Kultúra

Pálos kegyhely Sasváron

Utazások a magyar Felvidéken. A hívek adományaiból és Mária Terézia támogatásából harminc év alatt épült fel a pompás, kéttornyú barokk templom, főoltárán a Fájdalmas Szűzanya szobrával

Ha a Felvidék minden bizonnyal egyik legtekintélyesebb bazilikájára és klastromára vagyunk kíváncsiak, akkor a hajdani Nyitra vármegye Sasvár nevű településéig kell utaznunk. Bár magyar beszédre itt sem nagyon számíthatunk már, a Hétfájdalmú Szűzanya magyarul is ért, és meghallgatja imádságainkat.

A sasvári pompás és impozáns barokk kegytemplom épületegyüttesének felépítéséhez egy sanyargatott, megszégyenített főúri feleség fohásza és fogadalma vezetett. De még mielőtt erre rátérnénk, nézzük meg, mit is kell tudni erről a jelenleg – a szomszédos Morvaőrrel együtt – ötezer lelket számláló településről.

Sasvár első említése 1323-ban történik, akkoriban királyi birtokok voltak erre, amelyekre már az Árpád-ház uralkodói határőröket telepítettek, hogy kedvét szegjék a nyugatról, a Morva folyón túlról érkező mindenféle rablóknak. Vár is állt itt. Aztán ez a fajta határőrizet lassan megszűnt, a királyok pedig jeles híveiknek adták itt is a területeket. Sasvárt birtokolták így sorban a Pázmándyak, a Bazini és Szentgyörgyi grófok, aztán Zsigmond királyunk hű szolgájának, Stibor vajdának adta. Annak 1414-es halála után pedig a czoborszentmihályi (ma: Zombor) Czobor família került itt birtokba. Ők is délről érkeztek a török veszedelem elől, mint ahogyan a Bakicsok is, jelesül a mohácsi csatában is vitézkedő Bakics Pál öt fiútestvérével. Ez a Bakics Pál a tokaji csata után elpártolt Szapolyai Jánostól, és a győri várnagyságért cserébe I. Ferdinánd híve lett. Az ő lánya volt Angelika vagy Angéla, aki a zordon Czobor Imre (1520 k.–1581. június 8.) felesége lett első férje, Révay Imre halála után.

Ám Imre nagyurat jobban érdekelte a vadászat és a dáridó, mint a család és a birtokai. Amikor pedig az 1560-as évek elején, együtt kocsizván férjével Angelika mindezt a szemére is hányta, akkor Czobor Imre bizony kihajította a batárból a komornájával együtt. Szegény asszony pedig térdre rogyott ott, a szelíd dombok között, és a Fájdalmas Szűzanyához fohászkodott, változtasson már férje természetén. Megfogadta azt is, hogy szobrot emel ott, helyben. Ekkor megtörtént az első csoda, mert a férj visszafordíttatta a hintót a feleségéért.

A barokk kegytemplomba 2017-ben térhettek vissza a pálosok
A barokk kegytemplomba 2017-ben térhettek vissza a pálosok
Fotó: Wikipedia

Ha minden igaz, megváltozott a családhoz és a birtokigazgatáshoz való hozzáállása is. Angelika pedig 1564-ben kemény körtefából kifaragtatta a keresztről levett, halott gyermekét tartó Istenanyát ábrázoló festett-aranyozott szobrot, amelyet fel is állítottak a határban, majd rövidesen egy kis kápolna is került föléje. Az 1710-es években aztán csodás gyógyulások történtek ennél a kápolnánál, amelyek kivizsgálására az akkori hercegprímás, Esterházy Imre bizottságot nevezett ki. A testület több mint hétszázhúsz igazolt csodálatos esetet jegyzett fel, amiért aztán Esterházy érsek úr 1732. november 10-én kegyhellyé nyilvánította a kápolnát. Ekkoriban érkeztek meg Sasvárra a pálosok is, és az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend nagy építkezésbe kezdett a Miava folyó partjától nem messze.

A hívek adományaiból és Mária Terézia támogatásából harminc év alatt épült fel a pompás, kéttornyú barokk templom, amelynek főoltárára került végül a kegyszobor is. A freskók Jean Joseph Chamant és Kracker János Lukács révén már 1757-ben elkészültek, az ünnepélyes felszentelés Mária Terézia és szeretett férje, Lotharingiai Ferenc jelenlétében 1762. augusztus 12-én zajlott. De 1786-ban megszületett II. Józsefnek a pálos rendet is feloszlató rendelete, így a hatalmas, focipályányi területen lévő komplexum fenntartása a helyi plébános és az egyháza nyakába szakadt.

Ekkorra már híres búcsújáró hely volt Sasvár, ahová a Fájdalmas Szűzanya szeptember 15-i ünnepére egyre nagyobb tömegek érkeztek – az érsekújváriak az 1810. május 9-i hatalmas tűzvész után megfogadták, hogy minden évben egyhetes zarándoklatot indítanak a sasvári Szűzanyához. Három nap volt oda az út, egy napig tartottak a szertartások, aztán visszaindultak, mögöttük a kísérő szekerekkel, illetve a lelki élményekkel, no meg a búcsúfiával. Így aztán 1864. szeptember 8-án Scitovszky János hercegprímás IX. Piusz pápa által megszentelt aranykoronát küldött a halott Krisztust ábrázoló szobor fejére.

Trianont követően XI. Piusz 1927. április 22-én immár Szlovákia patrónájának nyilvánította a sasvári Szűzanyát. Csaknem negyven évvel később, 1964. november 23-án a valóban impozáns templom VI. Pál pápától megkapta a basilica minor rangot is.

Talán ekkorra már készen voltak a főhajó ékes szlovák feliratai is, amelyek a latin szövegek helyére kerültek. Szent II. János Pál pápa látogatásakor, 1995 júliusában mintegy kétszázezer hívő gyűlt össze itt, s bár a templom fénye ugyan már kicsit megkopott, azért szép számmal jönnek még mindig össze a hívek a vasárnapi misére. A pálosok kétszázharmincegy év után, 2017-ben térhettek vissza Sasvárra. Czestochovából jöttek, nem tudnak már magyarul.

Kapcsolódó írásaink

Kacsafogó Holicsban

ĀUtazások a magyar Felvidéken. Mária Terézia férje, Lotharingiai Ferenc „találmánya” volt az óriási kiterjedésű mesterséges tó, amelyből még Bécset is ellátták vízimadár zsákmánnyal