója. Petőfi Sándor János Vitéz című elbeszélő költeményének azerbajdzsáni, francia és indiai kiadása is előkészületben van. Az indiai könyvbemutatóval párhuzamosan szeptemberben Kő Boldizsár által készített János Vitéz játszóteret adnak át India egyik nagyvárosában.