Kultúra

Nyolcszáz éves az Aranybulla, első írott „alkotmányunk”

Latorcai Csaba: Szilárd alapokon álló kultúrpolitika kell nemzetünk felemelkedése érdekében

Magyarország 2022-ben ünnepli az Aranybulla kibocsátásának nyolcszáz éves évfordulóját. Az Aranybullát őrző Magyar Nemzeti Levéltár kiemelt programsorozattal kapcsolódik az ünnephez, nyitóeseményét tegnap rendezték meg az intézményben.

Nyolcszáz éves az Aranybulla, első írott „alkotmányunk”
Rácz György, Czetz Balázs és Latorcai Csaba
Fotó: MH/Purger Tamás

A nemzettudat és a nemzeti identitás generációkon átívelő öröklésének alapfeltétele az egészséges nemzeti büszkeségre épülő, szilárd alapokon álló kultúrpolitika megteremtése, amely alkalmas szellemi és lelki erő hazánk és nemzetünk felemelése érdekében – mondta Latorcai Csaba az Emmi közigazgatási államtitkára azon a tudományos konferencián, amelyet a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára rendezett az Aranybulla kiadásának nyolcszáz éves évfordulója alakalmából. Hozzátette: jelenünk és jövőnk nemzetépítő alakításához elengedhetetlen régmúltunk tényszerű feltárása, ápolása és gondos megőrzése a jövő generáció számára.

Az aranypecséttel megerősített uralkodói kiváltságlevelek, az úgynevezett aranybullák között kiemelkedő hely illeti meg II. András király 1222-ben kibocsátott oklevelét, még ha eredetiben egy sem maradt korunkra. Az Aranybulla hiteles szövegét Nagy Lajos király 1351. évi átírásából ismerjük, emellett II. András király egyik kétoldalas aranypecsétje is ránk maradt, ami épp olyan, amely az 1222-es Aranybullán is függhetett. Az Aranybullának – mind a szövegének, mind az aranypecsétnek – a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára az első számú őrzője.

Az Aranybulla 1222-es kiadását követően évszázadokon át meghatározó volt, noha szövegét már saját századában is többször átírták, a későbbi évszázadok során a politikai és jogi gondolkodás mindig saját korának társadalma és nyelve szerint értelmezte a rendelkezéseit. A későbbiekben mégis az 1222-es törvény szövegét tekintették az első írott magyar „alkotmánynak”. Elsősorban azért, mert az uralkodó és a kiváltságokkal rendelkező nemesség egyezségét látták benne: a királyi hatalom korlátozását, a középkori értelemben vett szabadságjogok elismerését. A dekrétumban a Szent István napjára előírt, panaszokat meghallgató székesfehérvári gyűlés a későbbi országgyűlések előképe lett, a magyar parlamentarizmus kialakulásának egyik alappilléreként.

A magyar államiság szempontjából nagy fontosságú dokumentum kiadásának 800. évfordulójára a Magyar Nemzeti Levéltár több programmal is emlékezik. A nemzet emlékezete – A magyar történelem mérföldkövei című tárlatát virtuális kiállítás formájában teszi közzé.

Eredményes projektek

Az elmúlt évek során száz nagy kulturális projektet indított el a kormány mintegy kilencszázmilliárd forint értékben – közölte Latorcai Csaba államtitkár hozzáfűzve, hogy a fejlesztések egyharmada Budapesten valósul meg, kétharmada vidéken. Már befejeződött az Operaház felújítása, az Eiffel Ház kialakítása, valamint megépült a Magyar Zene Háza, amely éppen a napokban nyerte el saját kategóriájában az úgynevezett építészeti Oscar-díjat. „A mögöttünk hagyott négy esztendőben GDP-arányosan a magyar kormány a legmagasabb összeget fordította a kultúra támogatására Európában” – hangsúlyozta az államtitkár.

Kapcsolódó írásaink

Aranybulla 800

ĀLehet-e egy nyolc évszázada történt eseményről szubjektíven nyilatkozni? Úgy gondolom, igen, hiszen a történelmi eseményeket egyáltalán nem mindig az eltelt idő teszi távolivá