Kultúra

Ezeréves kultúra

Mihályi Gábor: Ha megnézzük a tánchagyomány eredeti funkcióját, közösségi cselekvés volt. Jó volna, ha minél többen megismernék és művelnék

Múlhatatlan idő címmel a Magyar Állami Népi Együttes (MÁNE) május 20-án az Erkel Színházban gálaműsorral zárja jubileumi, hetvenedik évadát. A tánckoncert az egyetemes európai paraszti kultúra körképét tárja a néző elé a tánc és a zene nyelvén.

Ezeréves kultúra
Hetvenéves a Magyar Állami Népi Együttes: az ünnepi produkció mellett júliusban londoni turnéra készül
Fotó: MH/Török Péter

Sajtótájékoztatón mutatta be a megalakulásának hetvenedik évfordulóját ünneplő Magyar Állami Népi Együttes a jubileumi évadot lezáró programokat tegnap Budapesten. „A gálaműsorral a gyökerekre szeretnénk felhívni a figyelmet, az ezeréves kultúrára, amely a hagyománnyal élőket inspirálja. Európai kultúráról beszélünk, ezért az előadáson a Kárpát-medencei hagyományőrző táncosok, zenészek mellett nogaj, dél-szerbiai cigány, lengyel gorál és spanyol flamenco zenészek és énekesek is fellépnek” – hangsúlyozta Mihályi Gábor, a Magyar Állami Népi Együttes vezetője, a gálaelőadás rendezője.

Hozzátette: a Magyar Állami Népi Együttes 1951. május 22-én, az akkori Városi (ma Erkel) Színházban tartotta első előadását, és most, hetven évvel később a társulat a kezdetekhez tér vissza. A jubileumi előadás címe Végh György örök érvényű gondolatából származik: „Elmúlt, mint száz más pillanat, s tudjuk mégis, hogy múlhatatlan, mert szívek őrzik, nem szavak.”

Amint azt Mihályi Gábor lapunknak elmondta, a színpadi térben megjelenik majd a Kárpátok hegyei között című blokkban a lengyel goral tánc Zakopánéból, kárpátaljai táncok, gyimesi csángó táncok, a legkeletebbi vidékről, ahol még magyarok élnek. „Az előadás bemutatja, hogyan hatott a barokk zene a falusi cigányzenészek játékára, párhuzamba állítva a székelyföldi forgatóssal és a Sáros vidéki szlovák táncokkal. Felcsendül a magyar népdalok mellett hucul több szólamú ének is, illetve dalra fakad a Magyar Állami Népi Együttes tánckara is: a 42. református zsoltárt adják elő” – magyarázta.

Hozzátette: a cigányok zene és táncos kultúráját bemutató blokkban a Dél-Szerbiából érkező Bojan Krstic Orkestar játszik, énekel az idén Kossuth-díjjal elismert Lakatos Mónika,  színpadra lép Rostás Mihály Mazsi is, de érkeznek hagyományőrző cigánytáncosok Őrkőről, Juan José Jaén Arroyo flamenco táncos és María Antonia Fernández flamenco énekes Spanyolországból, fellép még Alex Torres gitáros és Pirók Zsófia flamenco táncos. A rendezőtől azt is megtudtuk, a záró részben Ferenczi György az 1ső pesti rackákkal és az összes résztvevővel együtt zenél majd, valamint össztáncot is láthat a közönség. Mint kiderült, a fellépők közt lesz még Hideg Anna néni Ördöngösfüzesről, Kubinyi Júlia, Pál Eszter, Hetényi Milán, Agócs Gergely, Arslanbek Sultanbekov Oroszországból, a Trebunie-Tutki Lengyelországból, erdélyi hagyományőrzők a gyimesekből, Szászcsávásról, Mezőkölpényből.

A Magyar Hírlap kérdésére, hogy mi a néptánc lehetséges jövője, Mihályi Gábor úgy fogalmazott, a színház az egyik fontos szerepe a hagyomány megismertetésének, mert a színház nagyon mágikus tér, ott nagy hatást lehet elérni. „De ha megnézzük a tánchagyomány eredeti funkcióját, közösségi cselekvés volt. Jó volna, ha minél többen megismernék és művelnék, és ha csak annyit elérnénk, hogy az anyukák népdalt énekelnek, népmesét mondanak, már az is jó, ha pedig táncolnak is, az még jobb.

Két évtizede működnek Magyarországon művészeti általános iskolák, amatőr- és gyerekegyüttesek, ami azt jelenti, hogy magyar gyermekek százezrei ismerkednek a magyar néptánccal. Ha el is veszítettük azt, ami még a Balkánon megvan – ahol a fesztiválokon a közönség egy sirtakit vagy egy kolót még el tud táncolni – még itt vagyunk az utolsó pillanatban, még vissza lehet ezt hozni, és ha egy lakodalomban megszólal a magyar népzene, egy jó csárdást néhányan még el tudnak járni rá” – emelte ki lapunknak.

Pirók Zsófia táncművész és Mihályi Gábor, az együttes vezetője a gálaműsorról mesélt
Pirók Zsófia táncművész és Mihályi Gábor, az együttes vezetője a gálaműsorról mesélt
Fotó: MH/Török Péter


A sajtótájékoztatón a jelenlevők ízelítőt láthattak a készülő előadásból is: Kiss Balázs és Farkas Fanni kárpátaljai ruszin táncokat adott elő, a tánckar verbunkost és friss csárdást. A Kossuth-díjas Lakatos Mónika cigány hallgatójára pedig Pirók Zsófia a Flamencorazón Arte Táncszínház művésze andalúziai flamenco táncot rögtönzött. A produkció kapcsán Pirók lapunknak elmondta, ez a tánc mindig a nehéz egyéni sorshoz kapcsolódik, és azért is lehetett annyira katartikus a néhány perces produkció, mivel az igazi ősi népművészet mindenhol ugyanúgy születik: utat tör magának a lélek, fel akar szabadulni, így a különféle népek zenéi, táncai össze tudnak kapcsolódni. „Ez a fajta kirobbanó tánc azt is gyógyítja, aki táncol, zenél vagy énekel, és azt is, aki hallgatja, mert az energiák mindenkire hatnak” – hangsúlyozta.

Azt is bejelentették, hogy május 13-án a Hagyományok Háza Maácz László galériájában fotókiállítás nyílik Végtelen motívum címmel, amely Váradi Levente képein keresztül mutatja be a MÁNE világát. A korábban megjelent fotóalbum anyagai alapján összeállított tárlat a próbák pillanataitól a színpad csillogásáig mutatja be a társulat mindennapjait. Mindemellett a társulat július 3-án Londonban a híres Sadler’s Wells színházban mutatja be Liszt-mozai­kok című előadását, amelyet 2020-ban a milánói közönség is láthatott. Londonban a program első felében javarészt Bartók Béla művei csendülnek fel klasszikus zenei és népi felfogásban, Alexandre da Costa hegedűművész, a Royal Philharmonic Orchestra, a Pál István Szalonna és Radics Ferenc prímás vezette MÁNE zenekar közreműködésével, amelyet a Liszt-mozaikok című tánckoncert követ.